Közösségi szabadalom: mégis van remény?

2008.05.15. Jogi Fórum / Juhász Gergely

Újjáéledhet az európai szabadalom ügye, ha a tagállamoknak sikerül kompromisszumot kötniük néhány eddig megoldhatatlannak látszó kérdésben.

Az európai gazdaság számára továbbra is jelentős versenyhátrányt jelent az egységes szabadalmi rendszer hiánya. A tagállami szinten tagolt szabadalmi jogi rendszerek egységesítését főleg három tényező akadályozza. Egyrészt, nincs egységes nyelvi követelményrendszer, tehát a legtöbb tagállamban csak az adott hivatalos nyelven lehet leírásokat és igénypontokat bejelenteni. Másrészről többszöri nekifutásra sem sikerült kidolgozni egy bejelentésre és a vitarendezésre vonatkozó egységes eljárási kódexet. Ezen felül a költségtényezőkkel összefüggésben is hiányzik a szükséges egyetértés.

Bár továbbra sem kerül elérhető közelségbe, a nyelvi kérdés megválaszolása idén májusban újabb lökést kaphat, az év második felében pedig a francia elnökség segítheti elő az eljárási kérdések rendezését.

Hatályba lépett a Londoni Jegyzőkönyv

A nyelvi és egyes eljárási kérdések megoldásának próbaköve lesz az Európai Szabadalmi Egyezményt (ESZE) gondozó Európai Szabadalmi Hivatal által kidolgozott Londoni Jegyzőkönyv május 1-i hatályba lépését követő alkalmazása. A 14 ESZE tagállam által ratifikált szerződés megengedi, hogy az angol, a francia vagy a német nyelvű a szabadalmi leírásokat ezeken a nyelveken a részes államok hivatalosként fogadják el, a szabadalmi igénypontokról pedig csak akkor lehet egy szerződő állam nyelvére hivatalos fordítást kérni, ha annak hivatalos nyelve nem a fenti három közül valamelyik.

A Londoni Jegyzőkönyv gyakorlati tesztje most következik. Ha az előzetes várakozásoknak megfelelően a szabadalmakat igénylő piaci szereplők valóban képesek lesznek kihasználni az egynyelvű leírások benyújtásával elérhető előnyöket és csökkennek a fordítási költségek, akkor valószínűleg az EU keretei között is megszülethet a nyelvi kérdésekre vonatkozó kompromisszum.

Szabadalmi leírások fordítóprogramokkal?

Annál is inkább, mert a közelmúltban megjelent sajtóértesülések szerint az Európai Unió újabban fordítóprogramokkal oldaná meg a nyelvi kérdést. Az EU Versenyképességi Tanácsa május végi ülésén foglalkozik majd fordítási eljárás egyszerűbbé és kevésbé költségesebbé tétele érdekében bevezetendő fordítóprogramokkal. Az Unió elképzelései a már működő rendszereken alapulnak. A kínai szabadalmi hivatal az elmúlt hetekben tette elérhetővé fordítási szolgáltatását , francia és német leírásokat angolra átültető oldalt üzemeltet az Európai Szabadalmi Hivatal és japánról angolra is elérhető már egy ilyen szolgáltatás.

A már rendszeresített fordítóprogramok több millió szakkifejezést tartalmazó adatbázisuk segítségével percek alatt képesek nem hivatalos fordítást készíteni a szabadalmi leírásokról. Az EU tervei szerint a programok képesek lennének mind a 23 nyelven használható fordítást adni, a rendszer kiépítése ugyanakkor évekig tart majd és az ezzel járó költségeket is legalább 2 millió euróra becsülik. A fordítóprogramok által készített nem hivatalos anyagok a piaci számára készülnek, az esetleges jogvitákban továbbra is erre szakosodott fordítók által készített leírások kerülnek majd felhasználásra (csakúgy mint a Londoni Jegyzőkönyv rendszerében).

A fordítóprogramokkal azonban az a legnagyobb baj, hogy nem képesek pontos fordítást készíteni és minél több nyelvre kerül átültetésre, annál többet veszít eredeti jelentéséből a szöveg. Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a végső megoldás, de biztosan bábeli zűrzavart fog előidézni, ha referenciaszöveg nélkül, bármely uniós nyelvről lehetne nem hivatalos gépi fordítást kérni.

Újabb eljárási kódex-tervezet

A fentiekhez hasonlóan szintén évek óta napirenden van a még nem is létező közösségi szabadalomhoz és az Európai Szabadalmi Hivatal által megadott európai szabadalom bejelentését és a már megadott szabadalmakkal kapcsolatos jogviták rendezését szabályozni hivatott európai szabadalmi perekre vonatkozó egyezmény (European Patent Litigation Agreement, EPLA) kidolgozása.

Ebben a kérdéskörben a megállapodást alapvetően szervezeti kérdések akadályozták meg. A legtöbb uniós ország és az ESZE államai is egy önálló bírósági rendszer felállítását pártolják. Ezt az álláspontot képviseli a márciusban megjelent legújabb szövegtervezet. Ebben megtalálhatók például a bírák kiválasztásánál irányadó szempontok, a joghatóság, illetékesség és hatáskör szabályai, valamint a nyelvi, képviseleti és felülvizsgálati követelményrendszer vázlata. A munkaanyag szerint a szabadalmi bíróság önálló költségvetéssel rendelkező független nemzetközi szervezetként működne, az EU eseti támogatásával. Az ESZE nem EU-tag államai pedig szabadon dönthetnének a hozzá való csatlakozásról.

A fentiekkel eddig főként Franciaország nem értett egyet, mert alapvetően az EKB-hez csatolta volna a szabadalmi bíróságot. Az ezzel kapcsolatos politikai álláspont az év második felében megváltozhat, Sarkozy elnök ugyanis többször kijelentette, hogy az év második felében hivatalba lépő francia elnökség a nagy EU projektek előmozdítására fog koncentrálni – az európai szabadalom ügye pedig nyilvánvalóan ezek közé tartozik.

  • kapcsolódó anyagok
SZABADALOM
EURÓPAI UNIÓ