A Pénzügyminisztérium elképzelései szerint a jövő évtől a kereskedők által behozott személygépkocsik vámértékét is megbecsülheti majd a vámhivatal, amennyiben kétségbe vonja a számlával igazolt beszerzési árat.

A szakértők szerint azonban speciális termékdíjjal lehetne elérni, hogy a jelenlegi reálisabb legyen az importált használt autók ára.

Az évjárati korlátozás, a behozatali engedély eltörlése és az EU-, a CEFTA-, valamint a Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó gépjárművek nulla kulcsos vámtétele miatt az idei év első hét hónapjában több használt autó érkezett az országba, mint tavaly egész évben. Magánszemélyek július végéig összesen 7383 személygépkocsit hoztak be, szemben a múlt évi 4400 darabbal. A kereskedők a magánszemélyeknél négyszer több autót importáltak.

A VPOP felmérése szerint a kereskedők jelenleg a valós érték átlagosan 10 százalékáért hozzák be a használt gépjárműveket, s az esetek 90 százalékában csak a számlán feltüntetett érték után adóznak és fizetnek vámot. A vámérték a magánforgalomban 80 százalék körül van – tudta meg a Népszava Kovács Ferencnétől, a használt gépjárműveket kezelő 7-es számú vámhivatal parancsnokától. A jelentős eltérés abból adódik, hogy a jelenlegi szabályok szerint a vámosok a magánszemélyek által behozott autók értékét megbecsülhetik, amennyiben kétségbe vonják, hogy a bevallott vámérték a ténylegesen fizetett áron alapszik. A kereskedelmi behozatalú vámáruknál viszont csak arra van mód – s ez a vámhivatal kötelessége is -, hogy a hatóság megvizsgálja a vámáru vámértékeként bevallott összeget.

A tervezett jogszabály-változtatással a jövőben a kereskedelmi jellegű vámáruknál, így a gépjárműveknél is lehetővé válna, hogy a vámosok állapítsák meg a behozott áru ellenértékét. A szakberkekben csak “salátatörvényként” emlegetett új pénzügyi törvénycsomagban megfogalmazott módosítások szerint ez különösen akkor lenne megalapozott, ha az importőr által bevallott vámérték több mint 50 százalékkal eltér a vámhatóság nyilvántartásában szereplő összehasonlító értéktől, azaz az Eurotax-katalógusártól, illetve a belföldi fogyasztói ártól.

A hatályos törvény is rendelkezik arról, hogy a bevallott vámérték nem tekinthető véglegesnek, amennyiben az a vámhatóság nyilvántartásában szereplő összehasonlító értéknél 20 százalékkal kevesebb. Ez esetben a vámhivatal csak akkor végzi el a vámkezelést, ha az importőr vagy a megbízottja a számlán feltüntetett érték és az Eurotax-katalógusár közötti különbözetre vámbiztosítékot nyújt.

Szakértők szerint ma Magyarországon az egyik legbiztosabb üzlet 8-10 százalékos kamatra vámbiztosítékot kölcsönözni a gépjárműimportőröknek, ugyanis a hatályos jogszabály korlátai miatt az esetek 90 százalékában nincs módja a vámhivatalnak arra, hogy bebizonyítsa, az érintett autóért nem a számlán feltüntetett árat fizették meg. Jelenleg ugyanis a vámosok szerepe abban merül ki, hogy megvizsgálják, az importőrök könyvelésében ténylegesen a számlán feltüntetett áron került-e be az adott gépjármű ellenértéke. Megkereshetik a külföldi társhatóságokat is, hogy ellenőrizzék az eladó könyvelését. A legtöbbször mindent rendben találnak az ellenőrök. Akkor pedig nem tehet mást a vámhivatal, mint visszautalja a biztosítékot az importőrnek.

Szakértők szerint a törvénytervezetben foglalt változtatások nem oldják meg a gondokat. Egyrészt az 50 százalékos eltérés továbbra is túlzottan nagy mozgásteret nyújt az importőröknek a tényleges ár eltitkolására. Másrészt a javaslat nem ad egyértelmű jogokat a vámhatóságnak. A vámérték megállapítása is nehézkes, mivel nem egyszerű a behozott járművel azonos paraméterekkel rendelkező – egyebek között a futott kilométerek, illetve a tulajdonosok számában egyező – autóra katalógusárat találni – magyarázta Kovács Ferencné.

A magánszemélyek által behozott vámáruknál viszont enyhítené a szigort a törvénytervezet. A korábbi szabályozás szerint 20 százalékos árdifferenciánál azonnal felülvizsgálhatta a vámhivatal a számlán szereplő értéket. A PM javaslata szerint a jogszabály a jövőben nem határozná meg konkrétan, mikor állapíthatja meg a vámértéket a vámhatóság. A törvénytervezet szerint erre akkor lenne mód, ha a számlán vagy az értéknyilatkozatban feltüntetett érték “indokolatlanul jelentős mértékben” eltér a vámhatóság adatbázisában szereplő átlagos belföldi ártól.

A becslésnél célravezetőbb eszköz lenne, ha a gépjármű-behozatalt speciális közteherrel próbálnák meg kordában tartani – mondta a Népszava kérdésére Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke. Az érdekképviselet azt javasolja, hogy a gépjárművek után jelenleg fizetendő fogyasztási adó helyett úgynevezett regisztrációs díjat állapítsanak meg. Ennek mértéke megegyezne a fogyasztási adóval – ami 1600 köbcentiméternél kisebb motor esetén 10, a fölött pedig 20 százalék -, azonban nem a számlán feltüntetett vételár, hanem márkakereskedőknél a gyári számla, független importőröknél pedig a nettósított katalógusár alapján állapítanák meg.

Győző Gábor szerint az újfajta termékdíj bevezetésével jelentős többletbevételre tehetne szert az állam. Önmagában a regisztrációs díj bevezetésével is pluszforrásokhoz jutna a költségvetés, hiszen annak alapját a rögzített katalógusár, illetve a gyári számlán feltüntetett ellenérték képezné, nem pedig a kereskedők által bevallott vámérték. A magasabb árra vetített fogyasztási adó után pedig több általános forgalmi adót kell fizetni, aminek mértéke 1600 köbcentiméter alatt a fogyasztási adó 2,5, a fölött pedig az 5 százaléka.

Jelenleg a használtautó-kereskedők által kedvelt 1600-2000 köbcentiméteres motorral szerelt személygépkocsik behozatalakor a vámérték 53,75 százalékát kell vámként, fogyasztási adóként és általános forgalmi adóként megfizetni. Ugyanez a származott behozatalnál csupán 30,75 százalék, mivel a 23 százalék helyett 0 százalékos vámtétellel kell számolni. Nem mindegy, hogy mindehhez mekkora vételár társul – magyarázta az érdekképviselet elnöke.

Becslések szerint a regisztrációs díj bevezetésével a kereskedelmi célú behozatal a felére esne vissza. A használt gépjárműforgalom visszaterelődne a márkakereskedőkhöz, s a jelenleginél jóval reálisabb árat lehetne a használt autókért kapni.