Változik a versenytörvény

2008.06. 3. Jogi Fórum / GVH

A Magyar Köztársaság Országgyűlése tegnap elfogadta a versenytörvény módosítását. A jogszabály a döntés következtében jelentős mértékben átalakul. A változtatások 2008. szeptember elsejétől lépnek hatályba. A változtatásoknak köszönhetően jelentős mértékben bővül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eszköztára.

A versenytörvény módosítása kapcsán három fő területen lesznek változások. Ezek a következőek:

I. A kartellek elleni fellépés:
  • A legterjedelmesebb változás, hogy a GVH engedékenységi politikája törvényi szinten kerül szabályozásra, szemben az eddigi közleményi formával. Ez nagymértékben növeli a jogbiztonságot, ezért remélhetően ösztönözni fogja a vállalkozásokat a kartellek önkéntes feltárására. Az engedékenységi politika lényege, hogy a kartellről először bizonyítékot szolgáltató vállalkozás és annak vezetői mentesülnek a büntetés alól.
  • Az engedékenységi politika adta lehetőségek kihasználására kívánja ösztönözni a vállalkozásokat az a módosítás is, hogy az engedékenység alapján a bírság kiszabása alól mentesülő vállalkozások mindaddig nem kötelesek megtéríteni a kartellezéssel okozott kárt, ameddig a követelés az ugyanazon jogsértésért felelős másik (engedékenységben nem részesülő) károkozótól is behajtható.
  • A kartellezéssel okozott károk megtérítésére indított pereket segíti, hogy a módosítás értelmében a versenykorlátozó megállapodásnak árfelhajtó hatását az ellenkező bizonyításáig tíz százalékosnak kell tekinteni. Fontos, hogy a vélelem csak a kőkemény, és csak az „eladói” oldalon létrejött kartellek esetén alkalmazható. Ezáltal könnyebbé válik a kartellező vállalkozások ellen magánjogi jogérvényesítéssel élni kívánó felperes helyzete, hiszen a károkozás mértékét immár nem neki kell bizonyítania, ha megelégszik a tíz százalékkal.
  • Ha jogerős versenytanácsi vagy bírósági határozat megállapítja, hogy a vállalkozások kartelleztek és emiatt bírság is kiszabásra kerül, az elmarasztalt cégek vezető tisztségviselői két évig nem tölthetnek be gazdasági társaságnál ilyen tisztséget. Az érintett vezető egy bírósági eljárás keretében „mentheti ki magát”, azaz bizonyíthatja, hogy a jogsértést megvalósító döntésben nem vett részt, vagy az ellen tiltakozott, ebben az esetben rá nem vonatkozik a hátrányos jogkövetkezmény. E szankció nem fenyegeti az engedékenységben (teljes bírságelengedésben) részesülő vállalkozások vezetőit.
II. Egyes jogkövetkezmények változása
  • A vállalkozások összefonódásának ellenőrzésekor a GVH-nak az eddigi ún. „erőfölény teszt” helyett az Európai Bizottság által is használt „hatékony verseny tesztet” kell alkalmaznia. A módosítás célja egyfelől az uniós gyakorlat átvétele, biztosítandó az egyenlő európai elbánást a fúzióban érdekelt vállalkozásoknak, másfelől pedig az, hogy a fúzió versenyhatásai megfelelőbb módon kerülhessenek értékelésre. A jövőben tehát a GVH abból a szempontból is meg fogja vizsgálni a vállalkozások egyesülési kérelmeit, hogy azok nem okozzák-e a verseny szűkülését az adott piacon. A verseny ugyanis nem csak akkor gyengülhet, ha egy cégcsoport erőfölényes helyzetbe kerül, hanem akkor is, ha az új helyzetben piaci erejük jelentősen megnő.
  • A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, uniós irányelv rendelkezéseinek megfelelően a versenytörvény összhangba kerül a szellemi tulajdonjogra irányadó jogszabályokkal. Az üzleti titokkal kapcsolatos tisztességtelen cselekmény és „szolgai utánzás” esetén kibővül a bírósági eljárásban érvényesíthető igények köre, illetve az ilyen perekben bevezetésre kerülnek mindazok az eljárásjogi jogintézmények, amelyek általában a szellemi tulajdonjog tárgyában indított perek sajátjai (ideiglenes intézkedés, biztosítási intézkedés, stb.)
  • Az összefonódáshoz szükséges engedélykérés elmulasztása esetén kiszabható bírság maximális napi összege ötvenezerről kettőszázezer forintra emelkedik.
III. A GVH hatáskörét, feladatait, belső szervezetét és eljárási szabályait érintő változások
  • A GVH-nak a hatósági árakkal kapcsolatos bírságolási hatásköre átadásra kerül a hatósági árak megsértését megállapító szerv részére.
  • A versenyfelügyeleti eljárást megszüntető végzés ellen a bejelentő jogorvoslati jogot kap.
  • A gazdasági verseny szabadságát sértő közigazgatási döntések GVH általi megtámadhatóságának módosuló szabályai egyrészről információszerzési lehetőséget biztosítanak a GVH-nak, másrészt a bíróság előtti megtámadás határideje meghosszabbodik egy évre.
  • A versenykultúra fejlesztésével kapcsolatos szabályok módosítása szélesíti a GVH e tevékenységi körét. Fejlesztési célként bekerül a törvénybe az uniós versenykultúra és a fogyasztói kultúra támogatása, továbbá a versenykultúra fejlesztésére fordítható összeg emelkedik.
  • A módosítás törvényi szinten is létrehozza a főtitkári tisztséget a Gazdasági Versenyhivatalon belül.
  • A „fogyasztós” ügyekben meghosszabbodnak az eljárási határidők.
  • Fúziós ügyekben emelkednek az eljárási díjak.
  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
VERSENYJOG
GVH