Bírság a bűnrészes tanácsadóra

2008.07. 8. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Bűnrészesség miatt bírság szabható ki a valamely kartell működtetésében részt vevő tanácsadó vállalkozásra. E vállalkozás egész jogsértésért való felelősségét nem zárja ki azon tény, hogy nem azon a piacon fejti ki tevékenységét, ahol a versenykorlátozás megvalósul.

2003 decemberében a Bizottság határozatot [1] fogadott el, amelyben megállapította, hogy a műanyag- és gumiiparban használt kémiai termékek, a szerves peroxidok három gyártója [2] 1971-től kartellt működtetett e termékek európai piacán. A kartell célja különösen az érintett gyártók piaci részesedésének megőrzése és áremeléseinek összehangolása volt.

Határozatában a Bizottság megállapította, hogy az AC-Treuhand AG tanácsadó vállalkozás 1983-tól kezdve különböző szolgáltatásokat nyújtott az említett gyártóknak, és találkozók szervezésével, valamint a jogsértés bizonyítékainak eltüntetésével lényeges szerepet játszott a kartellben. Ezért a Bizottság arra következtetett, hogy a tanácsadó vállalkozás is megsértette a versenyszabályokat, és 1000 euró összegű bírságot szabott ki vele szemben.

A bírság korlátozott összege a Bizottság által a kartellek elleni eljárásokra vonatkozóan alkalmazott új megközelítéssel magyarázható. A jelen esetben ugyanis nemcsak a kartellben részt vevő vállalkozásokat, hanem egy olyan tanácsadó vállalkozást is szankcionált, amely bár nem volt jelen az érintett piacon, de hozzájárult e kartell működtetéséhez.

Az AC-Treuhand AG megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be a Bizottság határozata ellen az Elsőfokú Bíróság előtt, többek között arra hivatkozva, hogy mivel nem volt szerződő fél a kartellben, nem tehető azért felelőssé. Úgy véli továbbá, hogy későn tájékoztatták az ellene indított vizsgálati eljárásról, következésképpen megfosztották a gyors és hatékony védekezés lehetőségétől.

A védelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog állítólagos megsértéséről

Az Elsőfokú Bíróság emlékeztet arra, hogy a Bizottság által a versenyszabályok betartásának megvizsgálása érdekében indított közigazgatási eljárás két külön, egymást követő szakaszra oszlik: egyrészt egy előzetes vizsgálati szakaszra, másrészt pedig egy kontradiktórius szakaszra. A bizottsági vizsgálat hatékonysága veszélyeztetésének elkerülése érdekében az érintett vállalkozás csak a közigazgatási kontradiktórius szakasz kezdetén, a kifogásközlés révén szerezhet tudomást az eljárás összes lényeges bizonyítékáról. Következésképpen e vállalkozás csak a kifogásközlés megküldése után élhet teljes mértékben a védelemhez való jogával.

A Bizottság azonban köteles az érintett vállalkozást a vele szemben a feltételezett kartell kivizsgálása érdekében hozott első vizsgálati intézkedéskor – mint például a tájékoztatáskérés – tájékoztatni a folyamatban lévő vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos feltételezésekről, és arról a tényről, hogy kifogásokat fogadhat el e vállalkozással szemben. A jelen esetben az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy a Bizottság mulasztása e tekintetben nem vonja maga után a megtámadott határozat megsemmisítését, mivel e szabálytalanság nem befolyásolta hátrányosan az AC-Treuhand AG védekezésének hatékonyságát.

Arról a kérdésről, hogy egy vállalkozás felelőssé tehető-e egy kartellért akkor is, ha nem azon a piacon fejti ki tevékenységét, ahol a versenykorlátozás megvalósul

Az Elsőfokú Bíróság megállapítja, hogy a közös piacon belüli bármely versenykorlátozás „vállalkozások közötti megállapodásnak” minősülhet, ha a korlátozás a részt vevő vállalkozások közös szándékának megnyilvánulása. Nem zárja ki tehát valamely vállalkozásnak a kartell működtetésében való részvétele miatti felelősségét az a tény, hogy nem azon a piacon fejti ki tevékenységét, ahol a versenykorlátozás megvalósul.

Az Elsőfokú Bíróság továbbá megjegyzi, hogy önmagában azon körülmény, hogy valamely vállalkozás csak feltételhez kötött, járulékos vagy passzív módon vett részt a kartellben, nem elegendő ahhoz, hogy a szóban forgó vállalkozásnak a jogsértés egészéért való felelősségét kizárja. E közreműködés esetlegesen korlátozott jelentőségét azonban figyelembe lehet venni a szankció mértékének meghatározása során.

Az Elsőfokú Bíróság szerint az AC-Treuhand AG a találkozók szervezésével és a jogsértés bizonyítékainak eltüntetésével aktívan közreműködött a kartell működtetésében, és kellően konkrét és meghatározó okozati összefüggés állt fenn a tevékenysége és a versenykorlátozás között a szerves peroxidok piacán.

Ilyen körülmények között az Elsőfokú Bíróság az AC-Treuhand AG keresetét, mint megalapozatlant, teljes egészében elutasítja.

Az Elsőfokú Bíróság határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezés nyújtható be az Európai Közösségek Bíróságához.


[1] Az [EK 81. cikk] és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/E-2/37.857 szerves peroxidok-ügy) 2003. december 10-én hozott 2005/349/EK bizottsági határozat (HL L 110., 44. o.).

[2] Az AKZO-csoportról, az Atochem jogutódjáról, az Atofina SA-ról, valamint a Degussa UK Holdings Ltd-vé átalakult Laporte plc irányítása alatt álló Peroxid Chemie GmbH & Co. KG-ről van szó.

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA