A személyes adatok védelméről szóló közösségi irányelv rendelkezései biztosítják a személyes adatok Európai Közösségen belüli védelmének magas szintjét. A Satakunnan Markkinapörssi és Satamedia ügy kapcsán felmerült kérdés az, hogy az adózási adatok publikálása és hozzáférhetővé tétele személyes adatok újságírási céllal történő feldolgozásának minősül-e, tekintettel arra, hogy a kérdéses adatok újságírói tényfeltáró munka nélkül is bárki számára hozzáférhetőek

2008. május 6., kedd

  • C-133/06 Parlament kontra Tanács

Az Európai Parlament a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló 2005/85/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérve nyújtott be keresetet az Európai Bírósághoz. A megtámadott rendelkezések értelmében a Tanács minősített többséggel, és a Parlamenttel folytatott konzultációt követően állítja össze a menedékjog iránti kérelmek elbírálása szempontjából biztonságosnak tekintett országok, valamint az ilyen kérelmek elbírálásánál biztonságosnak tekintett európai országok listáját.

Az EK-Szerződés értelmében az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő öt éves időszak lejártát (2004 áprilisát) követően a menekültügy területén a Tanács csak a Parlament aktív közreműködését igénylő együttdöntési eljárással fogadhat el jogalkotási intézkedéseket, kivéve, amennyiben a Tanács már 2004 májusa előtt elfogadta az e területen irányadó közösségi szabályokat és alapelveket, és csak ezek tekintetében kíván további végrehajtási szabályokat elfogadni.

A Parlament kereseti kérelmében kiemeli, hogy az irányelvet az átmeneti időszak letelte után (2005-ben) fogadták el, és az irányelvben nem csupán végrehajtási, hanem alapvető közös szabályokat határoztak meg. A Parlament álláspontja szerint a vitatott rendelkezések lényegében jogalapot teremtenek a Tanács számára arra, hogy a Parlamenttel folytatott puszta konzultációt követően állítsa össze a kérdéses listákat, miközben az EK-Szerződés ezzel szemben a Parlament nagyobb bevonását igénylő együttdöntési eljárás alkalmazását követeli meg a menekültügy területén.

  • C-205/06 Bizottság kontra Ausztria és C-249/06 Bizottság kontra Svédország

Az EK-Szerződés nemcsak az EU-n belüli, hanem az uniós tagállamok és a nem uniós államok közötti tőkemozgások és fizetési műveletek korlátozását is tiltja. A Szerződés azonban lehetővé teszi, hogy a Tanács bizonyos esetekben korlátozásokat vezessen be a nem uniós államokba irányuló vagy onnan származó tőke- és fizetési műveletek vonatkozásában.
A Szerződés előírja a tagállamok számára, hogy az EU-hoz történt csatlakozásukat megelőzően megkötött nemzetközi szerződéseiket hozzák összhangba a közösségi joggal.

A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Ausztriával, illetve Svédországgal szemben, mivel e két ország nem EU-tagállamokkal kötött olyan kétoldalú beruházási egyezményeket tartott hatályban az EU-hoz való csatlakozása után, amelyek értelmében kizárt, hogy adott esetben az említett két uniós tagállam korlátozza a beruházásokhoz kapcsolódó fizetési műveleteket. A Bizottság szerint mindez azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a Tanács adott esetben korlátozásokat vezetne be a tőke- és fizetési műveletek vonatkozásában, úgy Ausztria és Svédország e korlátozásokat csak a beruházási egyezményeiből származó nemzetközi kötelezettségeinek megsértésével tudná megvalósítani. A Bizottság álláspontja szerint ezért a két érintett tagállam nem teljesíti az EK-Szerződés által előírt azon követelményt, amely szerint az EU-tagállamok kötelesek nemzetközi szerződéseiket összhangba hozni a közösségi joggal, akár úgy is, hogy – más megoldás hiányában – felmondják azokat.

2008. május 8., csütörtök

  • C-491/06 Danske Svineproducenter

Az állatok szállítás közbeni védelméről szóló irányelv előírja, hogy sertések szállításakor az állatoknak elegendő hellyel kell rendelkezniük ahhoz, hogy állva lehessenek, illetve, hogy lefeküdhessenek. Az irányelvet a dán jogba átültető nemzeti jogszabály, azokra az esetekre, amikor a szállítás időtartama meghaladja a nyolc órát, pontosan meghatározza a sertések szállítására szolgáló szállítóeszközök minimális belső magasságát, illetve a sertések férőhelyének minimális nagyságát. A Danske Svineproducenter, a dániai sertéstenyésztők egy szakmai érdekképviseleti szervezte, azért indított pert Dániában a dán állam ellen, mivel álláspontja szerint az irányelvben meghatározottnál pontosabb szállítási feltételek bevezetésével Dánia nemcsak konkretizálta, de meg is szigorította az irányelv előírásaiból származó követelményeket. Minderre pedig a dán sertéstenyésztők szerint a közösségi jog alapján Dániának nem lett volna lehetősége.

  • C-14/07 Weiss und Partner

A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 1348/2000/EK rendelet értelmében a címzett megtagadhatja a kézbesítendő irat elfogadását, ha az nem az iratot átvevő tagállam hivatalos nyelvén vagy az áttevő tagállamnak olyan nyelvén lett megszövegezve, amelyet a címzett megért.

A berlini ipari és kereskedelmi kamara (a kamara) egy ingatlan-beruházás építési terveinek elkészítésével bízott meg egy angol építészirodát (az építésziroda). A felek megállapodása szerint a terveket az építészirodának német nyelven kellett elkészítenie, és a két szerződő fél közötti hivatalos levelezés nyelve is a német volt. A kamara később keresetet indított a német bíróságok előtt az építésziroda ellen azt állítva, hogy az építési tervek hibás volta miatt kárt szenvedett el. Az ügyben eljáró német bíróság a kereseti kérelmet angol nyelven, míg az azzal együtt benyújtott mellékleteket német nyelven megküldte az építészirodának, aki azt állítja, hogy a keresetről történt értesítése a kézbesítési rendelet értelmében érvénytelen, mivel az értesítésére részben az általa állítólag nem értett német nyelven került sor. Az alapügyben eljáró német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az építésziroda hivatkozhat-e a rendelet alapján az értesítés érvénytelenségére, amennyiben a kézbesítendő irat mellékleteinek kézbesítése nem felel meg a rendelet szerinti kritériumoknak. Arra is választ vár a német bíróság, hogy a jelen ügy körülményei között – amikor is a felek üzleti kapcsolatával összefüggő minden levelezés német nyelven zajlott – hivatkozhat-e egyáltalán az építésziroda arra, hogy nem érti a számára német nyelven megküldött bírósági iratokat.

Trstenjak főtanácsnok 2007. november 29-én megtett indítványában úgy vélte, hogy az értesítés érvénytelenségére akkor is lehet hivatkozni, amennyiben a kézbesítendő irat mellékleteinek kézbesítése nem felel meg a rendelet szerinti kritériumoknak. Az építésziroda azonban nem hivatkozhat arra, hogy nem érti azokat a német nyelvű mellékleteket, amelyek a korábbi – szintén német nyelvű – üzleti levelezésére vonatkoznak.

  • C-73/07 Satakunnan Markkinapörssi és Satamedia

Finnországban a személyek jövedelemadózására és vagyoni helyzetére vonatkozó, az adóhatóság birtokában lévő adatok – mint közérdekű adatok – nyilvánosak. A Satakunnan Markkinapörssi nevű társaság minden évben mintegy 1,2 millió természetes személy adózási adatait publikálja a Veropörssi nevű magazinban, mely adatok aztán e publikáció alapján a helyi lapokban is megjelennek. A társaság – más cégek bevonásával – egy olyan szolgáltatást is bevezetett, hogy az érdeklődők mobiltelefonjuk segítségével is megszerezhetik – térítés ellenében, sms formájában – az általuk megjelölt személyek adózási adatait.

A személyes adatok védelméről szóló közösségi irányelv (95/46/EK irányelv) rendelkezései biztosítják a személyes adatok Európai Közösségen belüli védelmének magas szintjét. E magas szintű védelem sarokköve az az alapelv, amely szerint a személyes adatok feldolgozásához az érintett beleegyezése vagy törvény rendelkezése szükséges. Az irányelv azonban a személyes adatok védelméhez való jognak a szólásszabadsággal való összeegyeztetése érdekében megengedi a tagállamoknak, hogy az újságírói, irodalmi, illetve művészeti tevékenységek zavartalan folytatása biztosításának céljából az irányelv rendelkezéseitől eltérő szabályokat alkalmazzanak.

Az esetünkben felmerülő elvi kérdés az, hogy az adózási adatok említett publikálása és hozzáférhetővé tétele személyes adatok újságírási céllal történő feldolgozásának minősül-e (azaz, hogy e tevékenységek szabályozása tekintetében a tagállamok eltérhetnek-e az irányelv rendelkezéseitől), tekintettel arra, hogy a kérdéses adatok újságírói tényfeltáró munka nélkül is bárki számára hozzáférhetőek. Az ügyet Luxembourgba utaló finn bíróság arra a kérdésre is választ vár, hogy azok a személyesadat-nyilvántartások, amelyek csak már a médiában korábban nyilvánosságra hozott anyagot tartalmaznak (mint pl. esetünkben a kapott sms-ek alapjául szolgáló adatbázisok, amelyek a Veropörssi magazinban már nyilvánosságra hozott adatokat tartalmaznak) az irányelv hatálya alá tartoznak-e.