Az Európai Bizottság nyilvános vitára bocsátotta azt a tevezetet, amely új iránymutatásokat fogalmaz meg a közszolgálati műsorszórók számára. A tervezet célja, hogy állami támogatásból ne lehessen nem közszolgálati típusú szolgáltatásokat finanszírozni.

Nyilvános vitára bocsátotta kedden az Európai Bizottság azt a tervezetét, amely az állami támogatásokkal kapcsolatban fogalmaz meg új iránymutatásokat a közszolgálati műsorszóró médiának, módosítva a hét évvel ezelőtt – a kommunikációs technológiáknak a mainál jóval alacsonyabb szintjén – rögzített iránymutatásokat. Az uniós tagállamok és az érintettek jövő év január 15-ig fűzhetnek észrevételeket a tervezethez, és a brüsszeli bizottság szerint a jövő év közepe előtt meg is születhet az új szabályozás. A módosítások fő célja, hogy rugalmasabban alkalmazható eszközrendszert biztosítson a közszolgálati műsorszóróknak az új médiakörnyezetben való helytálláshoz.

Évi 22 milliárd eurót kapnak a közszolgálati csatornák

A médiaszektor kiemelkedően fontos terület az Európai Bizottságnak az állami támogatásokkal kapcsolatos politikáján belül. A közszolgálati műsorszórók a mezőgazdaság és a tömegközlekedés után a harmadik legnagyobb állami támogatásban részesülő szektort jelentik Európában. Különböző támogatási formákban, EU-szinten évente 22 milliárd euró támogatásban részesülnek.

Az iránymutatások tervezett módosítása nyomán is érvényes maradna az a szemlélet, hogy az uniós tagállamok kiterjedt döntési jogkört élveznek a közszolgálati műsorszórás céljainak, feladatainak meghatározásában. Az Európai Bizottság szerepköre a tisztességes versenyfeltételeken való őrködésre szorítkozik, és ennek jegyében Brüsszel arra helyezi a hangsúlyt, hogy állami támogatásból ne lehessen nem közszolgálati típusú szolgáltatásokat finanszírozni.

Ennek megfelelően, a módosítások értelmében maguknak a tagállamoknak kell felmérniük a társadalmi szükségleteket, az új típusú médiában a közszolgálatiság értékét, illetve a piacra gyakorolt hatását. A közszolgálati műsorszórók tehát kaphatnak támogatott szerepet az új média területén, csak arra kell ügyelni, hogy a megerősített ellenőrző mechanizmusok országos szinten elkerülhetővé tegyék a “túlkompenzálást”, a kereskedelmi jellegű tevékenység keresztfinanszírozását.