Ombusman az objektív felelősségről

2009.06. 3. Jogi Fórum / Országgyűlési Biztos Hivatala

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa üdvözli és pozitívnak tartja az objektív felelősséget szabályozó törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos múlt heti alkotmánybírósági döntést. Szabó Máté a határozatban visszaigazolva látja az alkotmányos aggályokat, amiket hivatalból indított vizsgálata tárt fel és más indítványozók, köztük szakmai szervezetek és ítélkező bírák is jeleztek.

Az Alkotmánybíróság döntése az országgyűlési biztos szerint elsősorban arra mutat rá, hogy nem a büntetés kiterjesztése, szigorúsága, mértéke, a közigazgatási jogi eszközök használata aggályos, hanem a hatályos szabályozásban meglévő kiszámíthatatlanság. Ilyen például a szabálysértési eljárás és közigazgatási eljárás nem kellően szabályozott kapcsolata. Nem tekinthető alkotmányosnak az Alkotmánybíróság szerint az, amikor a jogalkalmazói kényelem szülte egyszerűsítés - például a tényállás felderítésének hiánya, a mentesülés szűk köre - illetve a balesetek megelőzése helyett önmagában a büntetés, mint az állami "pénzbegyűjtés" eszköze válik a szabályozás elsődleges céljává – teszi hozzá a biztos.

Alapvető tétel a büntetőjogban, hogy a büntetésnek a szabályszegés elkövetőjét, azaz a gépjármű tényleges vezetőjét kell sújtania. Az alkotmánybírósági határozat indokolásából kitűnik, hogy a gépjármű üzembentartójának, tulajdonosának mögöttes felelősségen alapuló megbüntetése csak kivételes esetben lehet alkotmányos, de ez a lehetőség szűkre szabott, és szigorú eljárási garanciák mellett kerülhet rá sor.

Nem az ombudsman feladata az "objektív felelősség" általános, szakmai-jogpolitikai koncepciójának célszerűségi megítélése, a közlekedési büntetőpolitika irányainak vizsgálata. A biztos hatásköre minden esetben arra terjed ki, hogy a konkrét szabályozás és gyakorlat hordoz-e magában alkotmányos visszásságot, okoz-e alapjogsérelmet.

Az ombudsman felhívja a figyelmet arra, hogy a döntés nyomán szükségessé vált a jogintézmény alkotmányos újragondolása, mivel nem apróbb, jogtechnikai jellegű problémákról van szó, hanem koncepcionális hibák, hiányosságok jellemzik a szabályozást. Szabó Máté szerint a határozat kötelezettséget állapít meg, de egyben lehetőség is a jogalkotó számára, hogy a közlekedésbiztonsággal, a megelőzéssel, közlekedési igazgatással kapcsolatos ágazati szabályrendszert átgondolt, világos és hosszú távú koncepció mentén alakítsa át. Ide tartozna a közúti közlekedésről szóló 1988-as törvény, a KRESZ, valamint az ún. "zéró tolerancia" elvét tartalmazó rendelet is.

Az állampolgári jogok biztosa a közlekedésben részt vevők alapjogainak védelmével foglalkozó projektje részeként egyébként állampolgári panaszok alapján vizsgálja az objektív felelősség és a közigazgatási bírságolás gyakorlatát. A közlekedési jogi projekt első műhelyrendezvényén, június 4-én részletesebben lesz szó erről és a szabad mozgás alkotmányos jogának mindennapi érvényesüléséről (egyéni- és tömegközlekedés, parkolás, pótdíjazás, rendőrségi eljárások, stb.).

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
KÖZLEKEDÉS
OMBUDSMAN