Alkotmányjogász egy párt és szakszervezet közötti megállapodásról

2009.05.21. MTI

Lövétei István alkotmányjogász szerint nem lehet eleve kijelenteni, hogy jogellenes egy politikai párt és egy rendvédelmi szerv szakszervezete között kötött megállapodás, azonban egy ilyen megegyezésből nagyon komoly problémák is következhetnek, amely a szakszervezeti és a rendőri tevékenység diszfunkcionalitásához vezethet.

Az alkotmányjogászt arról kérdezte szerdán az MTI, hogy felvethet-e alkotmányjogi aggályokat a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) és a Jobbik megállapodása, amely szerint a párt a jövőbeli politikai programjaiban a TMRSZ javaslatait is figyelembe véve dolgozza ki a rendészeti kérdések megoldását. A szakszervezet pedig azt vállalta, hogy aktívan részt vesz a Jobbik rendészeti programjának kidolgozásában.


Lövétei István szerint ez annyira általános megfogalmazás, hogy a konkrét gyakorlati érvényesíthetősége "homályba vész". Abban önmagában nem lehet kifogás, ha egy szakértői szervezet vállalja, hogy szakmai tanácsokat ad valamihez, legyen az politikai is. Bár természetesen a rendőri munka szakmai szempontjainak meghatározására a rendőrség hivatalos vonala az igazán hivatott - mondta.


Az önmagában véve nem kifogásoltó, hogy a szakszervezetben is megtalálható szakértők - nem mint a rendőrség hivatásos emberei - segítenek bizonyos szakmai profilok tisztázásában. Ez még hasznos is lehet és jogilag sem tiltott. A szakszervezeti tevékenység nem mond ellent annak, hogy a rendőrség nem politizálhat. De adott esetben előfordulhat, hogy nem az igazi hivatását fogja betölteni, hanem egyéb módon fog működni, és az már ellentétes a joggal és a rendőri működés alkotmányos garanciáival is - jelentette ki Lövétei István.


A probléma tehát ott van, ha a politika egy az egyben összekapcsolódik a rendőri tevékenységgel - mondta. Például ha a rendőri vezetés kialakít egy kormányzati koncepciót, majd a szakszervezet hivatottnak érzi magát arra, hogy egy másik politikai erő segítségével ezt megtorpedózza. Ebben az esetben a szakszervezet nem azt csinálja, ami valóban a szakszervezeti tevékenység lényege, hanem valamilyen "ellenszervezetként" a rendőri szaktevékenységen belüli aknamunkát végez. Ez nem fér bele a szakszervezetek tevékenységi körébe és a politika sem élhet vissza ezzel.


Tehát az ilyen megállapodást nem lehet ab ovo jogellenesnek mondani, nincs ilyen jogszabály közvetlenül - hangsúlyozta. De annak a veszélye fennáll, hogy ezzel visszaélnek. És ha ez ellenőrizetlenül folyik, akkor szerinte előbb utóbb vissza is fognak. Ebből nagyon komoly problémák is következhetnek, amelyek a szakszervezeti tevékenység, és a rendőri tevékenység diszfunkcionalitásához vezethetnek.
Az alkotmányjogász szerint szűkre szabott annak a kerete, hogy miként lehet ezzel a megállapodással értelmesen élni. Szerinte lehet, hogy a szakszervezetnek a veszélyekre tekintettel "nem kéne ezt ilyen nagyon forszírozni".


Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha ezzel mégis visszaélnek, Lövétei István azt mondta: akkor állami eszközök állnak rendelkezésre a rendőri vezetésnek, hogy működésének helyességét helyreállítsa. Ez komoly konfliktusokat okozna, embereket kellene felmenteni a szolgálat alól és ebből számos politikai "herce-hurca" keletkezik. Ezért egy ilyen megállapodással "csínjával kell bánni" - szögezte le az alkotmányjogász.


Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter még hétfőn - az aláírás napján - utasítást adott annak vizsgálatára, hogy a Jobbik és a TMRSZ közötti megállapodás körülményei és az együttműködés tartalma összhangban áll-e azokkal a szabályokkal, amelyek a rendőri munka politikamentességét garantálják.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
RENDŐRSÉG
PÁRTOK