Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Helsinki Bizottság - A július 4-i Erzsébet téri tömegoszlatásnak jogszerű alapja volt

2009.07.13. Jogi Fórum / Magyar Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a 2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren megtartott, előre megszervezett, de nem bejelentett demonstráció nem minősül spontán tüntetésnek.

A Helsinki Bizottság álláspontja szerint a július 4-én egyéb helyszínekre bejelentett tüntetéseket a rendőrségnek tudomásul kellett volna vennie, azokat a gyülekezési törvény alapján nem lehetett volna megtiltani. A bejelentőknek bírósághoz kellett volna fordulnia a tiltó határozatok ellen, de ezt nem tették meg.

Az Erzsébet téri tömegoszlatásnak jogszerű alapja volt, mivel a rendezvényen szabálysértést és bűncselekményt követtek el (antiszemita skandálás, rendőrök elleni támadások az igazoltatások miatt), s a rendezvény sértette mások jogait és szabadságát. Az oszlatás során alkalmazott intézkedések (pl. előállítások) és kényszerítőeszközök (pl. könnygáz-használat) jogszerűségét – így szükségességét és arányosságát – esetenként, az egyedi panaszok kapcsán kell megvizsgálni a Bizottság szerint.

Az Ítélőtábla döntésének értelmében a Magyar Gárda mozgalom tevékenységénél fogva sérti mások jogait és szabadságát. Bár önmagában az egyenruha viselése nem jogellenes, a mozgalom vezetése és a feloszlató határozat elleni nyílt engedetlenségre uszítás bűncselekmény, s a mozgalom keretei között rendezvények nem szervezhetők.

A rendőrség közleménye szerint 2009. július 4-re egy magánszemély tüntetést jelentett be az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elé, majd a helyszínt a Szabadság térre módosította. Utóbbi a rendőrség határozata szerint egy kulturális rendezvény miatt abban az időszakban nem volt közterület. Ezt követően többen demonstrációt jelentettek be a budapesti Szent István Bazilika elé is, melyeket a rendőrség a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8.§-a alapján megtiltott. Ezt követően a rendőrség 2009. július 4-én feloszlatta a budapesti Erzsébet téren – bejelentés és engedély nélkül – tartott demonstrációt, amikor az a rendőrség közleménye szerint elvesztette békés jellegét.

1. A rendőrség a gyülekezési törvény szerint kizárólag akkor tilthat be egy tüntetést, ha a betiltás törvényes feltételei adottak: a demonstráció megtartása a bíróságok, népképviseleti szervek zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A rendelkezésre álló adataink szerint a betiltás jogalapjának megléte a bejelentésekben szereplő egyik helyszín esetén sem állapítható meg.

A gyülekezési törvény módosításával a jogalkotónak kell feloldania azt a most rendezetlen kérdést, amely alapján a rendőrség a kulturális rendezvény miatt közterületnek nem minősülő helyszínre nem tudta tudomásul venni a bejelentett demonstrációt.

Mindezek alapján a rendőrség tiltó határozata a rendelkezésre álló adatok szerint nem volt jogszerű, a rendőrségnek a törvényesen bejelentett demonstrációkat tudomásul kellett volna vennie. Ha azonban nagy valószínűséggel sor kerülhet a rendezvény feloszlatására, a rendőrségnek erre a szervező figyelmét előre fel kell hívnia a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet 6. §-a alapján, amely szerint ha a bejelentésből megállapítható, hogy a tervezett rendezvény bejelentése, megtartása a gyülekezési törvény rendelkezéseibe ütközik, de előzetesen nem tiltható meg, a rendőrség a szervezőt erre írásban figyelmezteti.

2. A bejelentett tüntetést tiltó rendőri határozat ellen 3 napon belül bírósághoz lehet fordulni, amely 3 napon belül dönt. Amennyiben a tüntetés bejelentője nem él jogorvoslattal, illetve a bíróság számára kedvezőtlen döntést hoz, nem tarthat jogszerűen tüntetést. A július 4-re bejelentett, de megtiltott tüntetések bejelentői nem fordultak bírósághoz, holott erre lehetőségük lett volna.

A tiltás ellenére megtartott, valamint a mások jogait, szabadságát sértő tüntetést a rendőrség a gyülekezési törvény alapján köteles feloszlatni. Amennyiben pedig a jogszerű rendőri intézkedésnek – így a tömegoszlatásnak – a résztvevők nem engedelmeskednek, szabálysértést követnek el, így előállíthatók – hasonlóképpen azokhoz, akik rendőröket támadnak meg, s így megalapozottan gyanúsíthatók a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetésével.

Spontán demonstrációnak az minősül, ha a tüntetést kiváltó okkal szemben azonnal kívánják az állampolgárok véleményüket gyülekezési jogukkal élve békésen kifejezésre juttatni. Ha azonban egy demonstrációt napokkal előtte meghirdetnek vagy elkezdik azt megszervezni, az semmiképpen sem tekinthető spontán tüntetésnek, még akkor sem, ha a szervezők menet közben a helyszínt megváltoztatják. Így a július 4-i Erzsébet téri megmozdulás nem tekinthető spontán demonstrációnak, már csak azért sem, mert annak célja napokkal korábbi eseményekre, a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület 2009. július 2-i feloszlatására, illetve Budaházy György június 19-i előzetes letartóztatására való reagálás volt.

Ezen túlmenően a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével kimondta, hogy a Magyar Gárda mozgalom tevékenysége mások jogait és szabadságát sérti. Ebből következően további mérlegelés nélkül megállapítható, hogy egy egyenruhás – és ezért nyilvánvalóan a mozgalom keretei között – megtartott demonstráció szintén sérti mások jogait és szabadságát, azaz nem tartozhat a békés gyülekezés fogalmi körébe.

Mindezek alapján a 2009. július 4-i Erzsébet téri tömegoszlatásnak és előállításoknak a jogalapja megállapítható, különös tekintettel arra is, hogy a helyszínt a rendőri felhívásnak nem engedelmeskedő résztvevők egy része az intézkedő rendőrökre támadt és visszaélt a békés gyülekezéshez fűződő alkotmányos jogával.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyes előállítások és a rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközök is minden esetben jogszerűek volt. A jogalap megléte esetén is vizsgálni kell, hogy a konkrét intézkedések és kényszerítőeszközök alkalmazása megfelel-e a szükségesség és arányosság követelményének.

3. A Fővárosi Ítélőtábla arra hivatkozva mondta ki a Magyar Gárda Egyesületnek a mozgalomra is kiterjedő feloszlatását, hogy a mozgalom tevékenysége konfliktusok szításával, az erőszak veszélyének kiváltásával sérti mások jogait és szabadságát. Kétségtelen, hogy a mozgalmat a külvilág számára az egyenruha jeleníti meg, így az egyenruha nyilvános helyen való viselése a jogerős bírói ítélettel egyet nem értést fejez ki, azonban a puszta egyenruha viselés nem jogszerűtlen. Ettől eltér azonban az, ha a mozgalom keretei között tartanak rendezvényeket: amennyiben továbbra is minden következmény nélkül lehetne viselni az egyenruhát nagy tömegeket megmozgató, nyilvános rendezvények szervezőinek és a rendezvény résztvevői szignifikáns részének, úgy a bíróság döntése értelmét vesztené, hiszen a mozgalom feloszlatása ily módon a gyakorlatot tekintve nem jelentene semmit.

Emellett ha valaki az ítélet ellen nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon általános engedetlenségre uszít, avagy a feloszlatott egyesület vezetésében részt vesz, bűncselekményt követ el (Btk. 268.§ és 212/A.§) – ezt a jogalkalmazóknak esetről esetre kell eldönteniük.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
HELSINKI BIZOTTSÁG