Személyes adatok kezelése a bírósági eljárásban

2008.06.24. Jogi Fórum / OBH

Az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró Dr. Szabó Máté általános biztos egy állampolgári bejelentés nyomán foglalta össze a tudnivalókat.

A polgári peres eljárás szabályai szerint keresetlevélben és a beadványokban a felek nevét és lakóhelyét fel kell tüntetni, a peres felek adatainak ismerete nélkül a peres eljárás lefolytatására nem kerülhet sor. Ha a büntetőügyben eljáró bíróság helyt ad a bűncselekménnyel összefüggésben felmerült polgári jogi igénynek, és kötelezi a vádlottat a sértett, illetve magánfél részére kártérítés fizetésére, a polgári eljárás szabályai szerint a kártérítésre kötelező ítéletben megjelöli a kártérítésre jogosult személyét.

A panaszos beadványában azt kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság – az adatok zárt kezelése ellenére – személyes adatokat is közzétett az ítéletben. Az ombudsman válaszában kifejtette, hogy a zárt tárgyaláson hozott határozatot is nyilvánosan kell kihirdetni, de úgy, hogy nem sérülhetnek a zárt tárgyalással védett érdekek. Az ítélet indoklásában ezért az ilyen adatokat nem hozzák nyilvánosságra.

Ha a bűncselekmény sértettje polgári jogi igényt kíván érvényesíteni a büntetőeljárásban, akkor viszont már nem sérti a személyes adatok védelméhez való jogát, ha a kártérítésre kötelező ítéletben annak ellenére szerepel a neve és címe, hogy a büntetőeljárásban személyes adatainak zárt kezelését kérte.

Egy másik beadvány szerzője arról kért útmutatást, miként kell kezelnie a nyilvános tárgyalásokon készített jegyzeteit. A biztos válaszában arra utalt, hogy a bírósági tárgyaláson megjelentek számára a jog biztosítja a lehetőséget a jogesetek, ezzel együtt különféle adatok és információk megismerésére. A bírósági eljárás nyilvánosságának elve korlátozza a peres felek magántitokhoz és személyes adataik védelméhez való jogát, de ez a korlátozás nem jelenti az érintettek teljes kiszolgáltatottságát. A tárgyaláson elhangzott személyes adatok további felhasználása ugyanis nem ütközhet törvényi tilalomba, így nem sérthet személyiségi jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot sem. Ennek figyelembe vételével kutatási célra, vagy jogi tanulmányok folytatására személyazonosításra alkalmatlan módon (anonimizáltan) felhasználhatók a nyilvános tárgyaláson készített jegyzetek – összegezte konzultációs állásfoglalását az ombudsman.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
BÜNTETŐELJÁRÁS
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
OMBUDSMAN