A 2008. november 17-től 28-ig tartó munkahéten többek között az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma, a nyelvi sokféleség védelme, a katonai felszerelések vámmentességének engedélyezése, az állami támogatások visszafizettetése kerülnek terítékre az Európai Bíróság munkarendjében.
A november 17-től november 21-ig tartó munkahét
Bíróság
2008. november 18., kedd
C-158/07 Förster – Ítélethirdetés
[Állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma – Más tagállamban tanulmányokat folytató diákok – A tanulmányi támogatás odaítélésének feltételei]
A német állampolgárságú Jacqueline Förster 2000 márciusában Hollandiában telepedett le tanári, majd pedagógiai felsőfokú tanulmányok folytatása céljából. A tanulmányai mellett Förster kisasszony különböző munkahelyeken keresőtevékenységet is folytatott. A felsőfokú tanulmányok finanszírozása tekintetében illetékes holland hatóság, az IB-Groep, 2000 szeptemberétől kezdve a megélhetési költségek fedezésére szolgáló tanulmányi támogatásban részesítette Förster kisasszonyt azon az alapon, hogy munkaviszonyaira tekintettel őt „munkavállalónak” kell tekinteni, és mint ilyet, a tanulmányi támogatás odaítélésekor a holland állampolgárságú tanulókkal azonos elbánásban kell részesíteni. Egy utólagos ellenőrzés során azonban az IB-Groep azt állapította meg, hogy 2003 júliusa és decembere között Förster kisasszony nem dolgozott, és ezt a körülményt úgy értékelte, hogy a kérdéses időszakban őt nem lehetett volna „munkavállalónak” tekintetni és tanulmányi támogatásban részesíteni. A holland hatóság ezért a munkában nem töltött időszakra elrendelte a kifizetett támogatás visszafizetését.
E határozat elleni jogorvoslati kérelmében Förster kisasszony azt állítja, hogy több mint három éves hollandiai tartózkodás után ő már kellő mértékben beilleszkedett a holland társadalomba ahhoz, hogy a közösségi jog alapján tanulóként kérje a tanulmányi támogatás folyósítását. Kérelmében hivatkozik az Európai Bíróságnak a Bidar ügyben 2005 márciusában meghozott ítéletére, amelyben a luxembourgi testület kimondta, hogy a befogadó ország társadalmába való beilleszkedés megléte megállapítható akkor is, ha a közösségi polgár egy meghatározott ideig a kérdéses államban tanul. A Bidar ügyben hozott ítéletet követően az IB-Groep egy olyan iránymutatást fogadott el, amely szerint az Európai Unió egy más tagállamából érkező tanulónak legalább öt évet kell megszakítás nélkül Hollandiában tartózkodnia ahhoz, hogy tanulmányi támogatásban részesülhessen.
Az ügyben eljáró holland bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy milyen feltételek mellett – és különösen, hogy a tanulóként való letelepedésének időpontjától számított mennyi idő után – jogosult a tanulmányok helyszínének államától eltérő EU-tagállamból érkező tanuló a fogadó tagállamban tanulmányi támogatásra.
Mazák főtanácsnok 2008. július 10-én megtett indítványában úgy vélte, hogy amennyiben három éves jogszerű tartózkodás után a tanuló bizonyítja, hogy kellően beilleszkedett a fogadó állam társadalmába, úgy ez utóbbi állam nem tagadhatja meg tőle a tanulmányi támogatás nyújtását azon az alapon, hogy ő a nemzeti szabályaiban öt éves minimális tartózkodást ír elő.
Elsőfokú Bíróság
2008. november 20., csütörtök
T-185/05 Olaszország kontra Bizottság – Ítélethirdetés
[Hirdetmények a Hivatalos Lapban – A nyelvi sokféleség védelme az Unióban]
Olaszország azért indított keresetet a Bizottság ellen, mivel a brüsszeli szerv úgy határozott, hogy a jövőben a külső jelöltek számára fenntartott vezetői szintű álláshirdetéseket a Hivatalos Lapban csak németül, angolul és franciául teszi közzé. Az olasz kormány szerint az említett határozat sérti az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmát és a nyelvi sokféleség védelmének elvét.
A november 24-től november 28-ig tartó munkahét
Bíróság
2008. november 25., kedd
Bizottság kontra Németország (C-372/05), Olaszország (C-387/05 és C-239/06), Görögország (C-409/05), Dánia (C-461/05), Finnország (C-284/05) és Svédország (C-294/05) – Tárgyalás
[Az Európai Közösségek saját forrásai – Vámok – Vámmentesség engedélyezése katonai felszerelések tekintetében]
Az említett tagállamok ellen azért indított a Bizottság kötelezettségszegési eljárást, mivel azok vámmentességet engedélyeztek az általuk beszerzett katonai felszerelések tekintetében. Mivel az Európai Unióban a tagállamok az általuk beszedett vámokat kötelesek befizetni az Európai Közösségeknek, így a Bizottság azt kifogásolja, hogy a vámmentesség engedélyezésével a tagállamok a közösségi költségvetésnek okoztak bevételkiesést, valamint igazságtalanul hátrányos helyzetbe hozták a vámmentességet nem engedélyező tagállamokat. A beperelt tagállamok nemzetbiztonsági okokra és a katonai titok védelmével kapcsolatos indokokra hivatkoznak a keresetek elleni védekezésként, a Bizottság szerint azonban nem bizonyították be, hogy a vámok kiszabása mennyiben veszélyeztetné alapvető biztonsági érdekeiket. A brüsszeli szerv emellett kiemeli, hogy a szenzitív adatok titkosságának védelme a közösségi intézmények részéről pusztán eljárási kérdés, így a katonai titokra való hivatkozás sem mentesít a vámkivetés kötelezettségének teljesítése alól.
A C-248/05. és C-294/05. sz. ügyben a tárgyalásra zárt ajtók mögött kerül majd sor.
Háttéranyagok (C-372/05)
Háttéranyagok (C-387/05)
Háttéranyagok (C-239/06)
Háttéranyagok (C-409/05)
Háttéranyagok (C-461/05)
Háttéranyagok (C-284/05)
Háttéranyagok (C-294/05)
Elsőfokú Bíróság
2008. november 28., péntek
T-254/00 Hôtel Cipriani kontra Bizottság, T-270/00 Italgas kontra Bizottság és T-277/00 Coopservice kontra Bizottság egyesített ügyek – Ítélethirdetés
[Állami támogatások visszafizettetése – Keresetindítási jogosultság a Bizottság határozata ellen – Személyes érintettség]
Főképp a közösségi joggal foglalkozó jogászoknak lehet érdekes ez az ügy, amelynek előzményeként a Bizottság 165 Velence-környéki vállalkozásnak a közösségi joggal ellentétben nyújtott állami támogatás visszafizettetését rendelte el egy Olaszországnak címzett határozatában. Az érintett vállalkozások közül 59 nyújtott be keresetet a határozat ellen az Elsőfokú Bírósághoz, mely keresetek közül most háromról dönt a luxembourgi testület. A Bizottság azt állítja, hogy a benyújtott kereseteket elfogadhatatlanként el kell utasítani, mivel a határozat címzettje Olaszország volt, a cégek pedig csak akkor indíthatnának keresetet egy nem nekik címzett határozattal szemben, ha az őket közvetlenül és személyükben érintené. Márpedig a jelen esetben a Bizottság szerint az állami támogatási rendszer közösségi jogba ütközését megállapító határozat túl általános ahhoz, hogy az megalapozza a támogatásban részesült vállalkozások személyben érintettséget. Ez annyit jelent, hogy e határozat ellen a Bizottság szerint csak maga az olasz állam nyújthatna be keresetet.
Háttéranyagok (T-254/00)
Háttéranyagok (T-270/00)
Háttéranyagok (T-277/00)
