Magyarország késlekedik

2009.05.18. BruxInfo

Az Európai Bizottság jogsértési eljárást folytat öt tagállam – köztük Magyarország – ellen, mivel nem ültettek át időben nemzeti jogrendszerükbe egy társasági joggal és vállalatirányítással kapcsolatos belsőpiaci irányelvet. Az érintetteknek két hónapjuk van a válaszadásra.

A fúziók és szétválások esetében alkalmazandó jelentési kötelezettségeket egyszerűsítő irányelv végrehajtásának elmaradása miatt a Bizottság a múlt héten indokolással ellátott véleményt küldött Belgiumnak, Ciprusnak, Görögországnak, Magyarországnak és Olaszországnak. (Ez – a hivatalos felszólító levél után – a második lépés az ilyenkor szokásos jogsértési eljárásban.)

Az irányelv értelmében a cégösszeolvadások és szétválások esetében nem kötelező a független szakértői jelentés elkészítése, ha ebbe az összes részvényes beleegyezik. Az irányelvet 2007-ben fogadták el, teljes körű végrehajtása után több mint 600 ezer részvénytársaság élhet azzal a lehetőséggel, hogy kisebb vállalatok tervezett egyesülése vagy szétválása esetén nem feltétlenül szükséges költséges szakértői jelentéseket készíttetni.

A szóban forgó jogszabály a részvénytársaságok egyesüléséről szóló 1978. évi harmadik társasági jogi irányelvet és a részvénytársaságok szétválásáról szóló 1982. évi hatodik társasági jogi irányelvet módosítja. Az 1978. évi harmadik társasági jogi irányelv az ugyanazon tagállamhoz tartozó társaságok jogi egyesülésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjának feltételeit állapítja meg, az 1982. évi hatodik társasági jogi irányelv pedig a nyilvánosan működő társaságok szétválásának szabályait határozza meg, célja a tagok és a harmadik felek érdekeinek védelme. A direktíva átültetésének határideje 2008 decembere volt.

Ha az indokolással ellátott véleményre a Bizottság két hónapon belül nem kap kielégítő választ, akkor az ügyet az Európai Bíróság elé utalhatja.

Hasonló esetre legutóbb februárban került sor, amikor a Bizottság úgy döntött: a luxemburgi székhelyű Bíróság elé citálja Magyarországot „a lakóingatlan-vásárlás tekintetében irányadó diszkriminatív illetékjogi rendelkezései” miatt. A testület akkor úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó rendelkezések hátrányosan érintik azokat az adófizetőket, akik más tagállamban lévő lakástulajdonuk értékesítésével vásárolnak ingatlant Magyarországon. Így – folytatódott a bizottsági értékelés – ezek a rendelkezések nem egyeztethetők össze a személyek szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának jogával.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG