Jóri András kívánatosnak tartja, hogy a magyar adatvédelmi biztos is bírságolási jogkört kapjon; ezt csütörtöki sajtóbeszélgetésén mondta Budapesten az adatvédelmi biztos.
Jóri András emlékeztetett rá, hogy az adatvédelmi biztosnak – a klasszikus ombudsmani eszközön, vagyis azon túl, hogy a nyilvánossághoz fordul – 2003 óta széles hatósági eszköztára van. Ilyen például, hogy határozattal – amely ellen az adatkezelő bírósághoz fordulhat – megtilthatja a jogosulatlan adatkezelést.
Mint mondta, az állami és a magánszféra nagy adatkezelői esetében – amelyek a legtöbb adatot kezelik – általában hatékony szankció, ha a nyilvánosság fordul, a kisebb adatkezelőknél azonban a hatósági jellegű szankciók célravezetőbbek. Jóri András szerint bírságolási jogkört is lehetne adni az adatvédelmi biztosnak, hogy a jogsértés súlyához lehessen mérni a szankciót. Ez a módszer egyébként elterjedt Nyugat-Európában – tette hozzá. Nyugat-Európában nem ritka az egymillió forintnak megfelelő összegű bírság kiszabása sem, és szerinte ilyenre lehetne számítani Magyarországon is, ha megkapná a bírságolási jogkört. Hangsúlyozta: az adatvédelmi törvény módosítása kétharmados többséget igényel, tehát egyáltalán “nem a közeljövő várható fejleménye” az obudsmani bírságolás.
Az ombudsman – akit szeptember 29-én választott meg az Országgyűlés – azt mondta, hogy az adatvédelem mellett kulcsfontosságú területnek tartja, és a jövőben nagyobb teret szándékszik adni a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos területnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy – bár “ez végképp el szokott sikkadni” – felügyeleti jogköre van a minősített adatok felett, azaz bármely minősített adat minősítésének indokoltságát felülvizsgálhatja.
Az adatvédelmi biztos elmondta, hogy átalakította a hivatal struktúráját, így – tekintettel arra, hogy az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága sok tekintetben kapcsolódik egymáshoz – a jövőben egységesen szemlélik a két területet.
Jóri András a korábbinál nagyobb hangsúlyt szeretne fordítani az informatikai vizsgálatokra. “Nagyon fontos egy ilyen hivatal működésében, hogy rendszerekhez oda tudjunk menni, egy kamerához, egy kartotékrendszerhez, egy számítógépes nyilvántartáshoz, hogy meg tudjuk vizsgálni, tényleg úgy működik-e, ahogy állítják róla” – magyarázta. Ezért a nyilvántartási főosztályt átalakítják, hogy képes legyen ilyen vizsgálatokat végezni. Mint mondta, eddig jellemzően jogi kérdéseket vizsgált a hivatal a helyszínen, ezt a jövőben informatikai kérdések vizsgálatával akarják kiegészíteni.
Felhívta a figyelmet az adatvédelmi biztos, hogy több olyan veszély van, amelyet a felhasználói tudatosság növelésével lehet elkerülni, például a “közösségi hálók működése vet fel új, a magánszférát fenyegető veszélyeket” – mondta, hozzátéve, hogy ezen a területen még kialakulóban van, mit tehet az ombudsmani hivatal.
Új főosztályként jött létre a biztoshoz érkező évi több mint kétezer panasz kivizsgálásával foglalkozó vizsgálati főosztály. Jóri András kiemelte: örömmel tapasztalta, hogy a társadalom minden rétegéből érkeznek adatvédelemmel kapcsolatos panaszok, hogy sokan érzékenyek erre a kérdésre, ami szerinte annak a következménye, hogy a hivatal rá tudta irányítani a figyelmet az adatvédelemre.
A hivatalból indított eljárásokkal foglalkozik a stratégiai főosztály. Jóri András megjegyezte: nem ért egyet azzal a felfogással, hogy a hivatal csak reaktív jogvédelemre képes, vagyis csak akkor foglal állást, ha panasszal megkeresik. “Azt gondolom, hogy lehet azonosítani a magánszférát veszélyeztető csomópontokat, és ezekben (…) a hivatal saját kezdeményezésére kell vizsgálatokat indítani” – mondta.
