Vita az európai köztisztviselők fizetésemeléséről

2009.12. 7. BruxInfo

Az állandó képviselők tanácsa egyelőre nem tud dűlőre jutni az európai köztisztviselők fizetésemeléséről: a nettó befizetők és a közszolgák béreit odahaza csökkentő vagy befagyasztó államok (köztük Magyarország) ugyanis egyelőre nem sorakoznak fel a bizottsági javaslat mögé

Nagyjából egy tucat tagállam még mindig hadakozik a Bizottság azon javaslata ellen, amely 2008 nyara és 2009 nyara között visszamenőleg 3,7 százalékos fizetés- és nyugdíjemelést szorgalmaz az európai köztisztviselők számára. Az állandó képviselők tanácsának (nagykövetek) múlt szerdai ülésén az úgynevezett nettó befizető országok, így Németország, Hollandia és Ausztria, valamint azok, melyek a köztisztviselői fizetések (időnként akár 10 százalékos) csökkentése vagy befagyasztása mellett döntöttek (ezek közé tartozik Görögország, Írország, Magyarország és a balti államok), a javaslat újragondolására kérték a Bizottságot – derül ki az Agence Europe összeállításából. Gabriele Heinisch-Hosek illetékes osztrák szakminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a „fizetések nulla százalékos emelését” tartaná inkább helyénvalónak. A vita a Coreperben a december 8-9-i ülésen is folytatódik, megállapodás még az év vége előtt várható.

A Bizottság egyelőre kitart javaslata mellett, amely – az uniós tisztviselőkre vonatkozó úgynevezett személyzeti szabályzat XI. mellékletével összhangban – figyelembe veszi a nemzeti köztisztviselői fizetések vásárlóerejében bekövetkező változásokat, mint ahogy a Brüsszelben dolgozó EU-köztisztviselők költségeinek alakulását is. Ezek a számok +2,7 százalékra, illetve +0,9 százalékra rúgnak. A Bizottság szerint az uniós köztisztviselők adózás előtti tényleges fizetései – a javaslatnak köszönhetően – 2009-ben 2,7 százalékkal nőnek (a korábbi években ezek a számok egyébként a következőképpen alakultak: -1,3% 2008-ban, 0% 2007-ben, +0,2% 2006-ban, 0% 2005-ben és –1,4% 2004-ben).

A munkaadók érdekeiben fellépő Union for Unity (U4U) felszólította a Bizottságot, hogy ragaszkodjon a javaslatban rögzített elképzeléseihez, és ne változtasson azokon. Emellett – vélekedett a szervezet – ha a Tanács esetleg nem fogadná el a javaslatot, akkor a Bizottságnak haladéktalanul intézkednie kell az úgynevezett mulasztási kereset benyújtásáról. A U4U továbbá arra kérte a Tanácsot, hogy tegyen eleget az európai közszolgálati szféra iránti jogi és erkölcsi kötelezettségeinek.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖZIGAZGATÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ