EP-állásfoglalás a brüsszeli EU-csúcsról

2008.10.27. Jogi Fórum / Európai Parlament Sajtószolgálat

Az Európai Parlament úgy véli, biztosítani kell, hogy a vállalkozások és a polgárok hitelhez jussanak. A képviselők új pénzügyi szabályozást akarnak, és továbbra is ragaszkodnak az EU éghajlatváltozás-elleni célkitűzéseihez. Az EP az ír népszavazással együtt is „megoldást" szeretne arra, hogy mielőbb életbe lépjen az uniós reformszerződés.

Az EP szerdán, 474 igen, 106 nem és 93 tartózkodó vokssal négypárti (néppárti, szocialista, liberális, Nemzetek Európája Unió) állásfoglalást fogadott el a legutóbbi, október 15-16-ai brüsszeli európai tanácsi ülés kapcsán.

A képviselők szerint fontos, hogy „az európai makrogazdasági politikák gyorsan és magas szinten összehangolt módon reagáljanak a globális gazdasági növekedés fellendítése érdekében". A parlament szerint ugyanakkor „a stabilitási és növekedési paktum alapelveit nem szabad megkérdőjelezni".

Az EP „üdvözli az Európai Tanács következtetéseit, amelyek megerősítették az eurócsoport október 12-ei intézkedéseit". Ezek jelentették a képviselő szerint „az első jelentős és összehangolt lépést a piacba vetett bizalom helyreállítására, a bankközi kölcsönök fellendítésére és a bankok saját alapjainak megszilárdítására annak érdekében, hogy azok továbbra is tudjanak kölcsönözni a vállalatoknak és a háztartásoknak".

Az állásfoglalásban az áll, hogy „a gazdasági növekedés drámai lassulásának és a foglalkoztatás nagymértékű visszaesésének elkerülése érdekében kulcsfontosságú, hogy a polgárok, a kkv-k és az uniós infrastruktúrákba történő beruházások hitelekhez való hozzáférése folyamatos legyen". Az EP ezért támogatná a piaci likviditást elősegítő intézkedéseket.

Új uniós szabályozást

A parlament felszólítja a Bizottságot, „használja ki kezdeményezői hatáskörét, és tegyen javaslatot az uniós szintű szabályozói és felügyeleti keretek és a válságkezelés megerősítésére irányuló intézkedésekre". Az EP új jogalkotást akar a következő területeken: bankszabályozás és -felügyelet, hitelminősítő ügynökségek feladatai, értékpapírosítás és értékpapírosítás felügyelete, fedezeti alapok és új intézmények egyéb fajtái, tőkeáttétel szerepe, átláthatósági követelmények, szabályok frissítése, a tőzsdén kívüli termékek piacainak átláthatósága és válságmegelőző mechanizmusok.

Az EP egyetért azzal, hogy mielőbb nemzetközi konferenciát hívjanak össze, ahol megvitatnák a szükséges szabályozói és felügyeleti lépéseket. A képviselők szerint „az EU-nak vezető szerepet kell játszania a nemzetközi pénzügyi architektúra jövőjének megvitatásában".

„Elfogadható megoldással" a lisszaboni szerződésért

A lisszaboni szerződés kapcsán az EP megjegyzi: „orvosolni lehet az ír nép aggodalmait oly módon, hogy még az európai választások előtt mindenki számára elfogadható megoldás szülessen". A parlament „készen áll bárminemű segítségnyújtásra, amelyre az ír kormánynak és parlamentnek szüksége lehet ahhoz, hogy javaslatcsomagot nyújtson be, amely szélesebb alapokon nyugvó, tájékozottabb konszenzust alakítana ki az ír közvéleményben Írország jövőjével kapcsolatosan egy megreformált és megerősödött Európai Unióban, és amely elfogadható Írország uniós partnerei számára is".

Éghajlat, energia, bevándorlás, Grúzia

A képviselők úgy vélik, az EU-nak az éghajlattal kapcsolatos, 2012 utánra szóló célkitűzéseit nem szabad megkérdőjelezni a jelenlegi nemzetközi pénzügyi válság miatt.

Az állásfoglalás közös energiapolitika kialakítására és az energiaellátás biztonságának fokozására szólít fel, és üdvözli a francia soros elnökség által kezdeményezett európai bevándorlási és menekültügyi paktumot.

A grúziai helyzettel kapcsolatban a képviselők úgy vélik, „amennyiben Oroszország nem tesz teljes mértékben eleget az augusztus 12-ei és szeptember 8-ai megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek, az EU-nak felül kell vizsgálnia Oroszország-politikáját".

A keddi EP-vita összefoglalója

Az orosz-grúz háború és a gazdasági-pénzügyi válság bebizonyította, hogy egységes európai fellépésre van szükség a globális gondok idején - mondta Nicolas Sarkozy, az EU soros elnöki tisztét betöltő francia államfő az Európai Parlament keddi, strasbourgi plenáris ülésén. Sarkozy elutasította azt a felvetést, amely szerint a pénzügyi válság miatt az EU-nak nem kellene teljesítenie az éghajlatváltozás elleni küzdelemben vállalt kötelezettségeit.

A vitát megnyitó Hans-Gert Pöttering, EP-elnök szerint Európa Nicolas Sarkozy soros elnöksége alatt megmutatta, hogy képes együttes erővel és összehangoltan fellépni a válságok idején. „Enélkül - és az euró nélkül - katasztrofális helyzetbe kerültünk volna" - mondta Pöttering.

Nicolas Sarkozy szólt az általa vezetett EU-s béketeremtési erőfeszítésekről. A francia államfő szerint könnyelműség lenne nem tárgyalni Moszkvával, hiszen „Európa nem akarhat egy újabb hidegháborút". A politikus szerint, „Európa teremtett békét Grúziában" és „az EU régen játszott utoljára hasonló szerepet egy ilyen konfliktusban".

A pénzügyi válság: hogyan előzhető meg a jövőben?

Sarkozy azt mondta, „ami egy komoly válságnak indult, az a Lehman Brothers (pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cégcsoport - a szerk.) összeomlásával magának a pénzügyi rendszernek a válságává vált, amire pedig megvan a megoldás". Ez pedig „nem több mint a válságkezelés", amelyben „Európa vezető szerepet vállalt" - tette hozzá.

Sarkozy szerint az ENSZ közgyűlésének létre kellene hoznia egy „új globális pénzügyi rendszert", vagy akár egy „új Bretton Woods-ot". A cél nem az, hogy „megkérdőjelezzük a piacgazdaság szükségességét", hanem hogy „kijavítsuk a jelenlegi kapitalizmust", miközben „betartunk bizonyos elveket" - mondta Sarkozy.

„Egyetlen, állami pénzeket kezelő banknak sem szabadna »adóparadicsomban« működnie", „minden egyes pénzügyi intézmény működését szabályozni kellene", „a nyereségnek nem szabadna a kereskedőket túlzott kockázatvállalásra késztetnie", a „monetáris rendszert pedig át kellene gondolni" - sorolta a francia államfő.

Sarkozy megtiltaná „az európai vállalatok nem európai tőke általi felvásárlását akkor, amikor a részvények árfolyama nagyon alacsony", és „állami befektetési alapokat" hozna létre minden tagállamban. Sarkozy kétségbe vonta a hitelminősítő ügynökségek hozzáértését és függetlenségét is, és felvetette, hogy az Egyesült Államok példájára Európának is szüksége lenne saját minősítő ügynökségekre.

Az Egyesült Államok és az EU által kezdeményezett, globális kormányzással foglalkozó csúcstalálkozókon „Európának valóban egy emberként kell majd fellépnie" - tette hozzá.

Éghajlatváltozás és energia

Az éghajlatváltozás és az energia kérdése kapcsán Sarkozy elutasított minden olyan felvetést, amely szerint a pénzügyi válság miatt kevésbé kellene odafigyelni a klímaváltozás elleni küzdelemre. „Európának példát kell mutatnia" - mondta. Elismerte, hogy néhány tagállam számára a vállalások nehézséget jelentenek, különösen azok számára, amelyek 95 százalékban fosszilis energiahordozókat használnak. A célkitűzéseket és a menetrendet azonban be kell tartani - mondta Sarkozy.

A „bevándorlási paktumot" az elnök „az európai demokrácia egyik kiemelkedő példájának" nevezte, hiszen - a kezdeti nézetkülönbségek után - a tagállamok megegyeztek egy közös politikában.

Lisszaboni szerződés

„Nagy hiba lenne, ha nem folytatnánk az unió intézményi reformját" - érvelt Sarkozy a lisszaboni szerződésről szólva. Szerinte „a grúziai háború és a pénzügyi válság ugyanis bebizonyította, hogy Európának gyors, erős és egységes szereplőként kell fellépnie". A francia elnökség ezért decemberre szeretne megoldást találni a lisszaboni szerződés írországi elutasítása miatt előállt helyzetre.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában üdvözölte, hogy az Egyesült Államok és Európa együttműködik, és hozzátette, „az EU-nak közvetítenie kell az európai értékeket és érdekeket a globális fellépés során".

A pénzügyi válság kapcsán Barroso azt mondta, az Európai Bizottság meg fogja vizsgálni a vállalatvezetők javadalmazását és felvásárlási ügyleteit, valamint egy páneurópai pénzügyi szabályozás megvalósíthatóságát is. Az elnök hozzátette: közelgő kínai látogatásán is egy, a 21. század kihívásainak megfelelő, hatékony és átlátható globális pénzügyi irányítási rendszer kidolgozásáról szeretne majd tárgyalni.

„Európának a gazdasági növekedés komoly lelassulásával kell szembenéznie a válság miatt" - folytatta Barroso - „mely érinti a munkahelyeket, a jövedelmeket és a fogyasztást egyaránt". "Egyetlen ország sem menekülhet egymaga a válságból (...) együtt maradunk fenn a vizen, vagy süllyedünk el" - fogalmazott. „A közös piac eredményeit nem szabad kockáztatni, ezért az EU-nak meg kell ragadnia minden lehetőséget, hogy segítsen a tagállamoknak, és hogy Európát növekedési pályára állítsa" - tette hozzá.

A frakcióvezetők hozzászólásaira reagálva Barroso azt mondta, „az Európai Bizottság elemzése szerint a válság olyan szektorokban indult az Egyesült Államokban, amelyek nem voltak szabályozva". Az elnök szerint, „drámaian rossz lépés lenne", ha a pénzügyi válság miatt az EU visszalépne a 20-20-20-as kötelezettségvállalásától az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Joseph Daul (néppárti, francia) úgy vélte, az európai együttműködés a grúziai válság és a pénzügyi krízis esetében is sikeres volt. „A szabad piacokat szabályoknak, szabályozásoknak kell kísérniük. Ha ezek már léteztek korábban, nem alkalmazták öket megfelelően" - mondta a politikus, aki szerint a szociális piacgazdaság modelljét kell követni a jövendő generációk értelmében. Daul hozzátette: nem szabad, hogy az egyszerű polgárok és a kisvállalkozások fizessék meg a kilábalás árát. A frakcióvezető szerint Európa jobb működéséhez mielőbb ratifikálni kell a lisszaboni szerződést.

Martin Schulz (szocialista, német) Sarkozy és Barroso legutóbbi döntéseit dicsérte, hozzátéve, a mostani válság tapasztalatait annak biztosítására kell felhasználni, hogy soha többé ne történhessen ilyen. Schulz szerint Sarkozy, Barroso és Daul is az európai szociáldemokrácia hangján beszélnek. A politikus szerint erősíteni kell a polgárok vásárlóerejét és így az egységes piacot, emellett nem csak „a nagy halak", hanem a kisemberek kockázatait is kezelni kell.

„A berlini fal leomlása óta 50 millió ember emelkedett ki a szegénységből, most viszont látjuk, mi történik, ha a piacok nem transzparensek" - vélte Graham Watson (liberális, brit), aki szerint az EU-nak - az USA-val vagy nélküle - vezető szerepet kell játszania a krízisből kivezető út megtalálásában. Watson sajnálatát fejezte ki, amiért az EU-csúcson nem állapodtak meg hatékony felügyelő szerv létrehozásában. A politikus szerint Sarkozy mostani aktív szerepe is mutatja, mekkora szükség van a Tanács elnöki posztjának létrehozására.

Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, német) azt mondta, a pénzügyi, a környezeti és az élelmezési válság egymással összefügg és együtt is kell kezelni őket. Szerinte Európának „szociális és környezeti piacgazdaságra" van szüksége. Cohn-Bendit arra kérte Sarkozyt, érje el az adóparadicsomoknál, hogy azok hozzák nyilvánosságra a náluk elhelyezett pénzek eredetét.

Cristiana Muscardini (Nemzetek Európájáért Unió, olasz) felszólította az Európai Bizottság egyes biztosait, különösen a versenyjogi biztost, hogy „helyesen járjanak el". „Jobban oda kellene ugyanis figyelni a pénzügyi felvásárlásokra, amelyek néhány európai országot nehéz helyzetbe sodortak" - vélte. Muscardini képviselőasszony szerint „az Európai Központi Bank erőteljesebben is felléphetett volna a válság idején, hogy segítsen a tagállamok bankjainak".

Francis Wurtz (Egységes Európai Baloldal, francia) szerint „a pénzügyi válság hatásai mindenhol érezhetőek, csökkentek a közkiadások és a közszolgáltatások magánosítása előtt állunk". Szerinte „tényleg szükség van egy új Bretton Woods-ra".

Nigel Farage (Függetlenség/Demokrácia, brit) szerint nem a szabályozás hiánya miatt tört ki a válság, hanem éppen ellenkezőleg: „a kusza szabályozás miatt, amely nem volt képes megvédeni egyetlen befektetőt sem". „Át kell gondolnunk, hogy mit teszünk" - mondta, hiszen szerinte „Svájc például sokkal inkább képes a pénzügyi viharok átvészelésére, mint az EU tagállamai."

A független Bruno Gollnisch (francia) úgy vélte, „radikális változásra van szükség a globális rendszerben, az áruk szabad mozgását pedig újra kell gondolni". A grúziai háború kapcsán úgy vélte, „senki sem látja, hogy Koszovó egyoldalú elszakadása vezetett a dél-oszétiai eseményekhez".

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ