Tovább bővül a közjegyzők feladatköre

2008.10. 7. Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Középpontban az ügyfél: a szegedi kollokvium fő témájául a közjegyzők jogkörének bővítése szolgált.

Jövőre számos új szolgáltatással bővül a közjegyzők jogköre. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szervezésében 2008. október 2-a és 4-e között, a Szegedi Tudományegyetemen megrendezett XX. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium szakmai párbeszédének központi témái a közjegyzőket, a közjegyzőség jogi intézményét érintő legfontosabb törvényi változások voltak.

Tovább bővül a hazai közjegyzők által kezelt eljárások köre. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által, hazai és külföldi jogászok részvételével megrendezett XX. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium előadássorozatának fókuszában a közjegyzők munkáját érintő, 2009-től életbe léptő törvényi változások, a kamara tagjainak új feladatai álltak.

Ahogy az Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára megnyitóbeszédében kifejtette: a hazai közjegyzők legfontosabb feladata ma a jogi prevenció mellett a gazdasági élet szereplőinek kiszolgálása. Éppen ezt a célt: a kiszámíthatóbb, átláthatóbb, ügyfél-centrikusabb állami működés feltételeinek megteremtését, az adminisztratív terhek csökkentését, a mindenki számára biztosított egyszerű és gyors jogérvényesítést célozzák a közjegyzők jogkörének bővítését lehetővé tévő, 2009-től életbe lépő törvényi változások.

A jogi szakemberek - a közjegyzők mellett ügyvédek, bírák, joghallgatók - részvételével megrendezett háromnapos jubileumi eseménysorozatnak 2008. október 2-a és 4-e között a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja adott otthont.

A konferencia előadásainak középpontjában a közjegyzőség perspektívái, a szakma jövője állt. Az esemény résztvevői megismerkedhettek azokkal a jövőre életbe lépő törvényi változásokkal, amelyek a közjegyzők munkáját érintik. A szakmai előadások tematikája két fő témakörre: a hagyatéki eljárásokat érintő változásokra és az új, változó közjegyzői feladatok bemutatására épült.

A konferencia előadásai is az említett témákat járták körül, a háromnapos szakmai találkozó résztvevői többek között a hagyatéki eljárással kapcsolatos jogi változásokkal, a kapcsolódó európai uniós irányelvekkel, az értékpapírok, okiratok semmissé nyilvánításával összefüggő kérdésekkel, a 2009-ben elinduló Közjegyzői Letéti tárral, valamint a közjegyzőknek az előzetes bizonyítási eljárások során betöltött szerepével ismerkedhettek meg.

Az idei, huszadik kollokvium volt az első, melynek keretében a hazai közjegyzők szakmai közössége nyilvánosan is kifejezte elismerését barátainak és kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégáinak. A díjazottak között szerepelt Dr. Anka Tibor, a MOKK elnökhelyettese, akit kimagasló színvonalú szakmai tevékenységéért, tudományos munkásságáért, életútjáért Ökröss Bálint-díjjal, és Dr. Kőrös András, jogász, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke, több jogi témájú könyv szerzője, akit nem közjegyzőként, a magyar közjegyzőség támogatásáért Pro Notariis Hungariae-díjjal jutalmazott a Kamara.

Az eseménysorozat keretében a MOKK tagsága felavatta Ópusztaszeren, a magyar közjegyzőség működésének hétszázadik évfordulójához közeledve, a nemes szer monostor helyén felállított emlékművet. Azon a helyen, amely - ahogy Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke fogalmazott - hiteles hely, a magyar közhitelesség sajátos intézménye.

"A közjegyzőség a magyar közhitelesség része. A magyar közhitelesség sajátos intézményei a hiteles helyek és bár szer monostorának hiteles helyi működéséből nem maradt fent egyetlen oklevél sem a kultúrának és az Istennek ez a temploma mégis jelenti számukra valamennyi elődünket, az összes magyar hiteles helyet" - mondta avatóbeszédében a MOKK elnöke.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZJEGYZŐK