A közösségi joggal, az európai jogszabályok értelmezésével összefüggésben az EU-tagállamok alkotmánybíróságainak nincs speciális státusuk – mondta Vasilios Szkuris, az Európai Bíróság elnöke kedden, a magyar Alkotmánybíróság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián a Parlamentben.
Az Európai Bíróság elnöke azzal összefüggésben fejtette ki a véleményét, hogy a német alkotmánybíróság megvizsgálta, összeegyeztethető-e a szövetségi köztársaság alkotmányával a lisszaboni szerződés. A német testület júniusban hirdette ki állásfoglalását, amely szerint összeegyeztethető a szerződés a német alapdokumentummal, de az okirat ratifikálását feltételekhez kötötte.
Nagy a probléma, ha a tagállamok alkotmánybíróságai vizsgálhatják, hogy az EU alapszerződésének elfogadásával az egyes országok lemondanak-e szuverenitásukról – mondta Vasilios Skurisz.
Az elnök szerint ugyanis az alapvető és a másodlagos jogforrások értelmezése a közösségi bírói karra tartozik. Míg az alapszerződésért az Európai Bíróság felel, nincs monopóliuma az olyan uniós jogszabályok értelmezésében, amelyeket közvetlenül kell alkalmazni a tagállamokban.
Skuris a kritikájához hozzáfűzte: megjegyzéseiből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy drámai helyzet előtt állnánk, ami kiszámíthatatlan következményeket eredményezne az európai integrációban.
Nem túlságosan légből kapott az a feltételezés, hogy a német alkotmánybíróság fenntartásai elsősorban az Európai Unió fejlesztésére vonatkoznak – mondta az elnök.
Senkinek az érdekeit nem szolgálja, ha az európai uniós és a nemzeti bírói karok között konfliktusok generálódnak – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: előfordulhat, hogy olyan szituáció alakul ki, amely már nem kezelhető és amely miatt azok a hatáskörök, amelyek alapján az Európai Bíróság fél évszázada működik, veszélybe kerülnek. Ennek elkerüléséhez biztosítani kell, hogy mindenki a saját hatáskörén belül tevékenykedjen – jelentette ki Vasilios Skuris.
Az alkotmánybíróságokkal való együttműködésről szólva mindemellett az előzetes döntéshozatali eljárás intézményét emelte ki, amelyet az európai közösségi jog végrehajtása és előmozdítása szempontjából a legfontosabbnak nevezett. Ennek lényege, hogy az alkotmánybíróságok az Európai Bírósághoz fordulhatnak, amely kifejtheti véleményét az alapszerződés értelmezéséről és ezzel a nemzeti és a közösségi bíróság megosztja a felelősséget. Példaként említette, hogy az osztrák, a belga, a litván és az olasz alkotmánybíróságok is éltek ezzel a lehetőséggel és reményét fejezte ki, hogy a magyar Alkotmánybíróság is megteszi ezt, vagyis “csatlakozik azokhoz, akik hajlandók és szeretnek hozzánk fordulni”.
Kapcsolódó cikkek:
20 éve választották meg az első alkotmánybírákat – Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián →
