Elsőfokú Bíróság - Megsemmisített bizottsági határozat

2008.12.18. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a vallon régió és a charleroi‑i repülőtér által a Ryanair számára nyújtott előnyökről szóló bizottsági határozatot.

Az Elsőfokú Bíróság T‑196/04. sz. ügyben hozott ítélete - Ryanair Ltd kontra Bizottság:

A Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor megtagadta a vallon régió és a charleroi‑i repülőtér által nyújtott előnyök együttes vizsgálatát, valamint annak megvizsgálását, hogy e két jogalany együtt racionális piacgazdasági szereplőként járt‑e el.

A Ryanair Ltd az első és legjelentősebb európai diszkont légitársaság. 2000‑ben tárgyalásokat folytattak azzal kapcsolatban, hogy a Ryanair Charleroi‑ban hozza létre első kontinentális bázisát, amely tárgyalások eredményeként a légitársaság megállapodást kötött a charleroi‑i repülőtér tulajdonosával, a vallon régióval, egy másikat pedig a vallon régió által ellenőrzött közvállalkozással, a Brussels South Charleroi Airporttal (BSCA), amely e repülőteret koncessziós jogosultként kezeli és működteti.

Az első megállapodás értelmében a vallon régió a leszállási illetékeket a Ryanair vonatkozásában a jogszabályban előírtakhoz képest 50%‑kal csökkentette, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a Ryanairnek kártalanítást nyújt a repülőtéri díjak későbbi módosításából eredő minden nyereségveszteség esetén.

A második megállapodás szerint a Ryanair kötelezettséget vállalt arra, hogy a charleroi‑i repülőtéren kettő és négy közötti számú repülőgépet állomásoztat, és egy tizenöt éves időszakban repülőgépei naponta legalább háromszor fordulnak. Ezért cserébe a BSCA kötelezettséget vállalt arra, hogy hozzájárul a Ryanair által a bázisának létrehozásával kapcsolatban viselendő költségekhez, és a Ryanairnek – a többi használótól e címen beszedett tíz euró helyett – utasonként egy eurót számláz a földi kiszolgálási szolgáltatások nyújtásáért.

A Bizottság a hozzá benyújtott panaszok és a sajtóban megjelent információk alapján külön‑külön megvizsgálta a két megállapodást. Megállapította, hogy azok a Ryanair javára nyújtott, a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásokat tartalmaznak, és felszólította Belgiumot ezek visszatéríttetésére. A Bizottság többek között megállapította, hogy a vallon régió az első megállapodást a Ryanairrel hatóságként kötötte. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a régió e megállapodásban játszott szerepe nem vizsgálható meg a piacgazdasági magánbefektető elvét alkalmazva. Ezen elv ugyanis lehetővé teszi annak megállapítását, hogy valamely állami intézkedés állami támogatásnak minősül‑e, vagyis hogy a kedvezményezett vállalkozás olyan gazdasági előnyben részesül‑e, amelyet szokásos piaci körülmények között nem kapott volna meg. Ezen elv azonban nem alkalmazható, ha az állam közhatalomként jár el, mivel ennek keretében tanúsított magatartása sosem hasonlítható össze a piacgazdasági magánbefektetőével.

A Ryanair a Bizottság határozata ellen keresetet nyújtott be az Elsőfokú Bírósághoz.

Az Elsőfokú Bíróság először is kiemeli, hogy mivel a BSCA a vallon régiótól gazdaságilag függő jogalany, a Bizottságnak egyetlen jogalanynak kellett volna tekintenie őket annak megvizsgálásakor, hogy együtt racionális piacgazdasági szereplőként jártak‑e el.

Ezt követően az Elsőfokú Bíróság megállapítja, hogy a vallon régió az első megállapodásnak a Ryanairrel való megkötésekor gazdasági jellegű tevékenységek keretében járt el. Kimondja, hogy a leszállási illetékek összegének megállapítása, valamint az ehhez kapcsolódó kártalanítási garancia a repülőtéri infrastruktúrák kezeléséhez közvetlenül kapcsolódó tevékenység, amely természeténél, tárgyánál és a rá vonatkozó szabályoknál fogva gazdasági tevékenységet jelent. Az Elsőfokú Bíróság ezzel kapcsolatban kifejti, hogy a vallon régió által megállapított repülőtéri díjak a charleroi‑i repülőtéren nyújtott szolgáltatások díjazásának tekintendők.

Következésképpen az Elsőfokú Bíróság kimondja, hogy kizárólag azon tény, hogy e tevékenységet a közszférában végzik, nem jelenti azt, hogy az közhatalmi jogkörökhöz kapcsolódik.

Ugyanígy kizárólag azon körülmény, hogy a vallon régió a repülőtéri illetékek megállapítása területén szabályozási jellegű jogkörökkel rendelkezik, nem zárja ki, hogy az említett illetékekre vonatkozó engedmények rendszerét a piacgazdasági magánbefektető elvének fényében kelljen megvizsgálni, mivel ilyen rendszert magánszereplő, úgymint a repülőtér koncessziós jogosultja is bevezethet.

E megfontolások összességére tekintettel az Elsőfokú Bíróság megállapítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor a vallon régiót és a BSCA‑t összekötő gazdasági kapcsolatok ellenére megtagadta az e két jogalany által nyújtott előnyök együttes vizsgálatát, valamint a piacgazdasági magánbefektető elvének a vallon régió által hozott intézkedésekre való alkalmazását. Következésképpen az Elsőfokú Bíróság megsemmisíti a Bizottság határozatát.

Az Elsőfokú Bíróság határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezés nyújtható be az Európai Közösségek Bíróságához.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA