Módosul az ügyvédi törvény - Az ügyvédeket közvetlenül érintő jogszabályváltozásokról I.

2009.09.29. Jogi Fórum / Csabai Virgínia

Az ügyvédi hivatás gyakorlásának kiindulópontját jelentő jogszabály nemrégiben elfogadott módosítása 2009. október 1-től megújult keretek közé helyezi az ügyvédek, az ügyvédi irodák, és a kamara szakmai tevékenységét.

Az idei nyár jogalkotás szempontjából különösen termékeny időszaknak számított a hazai jogásztársadalom életében, hiszen néhány hónap leforgása alatt számos, az ügyvédi munkát közvetlenül érintő jogszabály módosítás született. Ezek közül az egyik legfontosabb a 2009. évi LXXV. törvény, amely a Ket.-novellával, valamint az Európai Unió jogával való összhang megteremtése érdekében jelentősen módosította az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezéseit.

Az ügyvédi kamarát érintő változások, eljárási kérdések

A változások egyik nagy szelete az ügyvédi kamarák szakmai tevékenységét öleli fel, illetve különböző eljárási szabályokat érint. A 2009. október 1-től hatályos szöveg expressis verbis deklarálja a kamara ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályalkotási jogkörét, amely eddig is megillette ugyan, de erről a törvény mostanáig külön nem tett említést.

Kiegészül a kamara által lefolytatandó közigazgatási hatósági eljárások köre az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezésére irányuló, valamint az ügyvédjelöltek foglalkoztatására jogosult ügyvédek névjegyzékbe való felvételi és törlési eljárásokkal.

Fontos eltérést jelent a 2009. évi LXXVI. törvényben foglalt főszabálytól, hogy amennyiben a kamara az általa lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokban a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozza meg a döntést, nem tekinthető úgy, hogy a kérelmezőt megilleti a kérelmezett tevékenység megkezdésének illetve folytatásának joga.

Újonnan kerül rögzítésre, hogy nem vehető fel a kamarába, akinek lejárt tartozása van a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete felé, valamint azon eljárások köre, melyek díjkötelesek. Kamarai hatósági ügyekben ezentúl első fokon a területi kamara elnöksége, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara jár el. Számos eljárási határidő is módosul. A törvény egyben komoly feladat elé állítja a kamarákat a megfelelő részletszabályok megalkotására való felhatalmazás, illetőleg kötelezés alapján.

A jogi segítőként közreműködő ügyvéd eljárása

A „nép ügyvédjeként” is emlegetett jogi segítségnyújtás már évek óta létezik és biztosítja a jogi útmutatást azoknak, akik szociális helyzetük miatt nem tudnak saját ügyvédet megfizetni. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) értelmében 2004. április 1. óta peren kívüli ügyekben tanácsot kaphatnak, illetve okiratot készíttethetnek a rászorulók, tavaly óta pedig ezen keretek között biztosított számukra a jogi képviselet a peres eljárásokban is.

Mivel e tevékenység végzése során a jogi segítségnyújtó szolgálat határozata rögzíti a jogi szolgáltatás tartalmát, a felek között nem jön létre megállapodás, ezért nem tekinthetjük az ügyvédi tevékenység e sajátos formáját megbízásnak. A jelen módosítás ezért kiegészül egy harmadik kategóriával, az ügyvédi működés alapjául szolgáló kirendelés és megbízás mellett önállóan megjelenik a jogi segítőkénti eljárás.

A közösségi jog és a hazai szabályozás összhangja

Az európai kívánalmaknak megfelelően a törvény módosítja az ügyvédi kamara tagjai közé történő felvétel szabályait is. Az újonnan beiktatott paragrafus lehetővé teszi, hogy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára - a kamarai tagság egyéb feltételeinek teljesülése esetén - a magyar állampolgárok mellett szintén taggá válhasson.

A törvény IX. fejezete - amely új címet is kapott - a korábbi szabályozással ellentétben már kategorikusan az „Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes tagállam” kifejezést használja a korábbi, „EGT – tagállam” helyett. Az irányadó európai uniós irányelveknek megfelelően ebbe a részbe került be az EGT - tagállamok valamelyikében ügyvédi tevékenység folytatására jogosult személyek magyarországi működésének szabályozása.

Meghatározásra kerül, hogy állandó jelleggel csak az végezhet ügyvédi tevékenységet hazánkban, aki az európai közösségi jogászok területi kamara által vezetett névjegyzékében felvételt nyer, eseti jelleggel pedig csak a Magyar Ügyvédi Kamarához tett bejelentés alapján. Ez egyrészt azért különösen fontos, mert az európai közösségi jogász adatai így megtekinthetőek lesznek a kamara honlapján, amelyhez a bíróságok, hatóságok és a megbízók egyaránt hozzáférhetnek, másrészt a bejelentést követően a közösségi jogásszal szemben ténylegesen is alkalmazható a fegyelmi felelősségre vonás.

Az ügyvédjelöltek foglalkoztatására vonatkozó megújult szabályok

Szakmai körökben talán a legnagyobb visszhangot a jelöltfoglalkoztatás újfajta feltételrendszerét megállapító passzus váltotta ki. A 2010. január 1-től életbe lépő módosítás szerint ugyanis principális csak az lehet majd, aki legalább két év óta megszakítás nélkül folytat ügyvédi praxist, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, valamint biztosítani tudja a szükséges tárgyi feltételeket. Egy mentor egyszerre maximum három jelöltet foglalkoztathat, és biztosítania kell a kamarai oktatáson való részvétel lehetőségét is.

A jogalkotó törekvése az ügyvédjelölti státus eddigi oktatási-munkajogi vegyes rendszerének az oktatási jogviszony irányába történő eltolódására irányul, célja, hogy a jelöltekből felkészült és jó szakember váljon. Kérdéses azonban, hogy a jelen törvénymódosítás ténylegesen is elegendő lesz-e ahhoz, hogy ez a cél megvalósulhasson.

A cikksorozat 2. része: Az ügyvédeket közvetlenül érintő jogszabályváltozások II.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG
JOGALKOTÁS