Példanélküli újítás - A kartellezők elleni érdekérvényesítésre ösztönöz a módosított versenytörvény

2009.06.15. Jogi Fórum / Privy Council Communications

Nemzetközi viszonylatban is példanélküli újítással egészült ki a magyar versenytörvény a 2009 júniusában hatályba lépett módosításoknak köszönhetően. A kartellezők ellen indított kártérítési perek ösztönzéseként ezen túl a beperelt jogsértő cégeknek kell bizonyítaniuk, hogy az általuk alkalmazott piaci árra kevesebb, mint 10%-os hatással volt a jogellenes piaci magatartásuk.

A versenytörvény egyik fontos módosítása annak a jogi vélelemnek a bevezetése, amely szerint az árrögzítő és piacfelosztó kartell a piaci árat 10%-os mértékben befolyásolta. A vélelem jelentősége abban áll, hogy a bizonyítás terhe megfordul, és az alperesre helyeződik át: tehát nem a pert indító károsultnak, hanem a kartellező cégeknek kell bizonyítaniuk, hogy adott esetben 10%-nál kisebb mértékű áremelkedést idézett elő a jogellenes magatartásuk és, hogy ettől kisebb mértékű kártérítésre kötelezhetők. A törvénymódosítással a jogalkotó magánjogi kárigényeik érvényesítésére kívánja bátorítani a károsultakat, mely eljárásoknak – Nyugat-Európával és az angol-szász országokkal ellentétben – hazánkban egyébként még nincs túl nagy gyakorlata, magyarázta dr. Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője.

„A versenytörvény módosításai közül az egyik legfontosabb azt célozza, hogy a sérelmes felek magánjogi igényeiket könnyebben tudják érvényesíteni a kartellező cégekkel szemben. Az eddigi gyakorlat szerint a kartellezők jellemzően csak a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabott közigazgatási bírságot kényszerültek megfizetni, mert a kár mértékének bizonyítása komoly eljárásjogi és gyakorlati akadályokba ütközött a felperesi oldalon. Az új vélelem bevezetése azonban a károsultakat hozza látszólag kedvezőbb helyzetbe, és a kartellezőknek kell aktívan a vélelem megdöntésén dolgozni egy per során. Azért csak látszólagos a kedvezőbb károsulti helyzet, mert számos eljárásjogi nehézség maradt még a potenciális felperesek előtt, így például: a 10%-ostól esetleg nagyobb mértékű kár bizonyíthatósága, a csekély jelentőségű egyéni károk csoportos igényérvényesítésének akadálya, vagy az áthárított költség védekezése a kartellezők részéről. A módosítás nemzetközi viszonylatban is egyedinek számít, ezért a szakma kíváncsian várja, hogy valóban eléri-e az EU Bizottsága által is szorgalmazott hatást, avagy éppen ellenkezőleg: nagyobb mértékű áremelésre sarkallja a kartellezőket” – hangsúlyozta dr. Tóth János versenyjogi szakértő.

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG
JOGALKOTÁS