Zöld államháztartást!

2009.07.10. Jogi Fórum / Antal Attila

Ez lehet ugyanis a pénzügyi-gazdasági válság megoldásának egyik lehetséges eszköze. A jövő nemzedékek biztosa levelet írt a kormányfőnek a 2010-es költségvetés „zöldítése” érdekében.

A gazdasági és pénzügyi válság megoldására kínált módszerek, szabályozási technikák tárháza igen széles. Az államháztartás „zöldítése” első ránézésre csupán egy megoldási módnak, technikának tűnhet a sok közül. Valójában a zöld gazdaság és költségvetés gondolata régebbi hagyományokkal rendelkezik, s nem kifejezetten a válságra kínál megoldást, hanem egy régóta követelt ökoszociális fordulat megjelenése. Így azt is mondhatjuk, hogy a krízis kifejezetten „kapóra jött” ezen elképzelések előtérbe kerülésének.

Kiindulópont – zöld átrendezés

A „zöldítés” mellett érvelők szerint alapvetően három párhuzamosan fellépő, egymást erősítő válságot kell kezelni: a rövid távú pénzügyi, a középtávú energia-, és a közép és hosszú távú éghajlati és erőforrásválságot. A vonatkozó elképzelések lényege a költségvetés bevételi és kiadási tételeinek átrendezése, amellyel oly módon különíthetünk el forrásokat a zöld gazdaságélénkítésre (zöldberuházások támogatása, ehhez kapcsolódón zöld munkahelyek teremtése), hogy nem terheljük államadóssággal a jövő nemzedékeket. A költségvetési reform középpontjában tehát az átrendezés áll, amely környezetbarát keresletélénkítést generál. Az államháztartás zöldítéséhez ezen túlmenően szükséges forrásokat a „szennyező fizet” elv hatékonyabb érvényesítésével kell és lehet előteremteni. Összességében nem új fizetési kötelezettségek kreálásáról van tehát szó, hanem elsősorban a meglévő költségvetési keretek környezetvédelmi célú módosításáról, „zöld-keresletet” indukáló átrendezéséről.

Nem új a nap alatt

A Levegő Munkacsoport 1992 óta készít szakmai anyagokat az államháztartás ökoszociális reformját illetően, 2008 áprilisának végén adta ki A zöld államháztartási reform című anyagot, májusban pedig egy terjedelmesebb programfüzetet Az államháztartás ökoszociális reformja címmel. Ezek a dokumentumok az államháztartás egy lehetséges reformjára tettek javaslatot, s olyan gyakorlati közpolitikai megfontolásokat fogalmaztak meg, amelyek nagy része környezetvédelmi indíttatású. A dokumentumokban egy olyan környezetpolitikai eszköz- és célrendszer rajzolódik ki az egyes szakterületeken (adó-, költségvetési-, mezőgazdasági politika), amelyek megalapozták a zöld államháztartási koncepciót.

Az államháztartás ökoszociális reformja című dokumentum cél- és eszközrendszere

 

Célok:

Eszközrendszer, javaslatcsoportok:

  • A foglalkoztatottság növelése;

  • A nemzetgazdaság szerkezetének korszerűsödése;

  • A hazai munkaerő versenyképesebbé válása,

  • Az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése;

  • Az ország külkereskedelmi mérlegének javulása;

  • A társadalmi feszültségek mérséklődése;

  • A nyersanyagok és energiahordozók hatékonyabb felhasználása;

  • Az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a tudományos kutatás kiemelt fejlesztése,

  • A fekete és szürke gazdaság visszaszorítása;

  • A következetesebb jogalkalmazás;

  • Az államigazgatás hatékonyabbá válása;

  • A nemzetközi együttműködésben (különösen az Európai Unión belül) való eredményesebb részvétel.

  • Az államháztartási többletbevételek felhasználása;

  • Az államháztartási bevételek növelése, valamint átcsoportosítások;

  • Energia, nyersanyagok;

  • Területhasználat, építésügy;

  • Az ÁFA-mérték szétbontása;

  • A vállalkozások támogatási rendszerének átalakítása;

  • A közbeszerzési szabályok módosítása;

  • Egyes környezetvédelmi adók és a kulturális járulék átalakítása;

  • Az adórendszer egyszerűsítése;

  • A mezőgazdasági adók és támogatások átalakítása;

Ombudsmani fellépés

A zöld költségvetéssel kapcsolatos legújabb fejlemény az, hogy a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája a budapesti Brit Nagykövetséggel és a Magyar Közgazdasági Társasággal karöltve konferenciát szervezett 2009. június 11-én és 12-én a gazdasági válságból való kilábalás és a környezetvédelem kapcsolatáról. Június 11-én az államháztartás környezetvédelmi szempontú átalakítása, mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze volt napirenden, a június 12-i konferencián pedig a klímaváltozást szem előtt tartó, alacsony karbon-kibocsátású gazdasági fellendülés, mint egyetlen fenntartható út volt a vita középpontjában. A 2009. június 11-i konferencia keretében pedig dr. Fülöp Sándor levélben fordult Bajnai Gordonhoz, melyben felhívta a miniszterelnök figyelmét annak fontosságára, hogy a költségvetési tervezésben figyelembe vegyék a környezetvédelmi szempontokat.

A konferenciához kapcsolódó háttéranyagok összefoglalták a környezetvédelmi célú államháztartási reform fő jellegzetességeit (amelyek egyébként nagyfokú rokonságot mutatnak a fenti elképzelésekkel), s konkrét javaslatokat is megfogalmaztak:

  • A jelentős környezetszennyezést eredményező gazdasági tevékenységek költségvetési támogatásának csökkentése, majd megszüntetése, illetve ezen tevékenységek környezeti terheinek a tevékenységek adóterhelésében való megjelentetése.A környezeti szempontból pozitív tevékenységek fiskális támogatásának megteremtése.Mindezekkel összhangban az egyes termékekre vonatkozó ÁFA és fogyasztási adó szintjének differenciálása, alacsonyabb kulcsokkal ösztönözvén az alacsonyabb környezetterhelésű termékek használatát.
  • A munkára rakódó adó- és járulékterhek csökkentése, annak érdekében, hogy növekedhessék a foglalkoztatás – többek közt a tipikusan munkaigényes zöld beruházások területén is.
  • Költségvetési társfinanszírozással ökológiailag is fenntartható beruházások támogatása.
  • A lakástámogatási rendszer átalakítása; új lakások építése helyett a felújítás támogatása.
  • Az államilag támogatott nagyberuházások körének felülvizsgálata.
  • A termőföldek védelme érdekében a földvédelmi járulék megemelése.
  • Környezetvédelmi kritériumok beépítésével zöldíteni a közbeszerzések „zöldítése”.
  • A környezetvédelmi kutatás-fejlesztés kiemelt támogatása.

Az átrendezés korlátai – zöld tervezés

Az ombudsmani megfontolások is felhívták arra a figyelmet, hogy a zöld átrendezést megfelelő józansággal, a költségvetés egészét, a költségvetési tervezést figyelembe véve kell kezelni. Ezen új mechanizmust nem szabad egy külső, beavatkozási megoldásnak tekinteni: a zöld személetet integrálni kell magába a költségvetési és szakpolitikai tervezésbe. A zöld államháztartási reform tehát csak akkor szolgálja a fenntarthatóságot, ha annak gazdasági ösztönző hatásai nem ellentétesek a társadalmi igazságosság követelményeivel: a költségvetési átrendezés nem szabad, hogy a társadalmi tőke fennmaradása, újratermelése szempontjából oly fontos szolgáltatások erózióját eredményezze, mint az egészségügy, a családtámogatás vagy az oktatás.

 

  • kapcsolódó anyagok
KÖRNYEZETVÉDELEM
JOGALKOTÁS