Rend az eljárási zűrzavarban - Változnak a felszámolási eljárások szabályai

2009.10. 8. Jogi Fórum / Fábián Erika

A szeptembertől életbe lépett csődtörvény módosítás jelentősen érintette a felszámolási eljárásokra vonatkozó hazai szabályozást. Rendelkezések pontosításával, újabbak beiktatásával igyekszik kordába fogni az elhúzódó, költséges eljárásokat.

A 2009. évi LI. törvény legnagyobb érdemének a csődeljárás reformja tekinthető, mégis számos ponton változtatta meg a felszámolási eljárások rendjét az időtakarékosság és az állami költségcsökkentés érdekében. A módosítás részletesebbé tette az adós vállalkozás vezetőinek kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket, és a felszámolót érintő felelősségi szabályok is nagyobb hangsúlyt kapnak.

A felszámolási eljárás megindításának egy újabb formája került bevezetésre azáltal, hogy sikertelen csődeljárást követően az adós fizetésképtelenségének megállapítása jogszabály alapján automatikussá vált.

A felszámolók kirendelésére vonatkozóan véletlenszerű kiválasztást vezetett be a törvény, mely elektronikus rendszer segítségével történik majd, s előírja, hogy a kijelölésben a felszámolási ügyben eljáró bíró nem vehet részt. Kivételesen el lehet térni az elektronikus programtól, ám az eltérést ilyen esetben indokolni kell. A korábbi szabályozás gyakran ébresztett kételyt a kiválasztás „tisztaságával” kapcsolatosan, így a jogszabály elsősorban ennek gyanúját igyekszik megszüntetni a modernizáció alkalmazásával. A tényleges módszer rendeleti szinten kerül majd kialakításra és – a módosítás többi részétől eltérően - 2010 júliusától lép hatályba.

A felszámolók összeférhetetlenségi szabályaira szigorúbb jogalkotói előírások vonatkoznak, és a kijelöléstől számított 5 munkanapon belül kell bejelenteniük, ha velük szemben kizárási ok állna fenn. A felszámoló honlapot köteles készíteni, ahol közzéteszi a kirendelésére vonatkozó adatokat, ezáltal a nyilvánosság számára átláthatóbbá válik, hogy mely adós társaságoknál lát el vagyonfelügyelői vagy felszámolói tevékenységet.

Lehetőség van arra is, hogy a hitelezők szavazatarányos többséggel - különösebb indok nélkül - új felszámoló kijelölését kezdeményezzék. Erre azonban csak az első hitelezői gyűlést követő 15 napig van lehetőségük és az egész eljárás alatt csak egyszer.

A hitelezői igények bejelentése kapcsán a módosítás egyértelműen kimondja, hogy a zálogjoggal rendelkező hitelezőknek is be kell jelenteniük követeléseiket. Ha a felszámolást csődeljárás előzte meg, az abban bejelentkezett hitelezőknek csak az idő közben fellépő változásokat kell jelezniük a felszámoló felé, a korábban nyilvántartásba került követeléseiket nem szükséges.

Jelentősen változtak az adós gazdálkodó szervezet vezetőjére vonatkozó rendelkezések. A jogszabály súlyosabb szankció kilátásba helyezésével kényszeríti a cégvezetőket a felszámolóval való együttműködésre, az iratanyagok megőrzésére, azok hiánytalan átadására. A vezető tisztségviselőnek 30 napon belül kell az elkészített záróleltárt és az éves beszámolót az iratokkal együtt átadni a felszámoló részére, s ezentúl több nyilatkozat megtételére kötelesek a vezetők. Azt a tisztségviselőt, aki valótlan adatokat közöl vagy kötelezettségeit elmulasztja a bíróság pénzbírsággal sújthatja, melynek összege két millió forint összegig terjedhet. A megállapítási per módosított szabályai szerint a felszámolónak már nem szükséges igazolni, hogy a felelőtlen cégvezető eljárása milyen mértékű vagyoncsökkenést okozott; elegendő annak megállapítása, hogy a felszámolási vagyon nem elég a hitelezői igények kielégítésére.

A hitelezői igények bejelentésére továbbra is 40 nap áll rendelkezésre, de a határidőn túliak tekintetében a határidő 1 évről 180 napra csökkent.

Garanciális szabály, hogy az eddigi 90 nap helyett a felszámoló 75 napon belül köteles összehívni a hitelezőket a választmány megalakítása céljából, melyre akkor is köteles, ha egyszerűsített felszámolásra kerül majd sor.

Az adós cég korábbi szerződéseinek és jognyilatkozatainak megtámadására nyitva álló 1 éves időtartam továbbra sem változik, ám a törvény egyértelművé teszi, hogy e határidő jogvesztő.

A módosítás a felszámolási eljárás során történő egyezség megkötéséhez a hitelezők több, mint felének hozzájárulását követeli meg minden hitelezői csoportban, feltéve, hogy követelésük kiteszi az egyezségre jogosultak összes követelésének kétharmad részét. Az eljárás egyezségkötés nélkül is megszüntethető abban az esetben, ha az adós a tartozásait kifizeti, továbbá biztosítékot nyújt a vitatott követelésekre és a felszámoló díjának megfizetésére.

A jogszabály egyszerűsített felszámolásról szóló keret jellegű szakasza szintén részletesebbé vált, melynek érdekessége, hogy a joggyakorlat által kialakított megoldások törvényi szintre kerültek.

Lényeges változás, hogy bevezetésre került a regisztrált követelések között a „függő követelés” fogalma, és díjkötelessé vált a behajthatatlansági igazolás kiadása (2000 Ft+ÁFA). A felszámoló díjára vonatkozóan 100.000 Ft-ról 300.000 Ft-ra nőtt a minimálisan fizetendő összeg az általános és az egyszerűsített felszámolásban egyaránt.

A jogszabály több ponton rövidíti a felszámolási eljárás határidőit, és differenciáltabb szabályrendszert kíván alkalmazni a teljesen vagyontalan cégek megszüntetésére vonatkozóan. A törvény rendelkezéseit főszabály szerint a hatálybalépést követően kezdeményezett felszámolási eljárásokra kell alkalmazni, ám a felszámoló díjának emeléséről szóló szabályok már folyamatban lévő eljárásokat is érinteni fognak.

A vállalkozások fennmaradását célozza a csődtörvény módosítása

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
GAZDASÁGI JOG
JOGALKOTÁS