A francia elnökség szervezésében, 2008. július 24-25-én került sor Brüsszelben az európai bel-és igazságügyi miniszterek találkozójára. A magyar delegációt dr. Kiss Tibor nagykövet (a Magyar Köztársaság EU melletti Állandó Képviselője) vezette, az ülésen részt vett dr. Fazekas Judit európai uniós jogi szakállamtitkár is.

Az ülésen a tagállamok képviselői folytatták a Franciaország által a 2008. július 4-i Bel- és Igazságügyi Tanács (BIÜT) ülésen beterjesztett Európai Migrációs és Menekültügyi Paktum szövegezési munkálatait. A Paktum, melynek elfogadása a francia elnökség egyik prioritása, olyan politikai deklarációnak tekinthető, ami az általános célok megfogalmazásán túl konkrét feladatokat, valamint az azok megvalósításához rögzített határidőket is tartalmazza.

Az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) rendészeti célokra történő felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározat-tervezettel kapcsolatban a szlovén elnökség végére megrekedtek az álláspontok. Minden tagállam kifejtette, hogyan képzeli el a rendszert, ezek között azonban jelentős eltérések mutatkoztak. Az eddig lezajlott munka eredményes volt ugyan, de számos olyan alapvető kérdés merült fel, amelyre a vita nem tudott választ adni. A francia elnökség felhatalmazást kér a Tanácstól arra, hogy új munkamódszer alapján gondozza tovább a dossziét. Az elnökség munkamódszere semmire sem kötelezi a tagállamokat, azonban ahhoz, hogy meg tudja vizsgálni egy valóban tartalmas tematikus vita révén a közös megközelítés szükségességét, hasznait, költségeit, illetve alapjaiban a közös megközelítés kialakításának lehetőségét, ahhoz politikai támogatásra, a tagállamok elkötelezettségének megerősítésére van szüksége. Mivel Magyarország a tárgyalások megkezdése óta olyan álláspontot képviselt, hogy el tudja fogadni egy ilyen rendszer felállításának szükségességét, célszerűnek mutatkozik a francia elnökség elképzeléseinek támogatása.

Az ülésen napirendre került az Eurojustról és az Európai Igazságügyi Hálózatról szóló határozatokban való politikai megállapodás kérdése. Magyarország számára a két tervezet megfelelő, a kisebb technikai problémák egyeztetése után a politikai megállapodásnak magyar részről nincsen akadálya.

Az ülésen a tagállamok képviselői megvitatták a bel-és igazságügyi -Jövő Csoport jelentését.

A Jövő Csoport (Future Group) a tagállamok egy részének szakminisztereiből álló ad-hoc egyeztető fórum volt, amelynek célja, hogy előkészítse a bel- és igazságügyi együttműködés 2009 után következő öt évére vonatkozó akcióterv elfogadását. A Jövő Csoport két formációban végezte munkáját (belügyi és igazságügyi), amelynek eredményeként a mostani Bel- és Igazságügyi Tanács elé került a két csoport munkáját összegző jelentés azzal a céllal, hogy a Tanács azt jóváhagyja.