Korrupció Magyarországon

2008.06.17. Jogi Fórum / Antal Attila

Ezen a héten jelent meg a Transparency International hazai korrupciós helyzetről szóló jelentése, amelyre az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium is reagált.

Nemzeti integritásrendszer

A Transparency International Magyarország Alapítvány [TI] átfogó helyzetelemzést készített Magyarországon az intézményrendszer átláthatóságáról és elszámoltathatóságáról. Az ún. Nemzeti Integritásrendszer (National Integrity System - NIS) kutatás célja, hogy a korrupciós helyzetek kialakulását lehetővé tevő jogszabályi hiányosságokat és gyakorlati hibákat azonosítsák, és orvoslásukra javaslatot fogalmazzanak meg. A NIS módszertanát a Transparency International fejlesztette ki, és több, mint 50 országban tesztelte világszerte. A módszertan különlegessége, hogy a nemzeti integritás rendszerét nem csak elméleti szempontból vizsgálja a jogszabály tanulmányozásával, hanem ugyanekkora hangsúlyt fektet a gyakorlat kutatására. A kutatás eredményeit két kötetben jelentették meg. Az első rész a közszféra intézményeit elemzi, míg a második kifejezetten az üzleti szektor korrupciós mechanizmusaira koncentrál.

A közszféra intézményei

A tanulmány első kötete megállapítja, hogy magyar Nemzeti Integritás Rendszer részletes elemzése alapján általánosságban véve azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Magyarország EU-konform intézményi és szabályozási rendszerrel rendelkezik az átláthatóság és a számonkérhetőség megteremtéséhez és a korrupció kockázatának minimálisra csökkentéséhez. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételei komoly nyomást gyakoroltak az országra, hogy létrehozza a NIS-t a mai állapotában. Az átmeneti időszakot követően fontos testületek jöttek létre (pl. az Antikorrupciós Koordinációs Testület), stratégiák kerültek megfogalmazásra (pl. a Korrupcióellenes Kormányzati Stratégia), törvények születtek (pl. üvegzseb törvény, lobbitörvény, stb.), jóllehet mindezek hatékonysága megkérdőjelezhető. Mivel a szükséges intézményi struktúrák és források gyakran hiányoznak, a stratégiák többnyire dokumentumok maradtak, a törvények és jogszabályok megvalósítása pedig nem mindig következetes és maradéktalan.

A szerzők javaslatai

  • a politikai pártok finanszírozásának sokkal szigorúbb szabályozása;
  • a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése és hatékonyabb érvényre juttatása;
  • hatékony vedelem biztosítása minden egyes bejelentést tevő szamara, különös tekintettel a jogellenes tevékenységet bejelentőkre (az un. whistleblower személyekre);
  • bűnüldözési szervek szerepének és kapacitásának erősítése;
  • helyi önkormányzatok funkcióinak és mechanizmusainak átláthatóságát erősíteni, míg a munkájukat érő politikai befolyást csökkenteni;
  • az Állami Számvevőszék által tett javaslatok nagyobb aranyú megvalósítása;
  • olyan magatartási kódexek létrehozása és megvalósítása minden ’pillérben’, amelyek tartalmazzák az összeférhetetlenségre, ajándékozásra, vendéglátásra és foglalkoztatás utáni korlátozásokra vonatkozó szabályokat;
  • javítani a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalán, képzésben kell részesíteni az adatok nyilvánosságra hozataláért felelős személyeket, a törvényi kötelezettségek nem teljesítése esetén érdemes megfontolni szankciók alkalmazását;
  • következetes, hosszú tavú korrupcióellenes program kidolgozása és megvalósítása

Korrupció a gazdaságban

Az üzleti életet is a kölcsönös szívességek hálózata fonja be” [Alexa Noémi]

A korrupcióellenes nemzetközi civil szervezet Korrupciós kockázatok az üzleti életben című tanulmánya szerint a korrupciós jelenségek az üzletemberek számára nagyobb problémát jelentenek az üzleti szféra és a közszféra találkozásánál, mint az üzleti életen belül.

A TI országtanulmánya szerint a vállalkozásokra és a versenyre vonatkozó jogszabályok elvileg megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozás szabadságához és a tiszta verseny érvényesüléséhez, a törvények végrehajtásánál azonban komoly hiányosságok jelentkeznek, a tágabb jogszabályi környezet pedig korrupciós mechanizmusokat generál. Leginkább az adózásra vonatkozó jogszabályok, a reformra szoruló pártfinanszírozási törvény, a „közbeszerzési törvény kiskapui, a nem működő lobbitörvény és a rosszul működő csődtörvény miatt alakulnak ki ezek a rendszerszerű mechanizmusok” - mondta Alexa Noémi, a TI magyarországi tagozatának az igazgatója.

A jelenséget a TI kutatása szerint a szoros személyi összefonódások, az önkormányzatok likviditási nehézségei, a politikusok és önkormányzati tisztviselők alulfizetettsége, illetve kulturális beidegződések is erősítik. A szervezet becslése alapján a korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket.

Az üzleti szférán belül leginkább a kis- és középvállalkozásokra jellemző úgynevezett megélhetési korrupció (fekete foglalkoztatás, adócsalás, fiktív számlázás), illetve a nagyvállalatok árfelhajtó kartell megállapodásai a jellemzőek. A TI tanulmánya szerint a multinacionális cégek jelenléte fékezi a korrupciót, de bizonyos kulturális, történelmi tényezők a jelenség fennmaradását segítik elő.

A tanulmányban megfogalmazott ajánlások szerint a párt- és kampányfinanszírozás reformjára, valamint etikai kódexek bevezetésére és alkalmazására van szükség. A cégek belső ellenőrzési rendszerét is fejleszteni kell, a jogalkalmazást pedig erősíteni. Az üzleti életben tapasztalható korrupció csökkentése nem valósítható meg a politikai elit elkötelezettsége és példamutatása, illetve az etikus üzleti magatartást középpontba helyező szemlélet meghonosítása nélkül.

Minisztériumi reakció

A korrupció rombolja a társadalom alapvető erkölcsi rendjét, felemészti az állami szervezetrendszerbe vetett bizalmat, ezért a kormányprogramban is fontos célként jelenik meg a korrupció elleni harc - közölte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) az MTI-vel.

A minisztériumban kifejtették, hogy a korrupció elleni fellépés hatékonyságának növelésére alakult meg - az igazságügyi és rendészeti miniszter irányításával - 2007-ben az Antikorrupciós Koordinációs Testület (AKT). Ennek a testületnek tagja a TI magyarországi tagozata is. A testület elkészítette a Korrupció Elleni Stratégia tervezetét és a 2010 áprilisáig teljesítendő cselekvési programot. Ezek nemcsak a korrupciós jelenségekre koncentrálnak, hanem kutatják a korrupciót kiváltó okokat is, a megfogalmazott megállapítások pedig részint egybecsengnek a TI által most kiadott tanulmány egyes észrevételeivel.

A tárca hozzátette: bíznak abban, hogy az elsősorban az üzleti élet területére megfogalmazott ajánlások megvalósításában a TI munkatársaival - éppúgy, mint korábban - folyamatos lesz az együttműködés. Mint írták, emellett a kormány már korábban is több intézkedésében megmutatta a tiszta közélet melletti elkötelezettségét. Példaként említették, hogy megújult a vagyonnyilatkozatok és összeférhetetlenségi szabályok rendszere, új szabályozás született a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságára és a kormány a közelmúltban terjesztette a parlament elé a közbeszerzési törvényt módosító javaslatát, amelynek egyebek mellett célja a közbeszerzési eljárások átláthatóbbá tétele, így csökkentve a korrupció lehetőségét.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
CIVIL SZERVEZETEK
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT
KORRUPCIÓ