Piac és szabályozás a versenyképes médiáért - GVH konferencia

2009.11. 9. Jogi Fórum / GVH

A 2009. november 4-én a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja (GVH-VKK) és a Média Content Consulting közös konferenciát szervezett.

A rendezvény a hazai média-konferenciák történetében először – a piaci szereplők, az érintett hatóságok, a tudományos élet és a fogyasztói érdekképviseleti oldal együttes részvételével – a televíziós műsorszolgáltatás versenyjogi és versenypolitikai kérdéseit elemezte. A konferencia ezen túlmenően megoldásokat keresett a korszerű, európai normáknak is megfelelő magyar médiapiac megteremtése érdekében.

A rendezvénnyel a szervezők célja az volt, hogy a GVH által 2007-2009-ban lefolytatott elektronikus média ágazati vizsgálat eredményeinek, főbb megállapításainak felelevenítésével nyílt, szakmai párbeszéd induljon meg a vizsgálattal érintett felek között. A párbeszéd a GVH reményei szerint hozzájárulhat a régóta esedékes médiaszabályozási reform megalapozásához.

A rendezvényt Nagy Zoltán, a GVH elnöke nyitotta meg. Beszédében az ágazati vizsgálatból levonható főbb tanúságok kapcsán a tisztességes működés, a mértéktartás, a kompetencia és a jogkövetés fontosságára hívta fel az érintett felek figyelmét. Kifejtette, hogy a jogalkotó, a jogalkalmazó hatóságok és a piaci szereplők egyaránt hasznosíthatják a GVH ágazati vizsgálatának és az ennek bázisán kibontakozó szakmai diskurzusnak az eredményeit. A jogalkotás felelőssége, hogy folytatódjon a médiaszabályozás újragondolása és a szektor fejlődését biztosító szükséges mértékű és arányos szabályozás szülessen. A jogalkalmazók felelőssége pedig, hogy a szektor folyamatait és problémáit még az esetleges beavatkozás előtt alaposan megismerve, egymással hatékonyan együttműködve járjanak el. Az önkéntes jogkövetés elvárása a piaci szereplők felé fogalmazódott meg, akik tisztábban láthatják, hogy milyen versenyjogi elvárások mentén kell kialakítaniuk piaci magatartásukat. Az elnök végül megnevezte az ágazati vizsgálat által azonosított két aktuális problémát, melynek megoldása érdekében szükség van a piac erőfeszítéseire. Az egyik a korlátozott verseny a piac számára egységes nézettségmérési szolgáltatást kínáló vállalkozás kiválasztásában. A másik probléma pedig a digitális földfelszíni platform mindeddig sikertelen hozzájárulása a műsorterjesztési piaci verseny hatékonyságának növeléséhez.

Ezen két problémakörrel a konferencia egy-egy szekciója foglalkozott. A televíziós reklámpiac működését és fejleményeit, valamint a nézettségmérés jelentőségét taglaló bevezető előadást követően a hozzászólók egyetértettek abban, hogy a digitalizáció önmagában nem forgatja fel a televíziós reklámpiacot, ám a gazdasági válság jelentős visszaesést hozott. A kerekasztal beszélgetés fókuszába a nézettségmérés piaci alapon szerveződő rendszeres tendereztetése került. Ezt a javaslatot a GVH a vetette fel, álláspontja szerint ugyanis ez lenne az optimális megoldás a vevői oldal igényeinek, érdekeinek megfelelő biztosítása, illetve a verseny hatékonyságnövelő hatásainak érvényesülése érdekében.

A beszélgetésben kiderült, hogy a nézettségmérés legfőbb vevői, a műsorszolgáltatók elindítottak egy egyeztetési folyamatot a műsorszolgáltatók nézettségméréssel kapcsolatos elvárásainak definiálására és a nézettségmérés gyakorlatának felülvizsgálatára. A GVH ezt mindenképpen pozitív fejleménynek tekinti, ahogy azt is, hogy a beszélgetésen a jelenleg nézettségmérését végző vállalkozás és másik két lehetséges szolgáltató is elmondhatta érveit. Mindez a televíziós nézettségmérés kapcsán egy piaci alapú, hatékony megoldás reményét hordozza.

A digitális átállás műsorterjesztési és műsorszolgáltatási piaci hatásaival átfogóan foglalkozó kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a piac az átviteli rendszerek digitalizációjából eredő átfogó gazdasági-működési modellváltás küszöbén áll. A változás valamennyi átviteli platformra kiterjed, alóla egyik oldal sem vonhatja ki magát. Ez a folyamat ugyan nem korlátozódik a digitális földfelszíni átállás kérdésére, a platformok közötti verseny szempontjából a földfelszíni platformnak mégis fontos szerepe lehet. Ehhez azonban – különösen a szekcióban részt vevő hatóságok képviselői szerint – van még mit tennie a szolgáltatónak, különösen ami a megfelelő tartalmat és ezek megszerzéséhez szükséges üzleti modellt illeti. A földfelszíni átállással kapcsolatban maga a jogosult szolgáltató is elismerte, hogy a szolgáltatás sikeres működését az indulás óta eltelt évben számos körülmény késleltette. Ezek egy része azonban szerinte időközben megoldódott, más részében pedig – így elsősorban a megfelelő ingyenes tartalomhoz való hozzáférés tekintetében – rajta kívül álló okok állnak a késlekedés hátterében. A piaci szereplők részéről erőteljes kritikaként jelent meg az új médiatörvény elmaradása. Ezzel összefüggésben a résztvevők többsége egyetértett abban is, hogy a jelenlegi médiaszabályozás számos olyan elavult rendelkezést tartalmaz, amely a piaci szereplők új lehetőségekhez történő gyors, hatékony és jogkövető alkalmazkodását akadályozza. Az hogy számos hazai nézőknek szóló csatorna működik határon kívüli székhellyel (és az aktuális belépési tervek is ezzel a megoldással számolnak), nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a hazai szabályozás indokolatlan korlátokat támaszt. Az új médiaszabályozásnak ezek megszüntetése, indokolt mértékűre csökkentése a leglényegesebb küldetése. Így fontos, hogy az országos kereskedelmi televíziókat sújtó csatornaalapítási és terjeszkedési korlátok kerüljenek feloldásra, a műsorszolgáltatáshoz kapcsolódó hatósági díjak, terhek arányosak legyenek, valamint a műsorok tartalmára, szerkezetére és gyártására vonatkozó szabályok is biztosítsák a hazai műsorszolgáltatók fejlődését, ösztönözzék a hazai műsorgyártást. A hozzászólók reményüket fejezték ki, hogy a jogalkotó érdemben építeni fog a piaci szereplők által hangoztatott szakmai érvekre. Különösen fájó pontként említették ezen kívül a vezető kereskedelmi adók képviselői a műsordíj fizetéssel kapcsolatban a kábeltelevíziós terjesztők részéről tapasztalható elutasító magatartást is.

A konferencia foglalkozott a médiaszabályozás és a versenyjog viszonyával és a műsorszolgáltatási piac fogyasztóvédelmi kérdéseivel is.

A médiaágazatban a hatékonyságot és fogyasztói jólétet szolgáló gazdasági verseny érvényesülése mellett, az elérhető tartalmak és vélemények versenyének (változatosságának) biztosítása is kívánatos. A témát körüljáró szekcióbeszélgetés alapján e két cél és az ezekhez rendelt eszközök gondos áttekintése és összehangolása a média szabályozásának egyik legnehezebb, mindazonáltal megkerülhetetlen feladata.

A fogyasztóvédelmi aspektusokat, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kérdéseit vizsgáló kerekasztal beszélgetésben elhangzott, hogy a műsorszolgáltatók szerepe kettős: egyrészt felületet biztosítanak más vállalkozások fogyasztókat célzó tájékoztatásainak, másrészt maguk is folytatnak kereskedelmi gyakorlatokat. A médiapiac alapvetően üdvözölendő fejlődése nagyobb teret biztosít az interaktivitásra, a médiafogyasztók bevonására. Emiatt egyre jellemzőbb lesz, hogy a műsorszolgáltatók saját felületükön saját kereskedelmi gyakorlataikkal is megjelennek, ami újabb fogyasztóvédelmi problémákat és állami feladatokat generálhat. A piaci szereplők részéről (a GVH a kötelezettségvállalással zárult betelefonálós játékokat vizsgáló ügyeit pozitív példaként említetve) elhangzott, hogy különösen egy ilyen dinamikusan változó környezetben szerencsés megoldás, ha a saját hatásköreikben eljáró jogalkalmazó hatóságok a piaci szereplők helyes irányba terelésére is törekednének.

A GVH ágazati vizsgálatának dokumentumai az alábbi linken érhetőek el:
http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/8861812657FCEDC8.pdf

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
VERSENYJOG
GVH