Egész Európában lelassult a lisszaboni reformfolyamat

2009.03.13. BruxInfo

2008 második felében, a gazdasági feltételek kedvezőtlenné válásával szinte az egész EU-ban megtorpantak a reformok – állapítja meg egy, majdnem az egész Unió üzleti szférájára kiterjedő felmérés. Magyarország azok közé tartozik, ahol a legkomótosabban haladnak a reformok.

A mostani válság a következő két évben teljesen lenullázza a Lisszaboni Stratégia 2000-es elindítása óta az államháztartási konszolidációban, a munkanélküliség csökkentésében és a beruházások növelése terén elért haladást – szögezi le az európai ipar és a munkaadók legfőbb európai képviseleti szerve által csütörtökön közzétett reformbarométer. A BUSINESSEUROPE által a nemzeti üzleti partnerszervezetek részvételével végzett közvéleménykutatás arra a megállapításra jut, hogy 2008 második felében szinte az EU egészében lefékeződött a gazdaság modernizálására irányuló reformfolyamat.

A felmérés szerint a tavalyi évben különösen Észtországban, Spanyolországban és Németországban lassultak le a reformok, de Szlovéniában, Magyarországon, Máltán, az Egyesült Királyságban és Görögországban is hasonló játszódott le. A jelentés megemlíti, hogy az utóbbi öt országban különösen látványos a megtorpanás 2007-hez képest. Eközben Belgiumban, Ausztriában, Lettországban, Írországban, Norvégiában, Luxemburgban, Olaszországban, Csehországban és Portugáliában az uniós átlag körüli előrelépés történt. Dánia, Bulgária, Lengyelország, Finnország és Svédország ellenben jelentős előrehaladást ért el a legtöbb vizsgált területen, de náluk is jobban teljesített Hollandia, amely bár kicsi, de biztos lépésekkel haladt előre valamennyi szegmensben.

A reformbarométer négy fő szempont alapján vette górcső alá az egyes tagállamokban zajló reformokat. Ezek: a munkaerőpiac, az államháztartás és a közkiadások, az innováció és a kutatás és az üzleti környezet. Magyarország általános teljesítménye alapján 0,41 százalékos mutatóval hátulról az ötödik helyen végzet (Franciaország, Litvánia, Románia és Szlovákia nem vett részt a felmérésben), a legjobb hollandok eredménye 0,67 százalék volt. Hazánk különösen a munkaerőpiaci reformok terén maradt el az elvárhatótól: az egész mezőnyben a leggyengébb osztályzatot kapta. Kedvezőbb a magyar mérleg az innováció és a kutatás, valamint az üzelti környezet javításában is.

A BUSINESSEUROPE az Európai Bizottság szemére hányja, hogy szerinte nem eléggé kritikusan értékeli a tagállamokban zajló reformfolyamatot. Idén például első alkalommal nem adott átfogó összegzést a közelmúltban végrehajtott reformokról az egyes tagállamokban. Philippe de Buck, a szervezet igazgatója sajtótájékoztatóján furcsának találta, hogy Ausztriának és Németországnak ugyanazokat az ajánlásokat tette idén a Bizottság, mint egy évvel ezelőtt, holott ma súlyos gazdasági válság van.

Érdekesség, hogy a felmérésben részt vevő országok cégei az üzleti szabályozói környezet javítását jelölték meg a reformok első számú prioritásaként. Ezt követi sorrendben a munkaerőpiac rugalmasságának javítása, az oktatási és a képzési rendszerek munkaerőpiaci igényekhez való hozzáigazítása, a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságának megőrzése és a középtávú államháztartási célok tagállamok által történő elérése.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ