Az ORTT vallási meggyőződést sértő reklám közzétételét megállapító határozatának visszavonása

2008.10.15. Jogi Fórum / Országos Rádió és Televízió Testület

Az Országos Rádió és Televízió Testület az 1759/2008. (IX. 24.) számú
határozatával visszavonta azt a határozatát, amellyel korábban
törvénysértőnek minősített egy, a Klubrádión sugárzott reklám
közzétételét.

Az Országos Rádió és Televízió Testület az 1759/2008. (IX. 24.) számú határozatával visszavonta azt a határozatát, amellyel korábban törvénysértőnek minősítette a Klubrádión sugárzott alábbi reklám közzétételét: ,,Az első napon lőn világosság, aztán az ég, a szárazföldek. A negyedik napon megteremtette az Úr a napot és a csillagokat. Az ötödik napon benépesítette a vizeket halakkal, az eget madarakkal, míg a hatodik napon megteremtette az embert. A hetedik napon vegyen ön is /a reklámban megnevezett újságot!/" A visszavont határozat indokolása azzal érvelt, hogy "a keresztény felfogás szerint a Bibliában maga az Isten szólal meg, mintegy kinyilatkoztatásként. A Biblia írói tehát Isten szavát, üzeneteit írták le könyveikbe, hiszen Isten lelkével maga vezette irányította e könyvek íróit.

Ezért bár a reklámban elhangzó szöveg nem szó szerint a Bibliából vett idézet volt és nem tartalmazott azt parodizáló elemeket, mégis azáltal, hogy követte annak stílusát, illetőleg az abban szereplő teremtéstörténetet dolgozta fel egy hetilap népszerűsítése céljából, sérthette a keresztény hívők vallásos meggyőződését, érzületét, elsősorban azért, mert az általuk
"Szentként", alapkönyvként tisztelt Bibliát nem arra méltó vallásos, esetleg művészi célra használta fel a műsorszolgáltató." Márpedig a Médiatörvény 10. § (7) bekezdése tiltja a vallási meggyőződést sértő reklám közzétételét.

Az ORTT többsége az ügy újbóli megítélésekor jogszabálysértőnek minősítette a korábbi határozatot, mert az nem vette figyelembe a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának az Alkotmányban, a törvényekben, az Alkotmánybírósági gyakorlatban és az európai joggyakorlatban érvényesülő szabályait és elveit, melyek alapján pedig a Médiatörvény rendelkezésének tartalma meghatározható. Ennek értelmében az új határozat rámutat arra, hogy az egyházaktól elválasztott, világnézetileg semleges állam hatósági döntései törvényesen nem alapulhatnak valamely felekezet tanításán.

A visszavonó határozat indokolása a Médiatörvény vizsgált rendelkezésének értelmezésében az alapjogi megfontolásoknak tulajdonít döntő jelentőséget.

Az ORTT álláspontja szerint egyfelől indokolható az a korlátozás, hogy a rádióban és a televízióban a reklám nem sértheti a vallási meggyőződést, hiszen a reklám-közlés célja rendszerint az, hogy termékek és szolgáltatások fogyasztására vegyen rá, nem pedig az igazság keresése, a közjó szolgálata, a demokratikus párbeszéd, pedig az akár a blaszfémiáig elmenő közléseket épp ezen célok legitimálják, de a kereskedelmi szólás szabadsága mögött álló
indokok már nem. Másfelől a szólásszabadság korlátozása csak addig a mértékig alkotmányos, ameddig törvényes célja azt feltétlenül indokolttá teszi, ez pedig a rendelkezést szűk körben teszi alkalmazhatóvá. A "vallási meggyőződést sértő reklám" tilalma nem az egyes egyének szubjektív meggyőződését védi, hiszen erre a meggyőződések sokfélesége miatt egyébként is alkalmatlan lenne. A szóban forgó reklám újraértékelése során az ORTT kifejti, hogy a Biblia tanításait az azt tanulmányozó személyek, közösségek,
felekezetek egymástól jelentős mértékben eltérően értelmezik, ezért elvileg sem lehet megegyezés közöttük abban, hogy mely utalás vagy felhasználás sértő, és mely nem az, illetve pontosan hol húzódik ez a határ. A határt semleges érvek alapján kell meghatározni. Az európai kultúrkincsnek a Biblia alapvető része, melyre a közbeszéd is gyakran, olykor nem is tudatosan, utal. Ez a felvilágosodás fordulata óta minden beszédmódnak, ide értve a modern korban akár a reklámot is, sajátja. Vallási utalásokat, szakrális attribútumokat agyományosan rendszeresen tartalmaznak a reklámok. Valamely szakrális tárgy, szöveg vagy történet puszta átemelése profán környezetbe önmagában még nem minősül a Médiatörvény 10. § (7) bekezdésbe ütközőnek, így az idézett reklámszöveg is a törvényesség határán belül marad. Rámutat
ugyanakkor a határozat arra, hogy ezeket a reklámokat igen gyakran érezzük ellentétesnek a közízléssel, ám az ezekkel szembeni fellépés nem hatósági, hanem például az önszabályozó szervezetekre háruló feladat.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
ORTT
REKLÁM
ALAPJOGOK