Több jogot biztosítanának az üzemi tanácsoknak

2008.07. 3. BruxInfo

A Bizottság javaslata értelmében a legnagyobb európai cégeknek a jövőben még a tervezett szerkezetátalakítások előtt tájékoztatniuk kell az üzemi tanácsokat. Az európai munkaadók szerint a módosítás jelentősen lelassíthatja a vállalatokon belüli döntéshozatalt.

Megerősítené az Európai Üzemi Tanácsok (EÜT) szerepét az a módosítás, melyet szerdán hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. Miként Vladimír Spidla foglalkoztatásért felelős biztos elmondta: a jelenleg bő nyolcszáz multinacionális vállalatnál működő EÜT-knek olyan hatékony eszközöknek kell lenniük, melyek elősegítik a transznacionális társadalmi párbeszédet a nagyvállalatokon belül, javítják a vállalatirányítást, és a változásokat szociálisan felelős módon kezelik. A biztos kiemelte azt is, hogy a most bemutatott javaslat révén a vállalati szerkezetátalakítások alkalmával az üzemi tanácsokat az eddigieknél jobban bevonják majd a konzultációs eljárásba.

Az Európai Bizottság adatai szerint a jelenlegi szabályozás hatásköre 2200 vállalatra terjed ki, melyek összesen 24 millió embert foglalkoztatnak. Ezen cégek többségének székhelye Németországban, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Nagy-Britanniában található, ám tevékenységük egész Európára kiterjed. Jelenleg egyébként 820 uniós nagyvállalatban működnek EÜT-k, melyek 14,5 millió munkavállaló életére vannak kihatással. Az Európai Üzemi Tanácsokról jelenleg a 94/45/EK irányelv rendelkezik, melynek célja, hogy erősítse a közösségi szintű vállalkozások, illetve vállalkozáscsoportok munkavállalóinak a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogát. A Bizottság szerint az irányelv csak részben érte el célját, így például a transznacionális szerkezetátalakítási ügyek felében az üzemi tanácsok nem részesültek megfelelő tájékoztatásban, illetve nem konzultáltak velük kellő mértékben, emellett – véli a Bizottság – az EÜT-k számát is növelni kellene.

A testület reményei szerint a nagy multinacionális cégek munkavállalói profitálni fognak a változásokból, mivel a menedzsmenttel és más országok munkavállalóival folytatandó párbeszéd javulni fog, a cégeket pedig nagyobb jogbiztonság veszi majd körül. Bár a módosítás értelmében nem kell újratárgyalni az EÜT-k alapításáról szóló már meglévő megállapodásokat, ám ahol nincs szabályozás a szerkezetváltással (például fúziókkal) járó változtatások kezeléséről, az új szabályozás lesz irányadó. A javaslat emellett azt kéri a munkaadóktól, hogy nyújtsanak képzést a munkavállalók képviselőinek, és ismerjék el a szakszervezetek szerepét.

Vladimír Spidla foglalkoztatáspolitikáért felelős biztos szerint az új jogokkal elkerülhetővé válnak a Volkswagen brüsszeli összeszerelő üzemének leépítéséhez és a Nokia bochumi üzemének bezárásához hasonló esetek, amikor az üzemi tanácsokat teljesen kihagyták a döntésből és előzetesen nem is tájékoztatták őket.

Az európai munkaadókat képviselő BusinessEurope első reakciójában úgy vélte: a Bizottság javaslata a „hosszadalmas és bizonytalan konzultációk” révén új terheket ró a vállalatokra, s mindez ellentmond az irányelv eredeti szellemiségének. Az európai ernyőszervezet, mely attól tart, hogy a fokozódó verseny közepette a módosítás tovább gyengíti majd az európai ipart, egyebek között a szakszervezetek jogi elismerését és szerepének megerősödését kifogásolta. A BusinessEurope-nek emellett még az sem tetszett, hogy a szöveg által javasolt konzultáció jelentősen lelassítja majd a cégeken belüli döntéshozatalt.

Az Európai Parlament és a Tanács a következő hónapokban tűzi napirendre bizottsági javaslatokat.

Meghatározások (94/45/EK irányelv):

A 94/45/EK irányelv célja, hogy erősítse a közösségi szintű vállalkozások, illetve vállalkozáscsoportok munkavállalóinak a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogát.

Közösségi szintű vállalkozás: a tagállamokban működő, legalább ezer munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, illetve legalább két tagállamban működő, mindegyikben legalább
150 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás.

Közösségi szintű vállalkozáscsoport: olyan vállalkozáscsoport, amely - a tagállamokban legalább ezer munkavállalót foglalkoztat,

  • különböző tagállamokban legalább két vállalkozáscsoporttal rendelkezik, és
  • egy tagállamban legalább 150 munkavállalót foglalkoztató, legalább egy vállalkozáscsoporttal és legalább egy további, egy másik tagállamban működő, legalább 150 munkavállalót foglalkoztató vállalkozáscsoporttal rendelkezik.

A munkavállalók képviselői: a nemzeti jogszabályokban és/vagy gyakorlatban meghatározott munkavállalói képviselők.

Európai Üzemi Tanács: az irányelvben foglalt rendelkezések szerint létrehozott, a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt végző tanács.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ