Az Országgyűlés június végén elfogadta a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénycsomagot, ami 2010. január elsején lép hatályba. Az Adótanácsadók Egyesületének vezetése gondosan tanulmányozta, elemezte az abban foglaltakat, és megállapította: Alkotmányellenesek a 2010-ben hatályba lépő adó-és járuléktörvények.

Miközben az Egyesület megérti és méltányolja az adórendszer egyszerűsítését célzó rendelkezéseket, kénytelen megállapítani, hogy más rendelkezések, éppen a legfontosabbak, ezzel homlokegyenest ellentétes hatásúak. “Érteni véljük a szürkegazdaság visszaszorítására való törekvést is egyes előírások mögött, szilárd véleményünk szerint azonban ezek egyrészt könnyen kijátszhatóak, másrészt az elérni kívánt cél ellen hatnak, hatásukban inkább növelik, mint csökkentik a szürkegazdaság hatókörét” – állítják a szakemberek.

Az adótanácsadók néhány kulcs-rendelkezés iránt azonban a legcsekélyebb megértést, pláne egyetértést, sem tudják tanúsítani. Ezek az szja, a társadalombiztosítás és az egészségügyi hozzájárulások körébe tartoznak, és érintik szinte a teljes magyar kisvállalkozói kört a villanyszerelőtől az orvosig, az önálló alkotóművésztől a kiskereskedőig, amikor a személyes munkavégzésük “bérét” a náluk nem értelmezhető piaci érték alapján kívánják adó-és járulék alá vonni. Az Egyesület álláspontja szerint a szóban forgó rendelkezések nem egyszerűen hátrányosak rájuk nézve, de teljes jogbizonytalanságot teremtenek számukra. Eddig is voltak-vannak előírások, amelyek a vállalkozók által felveendő személyes jövedelem, az adó- és járulékalap, minimumát határozták meg. Jövőre azonban e jövedelmet olyan újonnan bevezetett fogalmak alapján kellene meghatározni, amely fogalmak a vállalkozók vonatkozásában egyszerűen értelmezhetetlenek, értelmetlenek. Ami pedig értelmetlen, azt mindenki, az ellenőrzést végző APEH is, úgy értelmezheti, ahogy akarja. A jogbizonytalanságnak az így létrejövő foka a szakemberek szerint egyértelműen alkotmányellenes.

Nemcsak a jogbiztonság követelménye sérül azonban. Az új rendelkezések között van, amelyik a meg sem szerzett jövedelem eho alá vonásával a tulajdonhoz való jogot, van, amelyik a az eltérő adóztatással a verseny szabadságát sérti. Más jogszabályhely az osztalékként ki sem fizetett nyereség ehóztatásával, csökketve ezzel a beruházásra fordítható összegeket a magyar gazdaság piacgazdaság jellegét, ismét másik a táppénzt, nyugdíjat nem biztosító eho fizetéssel a hátrányos megkülönböztetés tilalmát veszélyezteti.

Mindezek alapvető alkotmányos értékek – emeli ki az Egyesület. Ezért az Adótanácsadók Egyesülete a tegnapi napon beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben kérik az általunk kifogásolt rendelkezések megsemmisítését. A szakemberek kiemelik: készek a pénzügyi kormányzattal való egyeztetésre, hogy hogyan lehetne azokat a szándékokat, amelyekkel maguk is egyetértenek, az alkotmánnyal összhangban az adótörvényekbe átültetni.