A 2009. április 20-tól 24-ig tartó munkahéten a más tagállamban történő honosítás, az árukapcsolás tilalma, az áruvásárláshoz nyújtott hitel, a védjegybitorlás, letelepedési és adózási kérdéskörökkel kapcsolatos ügyek is terítékre kerültek az Európai Bíróság munkarendjében.

Az április 20-tól április 24-ig tartó munkahét

Bíróság

2009. április 21., kedd

C-135/08 Rottmann – Tárgyalás

[Uniós polgárság – Más tagállamban történő honosítás – Hatóságok megtévesztése – Az eredeti és az új állampolgárság együttes elvesztése]

Egy nagyon izgalmas ügy Németországból, és bár még csak a tárgyalás következik, érdemes rá odafigyelni. J. Rottmann osztrák állampolgár ellen 1995-ben a grazi rendőrség nyomozást indított súlyos, üzletszerűen elkövetett csalás gyanúja miatt. A gyanúsított, aki ellen 1997-ben az osztrák hatóságok elfogatóparancsot adtak ki, ezt követően elhagyta Ausztriát és Münchenben létesített lakóhelyet, ahol 1998 februárjában német állampolgárként történő honosítás iránti kérelmet nyújtott be. Az állampolgársági eljárás során, az erre vonatkozó kifejezett kérdések ellenére, nem tett említést az ellene Ausztriában folyó nyomozásról. A honosításra 1999-ben sor került, de hamarosan a német hatóságok tudomást szereztek az elfogatóparancs meglétéről, és visszavonták a honosítást, mivel azt a honosított csalárd módon szerezte meg.

A probléma abból adódik, hogy az osztrák jog szerint J. Rottmann a németországi honosítással egyidejűleg elvesztette az osztrák állampolgárságát is. Az érintett ezért a német bíróságok előtt megtámadta a honosítás visszavonásáról szóló határozatot, arra hivatkozva, hogy a német állampolgárság elvesztésével együtt elveszítette az uniós polgárságát és az ezzel összefüggő jogokat és szabadságokat is. Az eljáró német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy köteles-e Németország a közösségi jog alapján az állampolgárság visszavonásától teljesen vagy átmenetileg eltekinteni, illetve, hogy köteles-e Ausztria a nemzeti jogát oly módon értelmezni, alkalmazni vagy módosítani, hogy az osztrák állampolgárság elvesztésének jogkövetkezménye ilyen esetekben ne álljon be.

Háttéranyagok

2009. április 22., szerda

C-115/08 ČEZ – Főtanácsnoki indítvány

[Temelíni atomerőmű – Károsodás veszélye Ausztriában – Csehországban kiállított üzemeltetési engedély elismerése]

A csehországi Temelínben lévő atomerőművel kapcsolatban Ausztriában folyamatban lévő per újabb szakaszába lépett. A C-343/04. sz. ügyben 2006. május 18-án meghozott ítéletében az Európai Bíróság a joghatósággal összefüggő kérdésekről határozott. Az Európai Bíróság ítéletét követően az osztrák legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy az osztrák bíróságoknak az osztrák jog alapján joghatóságuk van a Felső-Ausztria tartomány által az atomerőművet üzemeltető ČEZ energiavállalat ellen indított per lefolytatására. Kerestében a tartomány annak kikényszerítését kéri az osztrák bíróságoktól, hogy a ČEZ szüntesse meg az atomerőműből származó ionizáló sugárzás által Felső-Ausztria tartományban található földterületekre irányuló behatásokat, illetve ezek kockázatát abban a mértékben, amennyiben e behatások meghaladják a tudomány jelen állása szerint általánosan elismert technológiai követelményekkel összhangban működtetett atomerőművekből kiáramló sugárzási mennyiséget.

A jogvita ismét az Európai Bíróság elé került, és a luxembourgi testületnek most arról kell döntenie, hogy az osztrák bíróságok a Felső-Ausztria tartomány által indított kereset elbírálásakor a közösségi jog alapján kötelesek-e elismerni a cseh hatóságok által a temelíni atomerőmű működtetésére a ČEZ-nek kiállított üzemeltetési engedélyt. Amennyiben az osztrák bíróságoknak el kell ismerniük a cseh hatóságok által kiállított üzemeltetési engedélyt, úgy a keresetet el kellene utasítaniuk, és a cseh cég az osztrák jog alapján csak a ténylegesen okozott károkért lehetne felelősségre vonható.

Háttéranyagok

2009. április 23., csütörtök

C-261/07 VTB-VAB – Ítélethírdetés

[Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Árukapcsolás tilalma]

Az autómentéssel foglalkozó VTB társaság azért indított keresetet Belgiumban a Total üzemanyag-forgalmazó ellen, mivel az olajipari cég a Total-hűségkártyával rendelkező ügyfeleknek minden, 25 litert meghaladó tankolás után három héten keresztül tartó ingyenes autómentési szolgáltatást kínál. A VTB a keresetében a belga jog azon rendelkezésére hivatkozik, amely tiltja az árukapcsolásra irányuló eladói ajánlatot, ideértve az olyan értékesítési gyakorlatot is, amelynél egy benzinkút úgy nyújt az üzemanyag-értékesítéshez kapcsolódó ingyenes autómentési szolgáltatást, hogy e szolgáltatás igénybevételét üzemanyag vásárlása nélkül még fizetés ellenében sem teszi lehetővé. Az ügyben eljáró belga bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a belga jog árukapcsolást tiltó rendelkezése összhangban van-e a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvével.

Trstenjak főtanácsnok 2008. október 21-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a vitatott rendelkezés nincs összhangban a közösségi joggal.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2008. október 21.

C-509/07 Scarpelli – Ítélethírdetés

[Fogyasztóvédelem – Áruvásárlásra nyújtott hitel – A hitelszerződés felmondásának lehetősége az eladó nem teljesítése esetén]

A fogyasztói hitelről szóló közösségi irányelv értelmében amennyiben a hitelező és az eladó között megállapodás létezik arról, hogy a fogyasztó részére kizárólag az adott hitelező nyújthat hitelt, és az eladó nem teljesít szerződésszerűen a fogyasztónak, úgy a fogyasztót bizonyos feltételek mellett jogorvoslati jog illeti meg a hitelezővel szemben.

L. Scarpelli gépkocsi vásárlása céljából hitelt vett fel a Neos Bancánál, a hitel visszafizetését azonban néhány részlet kifizetése után megszüntette, mivel a később csődbe ment eladó két év elteltével sem adta át a járművet. A bank a hitel törlesztésének megtagadása miatt jogi eljárást indított L. Scarpelli ellen, aki viszont a maga részéről az eladó nem teljesítése miatt a hitelszerződés felmondását és az időközben kifizetett részletek visszafizetését kérte.

A bank álláspontja szerint vele szemben nem lehet fellépni az eladó nem teljesítése miatt, mivel közte és a gépkocsi-kereskedő között nem volt a hitelezésre vonatkozó kizárólagossági megállapodás.

Az ügyben eljáró olasz bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy mit jelent a közösségi irányelvben foglalt „jogorvoslati jog” kifejezés. Amennyiben ugyanis e fogalom alatt egyaránt érteni kell a hitelszerződés felmondását és a már kifizetett részletek visszatérítését is, akkor a jelen esetben, kizárólagossági megállapodás hiányában, a fogyasztó kérelmét el kell utasítani és a bank keresetének kell helyt adni. Ellenkező értelmezés esetén viszont a fogyasztó jogosult lehet a hitelszerződés felmondására és a már kifizetett részletek visszatéríttetésére, mivel ekkor az irányelvnek a hitelező helytállási kötelezettségét a kizárólagossági megállapodás meglétére korlátozó rendelkezése nem kötné az ügyben eljáró bíróságot.

Háttéranyagok

C-59/08 Copad – Ítélethírdetés

[Védjegybitorlás – Luxustermékek]

A Dior divatcég az SIL fehérneműgyártóval kötött használati szerződésben engedélyezte az utóbbi vállalkozás által gyártott és forgalmazott fűzőkön a Christian Dior védjegy feltüntetését. A szerződés értelmében a SIL kötelezettséget vállalt arra, hogy a védjeggyel ellátott termékeket, a védjegy közismertségének és jóhírnevének megőrzése érdekében, nem adja el akciós árukat forgalmazó üzleteknek.

Az időközben felszámolás alá került SIL azonban gazdasági nehézségei miatt a védjeggyel ellátott termékeket adott el az akciós árukat forgalmazó Copad vállalkozásnak, ami miatt Dior, védjegybitorlás címén, keresetet indított az érintett két cég ellen. Az ügyben eljáró francia bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a védjegyekről szóló közösségi irányelv alapján felléphet-e a Dior az SIL-lel szemben, illetve, hogy az előbbi cég megtilthatja-e a Copardnak a kérdéses termékek értékesítését. Az irányelv ugyanis nem sorolja fel kifejezetten a védjegybitorlás esetei között a nem megengedett értékesítési mód (pl. akciós árukat forgalmazó üzleteknek történő eladás) alkalmazását, viszont kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a hozzájárulásával az Unióban egyszer már forgalomba hozott termékekkel kapcsolatban a védjegyjogosult a továbbiakban nem tilthatja meg a védjegy használatát.

Juliane Kokott főtanácsnok 2008. december 3-án megtett indítványában úgy vélte, hogy amennyiben az akciós árukat forgalmazó üzletekben történő forgalmazás oly módon sérti a termék jóhírnevét, hogy ezáltal annak minőségével kapcsolatban merülhetnek fel kételyek, úgy a Dior felléphet a védjegyeivel ellátott termékek forgalmazóival szemben.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2008. december 3.

C-357/07 TNT Post UK – Ítélethírdetés

[Állami postai szolgáltatások ÁFA-mentessége – Postai szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások]

A hatodik ÁFA-irányelv értelmében az állami postai szolgáltatások ÁFA-mentességet élveznek. Ezen ügyben arról kell döntenie az Európai Bíróságnak, hogy miképpen kell értelmezni az irányelv e rendelkezését a postai szolgáltatások nyújtásának az Egyesült Királyságban történt teljes körű liberalizációja után, ahol a piac megnyitása miatt már nem beszélhetünk állami postai szolgáltatásokról. A kérdés egy olyan angliai perben merült fel, amelyben a TNT Post UK Limited nevű postai vállalkozás azt állítja, hogy az angol állami postai szolgáltató által nyújtott szolgáltatások nem mentesülhetnek az ÁFA-kötelezettség alól.

Juliane Kokott főtanácsnok 2009. január 15-én megtett indítványában úgy vélte, hogy az állami postai szolgáltató által közérdekből nyújtott szolgáltatások továbbra is ÁFA-mentességet élveznek. Állami postai szolgáltatónak pedig jelen esetben azok a szolgáltatók minősülnek, akik az Egyesült Királyság egész területén, napi rendszerességgel és bárki által hozzáférhetően, előre meghatározott áron nyújtanak postai szolgáltatásokat.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. január 15.

C-544/07 Rüffler – Ítélethírdetés

[Letelepedés szabadsága – Jövedelemadóból levonható egészségbiztosítási járulékok – A levonás korlátozása a más tagállamban megfizetett járulékok tekintetében]

Lengyelországban a lengyel egészségbiztosítási intézeteknek fizetett egészségbiztosítási járulékok levonhatók a jövedelemadóból. A jelen ügyben egy Lengyelországban lakó német állampolgár próbálta – sikertelenül – levonni a lengyelországi személyi jövedelemadójából a Németországban megfizetett egészségbiztosítási járulékokat. Az ügy a lengyel közigazgatási bíróság elé került, amely azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a más tagállamban megfizetett egészségbiztosítási járulékok lengyelországi jövedelemadóból való levonásának megtagadása összhangban van-e a közösségi joggal.

Háttéranyagok

C-74/08 PARAT Automotive Cabrio – Ítélethirdetés

[Adózás – ÁFA-arányosítás – Az Európai Bíróság korábbi ítéleteinek alkalmazhatósága]

A magyar ÁFA-törvény 2006. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint az adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő adóalany az egyes termékbeszerzéseihez kapott támogatás esetén kizárólag e beszerzéseire a nem támogatott hányad erejéig érvényesíthette ÁFA-levonási jogát (ÁFA-arányosítás). Korábbi európai bírósági ítéletek (a C-204/03. és C-243/03. sz. ügyekben hozott ítéletek) szerint az ÁFA-levonási jog ilyen jellegű korlátozása ellenétes a közösségi joggal (pontosabban a hatodik ÁFA-irányelvvel). A mostani ügyben tehát arról kell döntenie az Európai Bíróságnak, hogy e bírósági ítéletek, illetve a hatodik ÁFA-irányelv rendelkezéseinek fényében a korábban hatályban volt magyar szabályozás ellentétben volt-e a közösségi joggal.

Háttéranyagok