A Lego közösségi védjegyként regisztráltatta a piros színű, hagyományos lego-építőelem háromdimenziós mintáját. A Legohoz hasonló Mega Bloks játékelemek gyártója, a Mega Brands később kérelmet nyújtott be az OHIM-hoz a Lego közösségi védjegy törlése érdekében. Az OHIM az építőjátékok termékkategória tekintetében helyt adott a törlés iránti kérelemnek. A Lego az OHIM e határozatát támadja most az Elsőfokú Bíróság előtt.

2008. június 12., csütörtök

  • C-533/06 O2 Holdings & O2

Mobiltelefon-szolgáltatásainak népszerűsítésére az O2 cég vízben lévő buborékokat ábrázoló képeket használ, a buborékot pedig a vállalkozás az Egyesült Királyságban ábrás védjegyként is bejegyeztette a távközlési készülékek és szolgáltatások tekintetében. Az O2 konkurense, a H3G 2004 márciusában egy új előfizetéses szolgáltatással lépett elő „Threepay” néven, amelynek népszerűsítésére olyan reklámkampányba kezdett, amelyben a rivális cégek (Orange, Vofafone, T-Mobile és O2) hasonló szolgáltatásait hasonlította össze a sajátjával. A H3G a reklámokban a konkurens vállalkozások védjegyeivel megegyező vagy azokra nagyon hasonlító szimbólumokat használt (az Orange esetében egy forgó narancsszínű gömböt, a Vodafone-nál egy vesszőre hasonlító, repülő mintát, a T-Mobile-nál egy rózsaszín háromszöget, míg az O2-nél buborékokat), amelyeket bemutatva ismertette a versenytársak szolgáltatásainak árait, majd e képekről a saját védjegyét „3” ábrázoló képre váltva kifejtette, hogy a H3G miért és mennyivel olcsóbb a riválisainál. Az O2 ezt követően védjegyjogának megsértése miatt bírósági eljárást indított a H3G ellen. Az ügyben eljáró High Court megállapította, hogy a buborékok használata a közösségi védjegyirányelv értelmében védjegyhasználatnak minősül, de mivel a reklámozás módja megfelelt az összehasonlító reklámokról szóló közösségi irányelv rendelkezéseinek, így a kérdéses védjegyhasználat igazolható volt. Az O2 fellebbezett e döntés ellen, és a fellebbezést tárgyaló Court of Appeal azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a közösségi jog megengedi-e a védjegynek a fent leírtak szerinti felhasználását egy összehasonlító reklám keretében.

Mengozzi főtanácsnok 2008. január 31-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a H3G által összehasonlító reklám során alkalmazott védjegyhasználatot nem tiltja a közösségi jog.

  • C-458/06 Gourmet Classic

Egy a svéd piacon főzőbort forgalmazni kívánó angol társaság azzal a kérdéssel fordult a svéd hatóságokhoz, hogy a főzőbor (melynek alkoholtartalma alacsonyabb a hagyományos borokénál) után kell-e jövedéki adót fizetnie. Mivel a svéd hatóságok nem tudtak egyértelmű választ adni a kérdésre, az ügy a Regeringsrätten nevű testület elé került, amely azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a közösségi jog jövedéki adózásra vonatkozó szabályai értelmében etil-alkoholnak minősül-e a főzőborban lévő alkohol, azaz, hogy kell-e utána jövedéki adót fizetni.

Bot főtanácsnok 2008. április 3-án megtett indítványában nem tett javaslatot a feltett kérdés megválaszolására, mivel véleménye szerint a Regeringsrätten előtt nem zajlik valódi jogvita, hanem a svéd testület csak egy elvi döntést készül hozni, amelyhez az Európai Bíróság tanácsadó véleményét kéri. Márpedig az Európai Bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás keretében nincs felhatalmazva arra, hogy valódi jogvita nélküli ügyekben tanácsadó véleményeket adjon, hanem felhatalmazása arra tejed ki, hogy valamely valós jogvita hatékony megoldásához ítéletével aktívan hozzájáruljon.

  • C-52/07 Kanal 5 és TV 4

A Föreningen Svenska Tonsättares Internationella Musikbyrå (STIM) a szerzői védelem alatt álló zeneművek kezelésével és az utánuk járó jogdíjak intézésével foglalkozó svédországi szervezet. A szervezet a kereskedelmi csatornákkal szemben olyan díjszabási modellt alkalmaz a zeneművekhez a nagyközönség részére televízióadásokon keresztül történő továbbítás céljából való hozzáférés joga fejében, amely alapján a szerzői jogdíjat a televíziós csatornáknak az ilyen televízióadásokból származó bevétele után számítják ki. Mivel Svédországban az STIM az egyetlen szerzői jogkezelő, amelytől a televíziók engedélyt kaphatnak zeneművek lejátszására, ezért a szervezet az ilyen engedélyek megadásakor és a vonatkozó szerzői díjak megállapításakor monopolhelyzetben van. A Kanal 5 és a TV 4 kereskedelmi csatornák álláspontja szerint a fenti díjszabási modellnek a televíziókra való ráerőszakolásával az STIM piaci erőfölénnyel való visszaélést követett el, és ezért a cégek bírósághoz fordultak. Az ügyben eljáró svéd bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az STIM díjszabási gyakorlata az EK-Szerződés versenyjogi rendelkezései értelmében erőfölénnyel való visszaélésnek minősül-e.

Elsőfokú Bíróság

  • T-270/06 Legos Juris kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM)

1999-ben a Lego közösségi védjegyként regisztráltatta a piros színű, hagyományos (2 x 4-es) lego-építőelem háromdimenziós mintáját. A Legohoz hasonló Mega Bloks játékelemek gyártója, a Mega Brands később kérelmet nyújtott be az OHIM-hoz a Lego közösségi védjegy törlése érdekében. Az OHIM az építőjátékok termékkategória tekintetében helyt adott a törlés iránti kérelemnek. A Lego az OHIM e határozatát támadja most az Elsőfokú Bíróság előtt.