Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országgyűlés országos népszavazást elrendelő határozatát

2008.11. 3. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2008. november 3-i határozatában megsemmisítette a 76/2008. (VI. 13.) OGY határozatot, amelyben az Országgyűlés elrendelte az országos népszavazást a következő kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?”

Az országgyűlési határozat ellen benyújtott kifogások elbírálása során az Alkot­mánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy tekinthető-e az or­szágos népszavazás elrendelését érdemben befolyásoló lényeges új körülménynek az a tény, hogy az Országgyűlés a kérdés hitelesítését követően elfogadta az egészség­biztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvényt, majd a népszavazás elrendelését megelőzően a 2008. évi XXIV. törvénnyel hatályon kívül helyezte azt.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásával, majd hatályon kívül helyezésével a kérdés tartalma és ezzel együtt a népszavazási kezdeményezésnek a választópolgárok által támogatott célja megváltozott.

A hitelesítési eljárás kezdeményezésekor határozott törvényhozási törekvésként fogalmazódott meg a több biztosítóra épülő egészségbiztosítási rendszer kialakítása, az aláírásgyűjtés időszakában pedig mindvégig létezett egy, az Országgyűlés által elfogadott törvény, amelynek szabályai a kötelező egészségbiztosítás keretében több, üzleti alapon működő szervezetre épülő egészségbiztosítási rendszer kialakításáról szóltak. A választópolgárok, akik aláírásukkal a népszavazási kezdeményezést tá­mogatták, annak tudatában tették azt, hogy a népszavazással megakadályozhatják a törvény végrehajtását.

Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény hatályon kívül helyezése az egészségbiztosítási rendszer átalakítására irányuló folyamatot megállította. Ezt kö­vetően az egészségbiztosítási rendszer üzleti alapú átalakítására, illetőleg annak meghatározott módjára irányuló kormányzati, törvényhozási szándék nem fogalma­zódott meg. A népszavazás a megváltozott jogi helyzetben csupán arra irányul, hogy az Országgyűlés a három éves moratórium időtartama alatt tartózkodjon egy olyan tartalmú törvény megalkotásától, amelynek megalkotására nincs nyilvánvaló kor­mányzati, törvényhozási törekvés.

A népszavazási kezdeményezés körülményeinek ilyen jelentős megváltozása mellett nem állapítható meg, hogy teljesültek-e a kötelező, ügydöntő népszavazás Alkotmányban előírt feltételei, ebben a jogi helyzetben is támogatja-e azt az a több mint 200 ezer választópolgár, akiknek aláírását az OVB hitelesítette.

Az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott arra, hogy a népszavazásnak az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében megfogalmazott alkotmányos rendeltetéséből és a népszavazásnak az Alkotmány 2. § (2) bekezdéséből a 2/1993. (I. 22.) AB határozat­ban levezetett kivételes és komplementer jellegéből következően a törvényhozást igénylő társadalmi kérdések eldöntése alapvetően a képviselet, az Országgyűlés ha­tásköre. Az ügydöntő népszavazás elsődleges célja az, hogy döntési, törvényhozási – valamely tárgyban törvény megalkotására, vagy törvény hatályon kívül helyezésére irányuló – kötelezettséget határozzon meg az Országgyűlés számára. A népszavazás kiegészítő jellegéből következően a meghatározott tartalmú jogalkotástól való tartóz­kodásra irányuló népszavazás sem szakadhat el a képviseleti hatalomgyakorlástól. A törvény megalkotásának megakadályozására irányuló népszavazási kezdeményezés is akkor felel meg a népszavazás alkotmányos rendeltetésének, ha a képviseleti ha­talomgyakorlás befolyásolását szolgálja. A népszavazás ezt a funkcióját pedig akkor tudja betölteni, ha a népszavazásra bocsátott kérdés tényleges törvényhozási törek­vések elé állít korlátot. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvény megalko­tásának megakadályozása abban az esetben képezheti népszavazás tárgyát, ha a tör­vény megalkotására valódi kormányzati, törvényhozási akarat fogalmazódott meg, s az formalizált módon is megjelenik, a törvény előkészítés alatt áll, a tárgyban tör­vénytervezet készült, illetőleg törvényjavaslatot nyújtottak be.

A határozathoz dr. Trócsányi László és dr. Paczolay Péter alkotmánybírák írtak különvéleményt.

A határozat megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján (www.mkab.hu).

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ORSZÁGHÁZ
EGÉSZSÉGÜGY
NÉPSZAVAZÁS