Országgyűlés - Elfogadták az előadóművészeti-törvényt

2008.12. 9. MTI

Az Országgyűlés hétfőn 221 igen szavazattal, 155 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az előadó-művészeti törvényt, amely szabályozza a színházak, zenekarok, balett- és táncegyüttesek költségvetési támogatását, valamint tartalmazza a színészekre, zenészekre és táncosokra vonatkozó speciális munkajogi szabályokat.

A törvény 2009. március 1-jén lép hatályba, a benne meghatározott támogatás először 2010-ben vehető igénybe.

A törvény szerint létrejön az Előadó-művészeti Tanács (EMT), amely a miniszter javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatot ellátó testülete lesz. Létrehoznak egy hivatalt is, amely nyilvántartást vezet a színházakról, zenekarokról, és kategóriákba sorolja őket. A nyilvántartásba vétel a támogatás feltétele. A jogszabály tervezete eredetileg öt kategóriába sorolta a színházi és táncművészeti szervezeteket, egy módosítás nyomán került be a hatodik a törvénybe.

Az első kategóriába tartoznak azok a színházak, bábszínházak, amelyek évente legalább 180 előadást, saját társulattal legalább 2 bemutatót tartanak, előadásaik legalább 75 százaléka saját produkció.

A második kategóriába tartoznak az évente legalább 100 előadást és 2 bemutatót tartó produkciós színházak, valamint az évente legalább 140 előadást tartó befogadó színházak. Utóbbiak esetében előírás, hogy a játszott előadások 30 százalékának sajátnak kell lenniük.

A harmadik kategóriába sorolják be azokat a balett- vagy táncegyütteseket, amelyek évente legalább 50 előadást tartanak.

A negyedik kategóriába tartoznak azok a színházak és bábszínházak, amelyek évente legalább 100 előadást tartanak, saját társulatukkal minimum 2 bemutatót hoznak létre, valamint a megtartott előadások legalább 75 százaléka saját produkció. Ugyancsak a negyedik kategóriába sorolandók a törvény szerint azok a befogadó színházak, amelyek évente minimum 100 előadást tartanak és ezek legalább 30 százaléka saját produkció.

Az ötödik kategóriában azok a szabadtéri színházak, valamint nemzeti, etnikai és kisebbségi teátrumok kapnak helyet, amelyek évente minimum 20 előadást tartanak, vagy 50 ezer fizető nézőjük és legalább évi egy bemutatójuk van.

A hatodik kategóriába tartoznak a legalább két éve működő, máshová nem sorolható független színházak.

A zenei együtteseket két csoportba osztja a törvény: az első kategóriába tartoznak azok a szimfonikus, kamaraszimfonikus és kamarazenekarok, amelyek évente legalább 50 hangversenyt tartanak. Ide tartoznak az évente minimum 40 előadást tartó énekkarok is. A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy az együttesek önkormányzati fenntartásúak legyenek vagy rendelkezzenek közszolgáltatási szerződéssel, a tagok legalább 80 százaléka felsőfokú végzettségű legyen. A második kategóriába sorolják azokat a zene- és énekkarokat, amelyek legalább két éve működnek, de nem felelnek meg az első követelményeinek.

A támogatás két részből, a fenntartói ösztönző részhozzájárulásból és a művészeti ösztönző részhozzájárulásból áll. Az első a fenntartó előző évi támogatásával arányos, a második támogatás összege a nézőszámtól függ. Mindkét támogatást a költségvetési törvény tartalmazza úgy, hogy a fenntartói ösztönző hozzájárulás valamennyi önkormányzatra egy összegben jelenik meg, míg a művészi ösztönző részhozzájárulás színházanként lebontva szerepel a büdzsében. Az ötödik és a hatodik kategóriába tartozó színházak támogatása pályázati úton történik, a döntéshez a miniszter az EMT javaslata alapján kuratóriumot kér fel. A döntésre az EMT tesz javaslatot, ettől eltérő határozatát a miniszternek indokolnia kell. A miniszter által felügyelt költségvetési fejezet forrásaira a nyilvántartásba nem vett szervezetek is pályázhatnak.

A törvény kitér arra is, hogy a színészek, zenészek, táncosok munkajogi megítélése attól függ, hogy ki az intézmény, művészeti szervezet, fenntartója, így vagy a Munka törvénykönyve vagy pedig a közalkalmazotti törvény vonatkozik rájuk. Az alapvető törvényektől való eltérés azonban mindkét kategóriában fellelhető. Fő szabály a határozatlan munka-, illetve közalkalmazotti jogviszony, a határozott időre kötött szerződés nem lehet hosszabb 5 évnél. A teljes munkaidőhöz előadásszámot rendel a szabály, például a színészeknek legalább 80, magánénekesnek minimum 50 előadásban kell részt venniük, de ettől 25 százalékkal - mindkét irányban - el lehet térni a szerződésben.

A törvény szerint a vezetőket pályázat útján kell kiválasztani, csak az pályázhat, akinek szakirányú felsőfokú vagy jogi, közgazdász diplomája van és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A vezetői megbízás 5 évre szól.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
TÖRVÉNYHOZÁS