Európai Bíróság - Ítélet a külföldiek központi nyilvántartásáról

2008.12.18. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

A külföldiek központi nyilvántartása kizárólag a tartózkdási joggal kapcsolatos szabályozás alkalmazásához feltétlenül szükséges szemlyes adatokat tartalmazhatja.

A Bíróság C-524/06. sz. ügyben hozott ítélete - Heinz Huber kontra Németország:

Ellentétes a közösségi joggal az uniós polgárokra vonatkozó ilyen adatok statisztikai célból vagy a bűnözés elleni küzdelem céljából történő feldolgozása és tárolása.

A német jog olyan központi nyilvántartást vezetett be, amely a több mint három hónapig német területen tartózkodó külföldiekre vonatkozó egyes személyes adatokat tartalmaz. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (Bundesamt für Migration und Flüchtlinge) biztosítja e nyilvántartás kezelését és segíti az idegenrendészeti jogszabályok alkalmazásával megbízott hatóságokat. A nyilvántartást különösen statisztikai célokra használják, valamint a biztonsági szolgálatok, a rendőrség és az igazságügyi hatóságok feladatainak ellátása során a büntetendő és a közrendre veszélyes cselekmények üldözése és felderítése keretében.

Heinz Huber osztrák állampolgár, önálló biztosítási ügynöki tevékenység folytatása céljából 1996-ban Németországban telepedett le. Mivel úgy vélte, hogy rá vonatkozó adatok tárolása a központi nyilvántartásban hátrányos megkülönböztetést jelent vele szemben, különösen amiatt, mert a német állampolgárok esetében nincs ilyen nyilvántartás, ezen adatok törlését kérte.

Észak-Rajna-Vesztfália tartománynak a perben eljáró legfelsőbb közigazgatási bírósága (Oberverwaltungsgericht für das Land Nordrhein-Westfalen) azzal kapcsolatban intéz kérdéseket a Bírósághoz, hogy a személyes adatoknak a központi nyilvántartásban történő feldolgozása összeegyeztethető-e a közösségi joggal.

A Bíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy a kérdéses adatok személyes adatnak minősülnek a személyes adatok védelméről szóló irányelv [1] értelmében. Az irányelv szerint a személyes adatok feldolgozása akkor megengedett, ha az adatfeldolgozás közérdekből elvégzendő feladat végrehajtásához vagy hivatali hatáskör gyakorlásához szükséges.

A Bíróság emlékeztet rá, hogy az uniós polgároknak egy olyan másik tagállam területén történő tartózkodáshoz való joga, amelynek nem állampolgárai, nem feltétlen, hanem korlátozásokhoz köthető. Így főszabály szerint jogszerű, ha egy tagállam rendelkezik a külföldiekre vonatkozó releváns információkkal és dokumentumokkal, valamint a tartózkodási jogra vonatkozó szabályozás alkalmazásával megbízott hatóságok segítése céljából nyilvántartást használ, amennyiben ez megfelel a személyes adatok védelméről szóló irányelvben megfogalmazott szükségesség követelményének.

A Bíróság kimondja, hogy a személyes adatok feldolgozásának ilyen rendszere csak abban az esetben összeegyeztethető a közösségi joggal, ha kizárólag azokat az adatokat tartalmazza, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az említett hatóságok e jogszabályokat alkalmazzák, valamint, ha annak központi jellege lehetővé teszi az adott tagállam állampolgárságával nem rendelkező uniós polgárok tartózkodási jogára vonatkozó e szabályozás hatékonyabb alkalmazását.

Ezen adatok statisztikai célú tárolásával és feldolgozásával kapcsolatban a Bíróság megjegyzi, hogy a közösségi joggal nem ellentétes a tagállamok azon joga, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek lehetővé teszik a nemzeti hatóságoknak az ország területét érintő lakossági mozgások pontos megismerését. E statisztikák elkészítése előfeltételezi bizonyos számú információ tagállamok általi gyűjtését. E hatáskör gyakorlása azonban nem teszi szükségessé névhez kötődő adatok gyűjtését és tárolását, amint az a kérdéses nyilvántartás keretében történik. Következésképpen a Bíróság úgy határoz, hogy a személyes adatok ilyen feldolgozása nem felel meg az irányelv szerinti szükségesség követelményének.

Végül, a nyilvántartásban szereplő adatoknak a bűnözés elleni küzdelem céljából történő feldolgozásának kérdésével kapcsolatban a Bíróság különösen arra utal, hogy ez a célkitűzés a bűncselekményeknek és szabálysértéseknek az elkövetők állampolgárságától függetlenül történő üldözését jelenti. A kérdéses nyilvántartás azonban az érintett tagállam állampolgárainak személyes adatait nem tartalmazza. Ezért e nyilvántartásnak a bűnözés elleni küzdelem céljából történő felhasználása a hátrányos megkülönböztetés tilalmába, következésképpen a közösségi jogba ütközik.


[1] A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA