Megszavazta az EP a klímacsomagot

2008.12.18. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

2020-ig 20 százalékkal kevesebb károsgáz-kibocsátás, 20 százalékos megújulóenergia-arány és az energiahatékonyság 20 százalékos javítása - ezek a fő pontjai az unió „klímacsomagjának”, amelyről most az Európai Tanács után az Európai Parlament is elfogadott.

A decemberi Európai Tanács elfogadta a „klímacsomag” főbb pontjait. A kiadott zárónyilatkozat szerint az állam- és kormányfők első olvasatban szeretnének megegyezni az Európai Parlamenttel, hogy a jogszabályok - amelyek alapján az Európai Unió az egész világon az éghajlatváltozás elleni harc élharcosává válhatna - mielőbb életbe léphessenek.

Az Európai Parlament korábban már folytatott plenáris vitát a kérdésről, és időközben a tagállamokat képviselő Tanács és az EP tárgyalódelegációi is megállapodásra jutottak a főbb kérdésekben. A parlament december 17-én, Strasbourgban megszavazta a jogszabálycsomag elemeit.

Kibocsátási kvóták: 2025-tól csak árverésen (Doyle-jelentés)

Az Európai Tanácson született döntés szerint az uniós üvegházgáz-kibocsátást 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni. A megállapodás kilátásba helyezi: ha a 2012 utáni időszakra vonatkozó, várhatóan jövőre, Koppenhágában elfogadandó nemzetközi klímamegállapodásban a többi meghatározó állam is jelentősebb lépésre szánja el magát, az EU 30 százalékos kibocsátás-csökkentést is hajlandó vállalni.

A kibocsátás csökkentésének kiemelt uniós eszköze az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU Emission Trading System - ETS). Ebben meghatározzák a lehetséges maximális kibocsátást, a fel nem használt kvótákat pedig értékesíteni lehet. A rendszerbe tartozó gázok kibocsátását az ETS harmadik, 2013-tól 2020-ig tartó szakaszában a viszonyítási évnek választott 2005-höz képest 21 százalékkal kell csökkenteni.

(A bázisév megválasztását az EU keleti felének országai - köztük Magyarország - sokáig sérelmezték, úgy vélték ugyanis, ez a rendszer nem veszi figyelembe, hogy 1990 óta már legalább 20 százalékkal csökkent a karbonkibocsátás ezekben az államokban. A csúcs résztvevői végül úgy döntöttek, kompenzációként az összes árverésen értékesítendő kibocsátási kvóta 12 százalékát újraosztják ezen érintett tagországok között.)

Az Avril Doyle (néppárti, ír) által készített jelentésben a képviselők helyeselték, hogy az ETS-t újabb ipari területekre (alumínium, petrolkémia stb.) is kiterjesszék.

Jelenleg az ETS-be mintegy 10 ezer ipari, energetikai létesítmény tartozik. Ezekből származik az uniós üvegházgáz-kibocsátás mintegy 40 százaléka.

Az ETS első és második szakaszában (2005-2012) a kvóták nagy részét ingyenesen osztották ki. Az európai tanácsi megállapodás értelmében viszont 2025-ig (nem pedig 2020-ig, ahogy az a korábbi szövegekben szerepelt) kellene elérni, hogy az összes kibocsátási egységet csak aukción lehessen megvásárolni (2013-ig 20, 2020-ig 80 százalék a cél). Az energiaszektorban azonban már 2013-ig el kellene érni a 100 százalékos árvereztetési arányt. Az egész rendszer számos kivételt tartalmaz.

A képviselők az árverésből származó bevételeket - amelyek bizottsági becslések szerint 2020-ra éves szinten akár az 50 milliárd eurót is elérhetik - a klímaváltozás elleni küzdelemre akarják felhasználni, különösen „az erdőpusztulás megakadályozására, a fenntartható erdősítés támogatására, illetve az erdők újratelepítésére szolgáló alapok finanszírozására”.

A Doyle-jelentést a képviselők 610 igen, 60 nem, 29 tartózkodó vokssal fogadták el.

Tagállami erőfeszítések az üvegházgázok visszaszorítására (Hassi-jelentés)

2013 és 2020 között minden tagállamnak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az ETS rendszerébe.

Ilyen például a közúti és tengeri szállítás, az építőipar, a szolgáltatások, a kisebb ipari létesítmények, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. (Ez jelenleg az uniós összkibocsátás 60 százalékát teszi ki.) Az EP a Satu Hassi (zöldek, finn) által készített jelentésben támogatta az Európai Bizottság által javasolt nemzeti kibocsátás-csökkentési célértékeket, amelyek uniós szinten 10 százalékos csökkentést jelentenek 2020-ra.

Magyarországnak 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 10 százalékkal kell csökkentenie az ETS-en kívüli kibocsátását.

A Hassi-jelentést 555-93-60 arányban szavazták meg.

Széndioxid a föld alatt (Davies-jelentés)

Az Európai Unió támogatja az erőművek széndioxid-kibocsátásának a föld mélyében történő tárolását, az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia alkalmazását. A parlament támogatta a javaslatot, a Chris Davies (liberális, brit) által készített jelentés szerint ugyanis „a technológia teljes kapacitásának kihasználása 2050-re akár 50 százalékkal is csökkentheti az uniós széndioxid-kibocsátást”.

Az ezzel foglalkozó jelentésben a képviselők 300 millió ETS-egységet rendeltek az ilyen létesítmények támogatásához.

A szöveget 623-68-22 arányban hagyta jóvá a parlament.

Megújuló energiaforrások (Turmes-jelentés)

Az EP támogatta azt a célkitűzést, hogy 2020-ra az EU összes energiafogyasztásának legalább 20 százaléka megújuló energiaforrásokat használjon fel.

Az intézményközi egyezség szerint az irányelv 2014-es felülvizsgálata nem fog kiterjedni a célarány újragondolására: az továbbra is 20 százalékos marad.

Magyarország a 2005-ös adatok szerint 4,3 százalékon állt. 2020-ig ezt 13 százalékra kellene feltornázni.

Az EP emellett támogatta az Európai Bizottságnak azt a javaslatát is, hogy 2020-ra a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagoknak legalább 10 százaléka származzon megújuló energiaforrásokból.

A képviselők kiemelten ösztönöznék a második generációs - hulladékból vagy biomasszából, vagyis az élelmiszer-termeléssel nem versengő módon előállított - bioüzemanyag felhasználását.

Ezt a jelentést 635-25-25 arányban szavazták meg.

Autók széndioxid-kibocsátása (Sacconi-jelentés)

Az előzetes egyezség szerint 2012-re a jelenlegi 160 grammról egységesen átlagosan 120 grammra kell csökkenteni az autók által kilométerenként kibocsátott széndioxid mennyiségét. 30 grammnyi csökkentést a gépjárműmotor technológiájának fejlesztésével, míg a fennmaradó 10 grammnyit egyéb fejlesztésekkel kellene elérni, mint például a jobb gumik vagy a bioüzemanyagok használata - áll Guido Sacconi (szocialista, olasz) jelentésében.

A hosszú távú célkitűzés szerint 2020-tól kezdve az új autók kilométerenkénti széndioxid-kibocsátása átlagban nem léphetné túl a 95 grammot.

2015-ig köztes célokat határoznak meg az autógyártók számára, 2012-től kezdve azonban - egyre növekvő mértékben - bírsággal sújtanák a megengedett határértéken felüli kibocsátást.

Az EP egyetértett a Bizottsággal és a Tanáccsal abban, hogy az évente kevesebb, mint tízezer gépjárművet gyártók mentességet kérhessenek a kibocsátás korlátozására. A tízezer és háromszázezer darab közötti autót gyártóknak pedig lehetőségük lenne arra, hogy - a 2007-es szinthez képest - a járművek széndioxid-kibocsátását csak 25 százalékkal csökkentsék.

A képviselők speciális hitelekkel és egyéb kedvezményekkel ösztönöznék a rendkívül alacsony kibocsátású járművek kifejlesztését és gyártását.

Ezt a szöveget 559-98-60 arányban szavazták meg a képviselők.

10 százalékkal kevesebb üvegházgáz az üzemanyagokból (Corbey-jelentés)

A képviselők támogatták, hogy az üzemanyaggyártókat kötelezzék az üvegházház-kibocsátás 10 százalékkal történő csökkentésére 2020-ig. Így mintegy 500 millió tonna széndioxid levegőbe jutását lehetne megakadályozni - írja a Dorette Corbey (szocialista, holland) által készített jelentés.

A Tanács delegációjával folytatott informális megbeszéléseken ugyanakkor az a verzió körvonalazódott, amely szerint 2010-hez képest 2020-ig 6 százaléknyi mérséklést kellene kötelezően elérni. A további 4 százalék kötelezővé tételéről a Bizottság által 2012-ben elkészítendő értékelés alapján döntenének.

Hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésének kötelezettsége ne vezessen ahhoz, hogy a bioüzemanyagok előállítása károsan hasson a környezetre és például az élelmiszertermelésre, a parlament módosítást javasolt, amely garantálná, hogy csak a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően gyártott bioüzemanyagokat lehessen felhasználni.

A Corbey-jelentés 670-20-25 arányban ment át.

  • kapcsolódó anyagok
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ