"Lex Hunvald" - Az előzetes letartóztatásban lévő polgármester, köztisztviselő, munkavállaló részére nem járna díjazás

2009.10.19. MTI

A parlament döntésétől függően akár még idén életbe léphet az a törvénymódosítási javaslat, amely szerint az előzetes letartóztatásban lévő polgármester, köztisztviselő, munkavállaló részére nem járna díjazás.

Az MSZP-frakciója hétfőn terjesztette a parlament elé azt az indítványt, amely módosítaná többek között a munka törvénykönyvét (Mt.), a közalkalmazottak és a köztisztviselők jogállásáról, a polgármesteri tisztségről, illetve az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló jogszabályokat.

Az indítvány felhívja a figyelmet arra, hogy az Mt. szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól többek között akkor, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni. A jogszabály tartalmazza a munkavégzés alóli mentesülés díjazási szabályait is, e szerint az előzetes letartóztatás ideje is e kategóriába tartozik.

Vagyis - fogalmaz a szocialisták által benyújtott javaslat indoklása - az előzetes letartóztatás esetén a távollét "igazolt", és önmagában az, hogy az érintett nem jelenik meg a munkahelyén nem vonja magával a rendkívüli felmondást, viszont erre az időre nem jár díjazás.

A javaslat ezt kívánja többek között átültetni a polgármesterek foglalkoztatási jogviszonyába.

A szocialisták módosító indítványa konkrétan meg is nevezi, hogy az "előzetes letartóztatásban lévő polgármester részére történt illetmény-kifizetés kapcsán felmerült kérdések miatt" van szükség a szabályok megváltoztatására.

Hunvald György, Erzsébetváros szocialista polgármestere február 10-ike óta van előzetes letartóztatásban, ezért nem jár be a munkahelyére, de az önkormányzat azóta is havi 742.560 forint juttatást ad neki.

A kerületi Fidesz-frakció szeptemberben kezdeményezte Hunvald György fizetése utalásának megszüntetését, de a VII. kerületi szocialista frakcióvezető erre úgy reagált: a kerületi képviselőtestületnek nincs joga arra, hogy megvonja a polgármester fizetését.

Ez után a Fidesz törvényjavaslatot kezdeményezett annak érdekében, hogy a börtönben ülő polgármesterek ne kaphassanak fizetést. Az ellenzéki országgyűlési frakció szeptember 22-én nyújtotta be előterjesztését.

A Fidesz-frakció két kétharmados törvényt módosítana: a polgármesteri tisztségről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szólót, azért, hogy az előzetes letartóztatásban lévő polgármesternek, alpolgármesternek költségátalány ne járjon, költséget ne számolhasson el; a rendelkezést folyamatban lévő ügyekre is alkalmaznák.

A szocialisták erre válaszul Draskovics Tibor igazságügyi miniszterhez fordultak. A tárca álláspontja az volt, hogy az előzetes letartóztatásban lévő köztisztviselő és polgármester esetében - több törvény együttes értelmezésével - a jogi helyzet világos, nem jár nekik díjázás.

Az igazságügyi tárca akkor tudatta: a jelenlegi szabályozás szerint a köztisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni. Az előzetes letartóztatást nyilvánvalóan ilyen oknak kell tekinteni, ami miatt munkáltatói szankcióra - például a munkaviszony megszüntetésére - nem kerülhet sor. Ugyanakkor - tekintettel arra, hogy munkavégzés nem történik - díjazás, vagyis fizetés sem jár a jogszabály szerint erre az időre - közölte a tárca.

Hozzátették: a polgármesterek és önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapítására a köztisztviselőkre vonatkozó szabályozást ugyanúgy alkalmazni kell, tehát nekik sem jár tartós akadályoztatásuk - mint az előzetes letartóztatás - esetén fizetés.

Hunvald Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség egyebek mellett hivatali vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hűtlen kezeléssel és csalással gyanúsítja, amelyeket bűnszervezetben követett el. Ezekért a bűncselekményekért a törvény szerint akár 20 éves szabadságvesztés is kiszabható.

Az ügyészség szerint Hunvald György önkormányzati bérlakásokat utalt ki kedvezményesen rokonoknak, ismerősöknek, akik azokat olcsón megvásárolhatták. Ugyanakkor Hunvald tudott arról, hogy több ingatlant előre egyeztetett módon becsültek fel, és arról is, hogy ezeket külföldi befektetők a becsültnél lényegesen magasabb áron is megvennék. A gyanúsítások összesen mintegy 350 millió forint vesztegetési pénzől szólnak, az elkövetők az önkormányzatnak milliárdos kárt okoztak, további több, mint 1,5 milliárdos károkozás pedig kísérleti szakaszban maradt.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
MUNKAJOG
ORSZÁGHÁZ
ÖNKORMÁNYZATOK