Így jellemezte a hazánkba látogató európai adatvédelmi biztos a hazai kolléga pozíciójának betöltetlensége körül kialakult helyzetet. Emellett számos kérdésről nyilatkozott az európai szakember.
2008. június 20-án hazánkba látogatott Peter J. Hustinx, aki 2004 januárja óta az Európai Unió adatvédelmi biztosa. A posztra az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen jelölte 2003 végén. Hivatalba lépése előtt a holland adatvédelmi hatóságot vezette tizenkét éven át.
A biztos találkozott Szabó Máté hazai ombudsmannal, aki adatvédelmi biztos inter regnum-a idején ellátja ez utóbbi feladatkört is.
Amint ismeretes a korábbi hónapokban az Országgyűlésnek immáron negyedszer nem sikerült megválasztania az adatvédelmi biztost. A köztársasági elnök annak ellenére nem változtatott jelölési gyakorlatán, hogy először Péterfalvi Attila, majd Zombor Ferenc és Tóth Gábor Attila, végül 2008. május végén ismét Péterfalvi Attila felett tört pálcát a Tisztelt Ház.
„Európai intés”
Az európai biztos kifejtette, hogy látogatása speciális jellegű. Mint mondta nehezen tudja megérteni, hogy egy ilyen fontos pozíciót betöltő személyt miért nem lehet időben megválasztani. Az adatvédelem olyan intézmény, amelyet az EU Alapjogi Chartája is kiemelt helyen kezel. A biztos szerencsésnek nevezete, hogy a pozíció feladatköre a „helyettesítés” folytán nem maradt ellátatlan, de ez nem változtat azon, hogy óriási probléma a biztos nélküli állapot.
Az adatvédelmi biztos személye kifejezi az egyetemes európai értékeket és jelentős a szerepe a közelgő uniós elnökségre való készülődésben is. Az adatvédelemnek és legfőbb őrének a pozíciója fontos az együttműködés területén, továbbá az emberi jogok védelme és a biztonság megteremtésében egyaránt. Az ötéves hágai program lejártával, valamint a transzatlanti relációban is elengedhetetlen egy ilyen feladatkör betöltése.
Hustinx kifejtette, hogy a magyar kormány képviselőivel (a külügyi és igazságügyi államtitkárokkal) folyatatott megbeszélések során bíztató jelek mutatkoztak a kormány részéről a helyzet megoldására. A biztos tudta, hogy ilyen probléma már korábban is előfordult hazánkban, de hangot adott annak is, hogy egy EU tag ezt az állapotot nem engedheti meg. Hasonló incidens megesett már Görögországban is, de ott is sikerült megoldani. A tagállamok sikeressége múlik megfelelő egyensúlyon, amelynek fontos eleme a biztos személye – mondta Hustinx.
Amerikai aggodalmak – kerülőutakon
A biztos nyilatkozott továbbá a személyes adatok cseréjéről. Aggodalomra ad okot a személyes adatok cseréje az Egyesült Államok és az európai országok között, leginkább azért, mert az uniós és az amerikai adatvédelmi rendszer eltérő. Amíg az Európai Uniónak van általános adatvédelmi jogszabálya, addig az Egyesült Államoknak nincs ilyen – mondta Peter J. Hustinx.
Az Egyesült Államok az EU-val kötött megállapodásokat kikerülve próbál egyre több személyes adathoz jutni az európai országoktól, kihasználva az új tagállamok vízummentességi vágyát – hangsúlyozta az európai adatvédelmi biztos. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy az Európai Unió közös adatvédelmi rendszert dolgozzon ki az Egyesült Államokkal. Az elvekben már egyetértés van a felek között, de ezek gyakorlati megvalósításán még dolgozni kell – fűzte hozzá. Peter J. Hustinx azt is sürgette, hogy az Európai Unió egységesen lépjen fel az Egyesült Államokkal szemben a kérdésben. Az egységes fellépést nehéz elérni, de nem lehetetlen – vélte a szakember. Nagyon nehéz megmondani, hogy az Egyesült Államok a szükségesnél több adatot kér-e az Amerikába utazó európaiakról, mint ahogy azt sem lehet pontosan meghatározni, hogy hol lehet az információátadás határa – mondta az ombudsman.
Akta-nyilvánosság
A szocializmusból fennmaradt történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban Peter J. Hustinx elmondta: a volt szocialista országoknak jó példa lehet az, ahogyan a németek kezelték az egykori NDK állambiztonsági szolgálata, a Stasi aktáit – mutatott rá. Németországban nem csak a megfigyeltek nyerhettek betekintést az aktákba, hanem azokat a kutatók, újságírók is tanulmányozhatták – bizonyos előírások mellett – a kordokumentumok őrzését, a múlt feldolgozását szolgáló intézményben. Ugyanakkor nem lehet általánosságban megmondani, hogy a történelmi dokumentumok megismerhetősége a fontosabb, vagy a személyes adatok védelme – tette hozzá az ombudsman. Mint mondta, az állampolgároknak mindkettőhöz joguk van, éppen ezért kell egy megfelelő keretrendszert kidolgozni, amelyen belül minden egyes esetben mérlegelni kell melyik jog a fontosabb. Nem szabad azt mondani, hogy az idő majd megoldja a kérdést, megfelelő jogi szabályozást kell kialakítani – hangsúlyozta a szakember.
Jó az irány
Peter J. Hustinx az új és a régi tagállamok adatvédelmi szabályozását összehasonlítva elmondta, hogy nemcsak a régi és az új demokráciák között vannak különbségek, de a nyugati országok rendszerei között is. A tagállamok szakértői közötti tapasztalatcsere azonban jól működik, így a különbségek folyamatosan csökkenek – fűzte hozzá. Magyarország úttörő szerepet töltött be az adatvédelmi szabályok megalkotásában a volt szocialista országok körében. Az uniós csatlakozást követően azonban még mindig van tennivaló ezen a területen. Több olyan adatvédelmi szabályozás van, amelyet rugalmasabbá kellene tenni, különösen a magánszférában vannak rugalmatlan szabályok – mondta Peter J. Hustinx, konkrétumot nem említve.
