Alkotmányos a társasági különadó

2008.05.30. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) május 26-án elutasította az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 3. § (1) bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványokat. Az Ab egyhangúlag hozott határozatában alkotmányosnak találta a társas vállalkozások által fizetett különadót.

Az indítványozók szerint alkotmányellenes a törvénynek az szabálya, amely előírja, hogy a társas vállalkozás a jogszabályban meghatározottak szerint 4 százalék mérték különadót fizessen az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményének pozitív összege (különadó-alap) után. Az indítványozók azért kérték a társasági különadó megsemmisítését, mert a jogszabály nem teszi lehetővé a már megszerzett, határozott idejű adókedvezmények érvényesítését, a különadó valójában célzott intézkedés volt a még kedvezmény alá eső adózók megsarcolásának.

Az Ab egyhangúlag hozott határozatában nem találta megalapozottnak az indítványokat. A határozat indokolása emlékeztetett: a jogegyenlőség lényege, hogy az állam, mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlő bánásmódot biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A jogegyenlőség nem jelenti a természetes személyeknek a jogon kívüli szempontok
szerinti egyenlőségét is. Az állam joga — és egyben bizonyos körben kötelezettsége is —, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye a személyek között ténylegesen meglévő különbségeket. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése ugyanis nem bármifajta különbségtételt tilt — egy ilyen általános tilalom összeegyeztethetetlen lenne a jog rendeltetésével —, hanem csupán az emberi méltósághoz való jogot sért megkülönböztetéseket. Ezzel kapcsolatban az Ab nyomatékosan rámutatott: az Alkotmány hivatkozott rendelkezésének a vagyoni helyzet szerinti különbségtételt tiltó szabályát is csak ekként szabad értelmezni. Amikor tehát az Alkotmány 70/I. §-a kifejezetten a vagyoni viszonyoknak megfelel közteherviselést írja el, ez nem jelent az alaptörvényen belüli ellentétet. Sem a jogegyenlőségből, sem a hátrányos megkülönböztetés tilalmából nem következik ugyanis, hogy vagyoni helyzetére való tekintet nélkül mindenki azonos mértékben lenne köteles hozzájárulni a közterhekhez.

Az Ab szerint az, hogy a törvény által egységesen kezelt adóalanyok megterhelése azonosan számított adóalap és egységes adómérték mellett összegszerűen nem azonos, vagyis a fizetendő különadó egyeseknél alacsonyabb, másoknál magasabb összegű, az egyes adóalanyok jövedelmi, vagyoni viszonyaira visszavezethető adóteher-viselési képességgel függ össze, ez pedig összhangban van az Alkotmánnyal.

Az Alkotmánybíróság május 26-án hozott határozata a tizenharmadik volt a sorban, amely az úgynevezett Gyurcsány-csomagot érintette. Az Ab még 2006. augusztus 28-án döntött úgy, hogy soron kívül tárgyalja a 2006 nyarán elfogadott pénzügyi tárgyú törvénycsomag kapcsán benyújtott indítványokat. A testület az ügyek kiemelt társadalmi súlyára tekintettel biztosított elsőbbséget azoknak az indítványoknak, amelyek a csomag egyes részeit támadták.

A testület eddig tizenhárom ilyen ügyben hozott döntést:

1. 2006. november 7-én nem találták alkotmányellenesnek a nyugdíj és más jövedelem összevonását egy adóalapba;

2. 2006. november 13-án megsemmisítették a házipénztár-adóról szóló törvényt;

3. 2006. november 21-én megsemmisítették a 2006. évi központi költségvetés céltartalékának felhasználásáról szóló kormányrendelet egyik rendelkezését;

4. 2006. november 28-án elutasították azokat az indítványokat, amelyekben a banki különadóval kapcsolatos szabályozást kifogásolták;

5. 2006. december 5-én alkotmányellenesnek találták a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely alapján vizsgálata nélkül felmenthető volt az, aki szolgálati nyugellátásra jogosultságot szerzett;

6. 2006. december 5-én alkotmányellenesnek ítélték a közoktatási törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a tanítási időkeretbe be kell számítani a tanítási héten a két órát meghaladó többlettanítási órát;

7. 2006. december 5-én elutasították azt a beadványt, amely az áfatörvény rendelkezéseit kérd jelezte meg;

8. 2006. december 12-én alkotmányosnak min sítették a cégtelefon magáncélú adóztatásának szabályozását;

9. 2007. január 22-én elutasították azt az indítványt, amely a biztosítási adókedvezmény igénybevétele feltételeinek az adóalanyok számára kedvező len megváltoztatását kifogásolta;

10. 2007. január 22-én elutasították azt az indítványt is, amely a kamatadó megváltozott szabályait kifogásolta;

11. 2007. február 27-én megsemmisítették a társasági adóalap alapján „elvárt” jövedelmet (nyereséget) adóztató törvényi szabályozást, valamint az „elvárt adó” adóelőlegének a megfizetéséről rendelkező rendelkezést.

12. 2008. március 17-én elutasították az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény egészét közjogi érvénytelenség miatt támadóindítványt;

13. 2008. május 26-án elutasították a társasági különadót támadó indítványokat.

A határozat szövege megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ADÓZÁS