Bezárulhatnak Európában az adóelkerüléshez használt kiskapuk - Megállapodás az adók behajtásának kölcsönösségéről szóló irányelvről

2010.01.20. BruxInfo

Egy apró lépéssel közelebb került az adóelkerüléshez használt kiskapuk bezárását célzó jogszabály módosításához kedden az Európai Unió, amikor a tagállami pénzügyminiszterek megállapodtak az adók behajtásának kölcsönösségéről szóló irányelvről. A betétesek névtelenségét őrző Ausztria és Luxemburg ugyanakkor tovább húzza-halasztja az egész csomag elfogadását.

Christine Lagarde francia pénzügyminiszter javaslatára új módszerrel veselkedett neki az EU pénzügyminiszteri tanácsa kedden annak a több irányelvből álló csomagnak, amelynek fő célja az adóelkerülés és az adócsalás visszaszorítása, egy prioritás, ami különösen a gazdasági válság miatt vált rendkívül időszerűvé a kormányok számára. A Tanács úgy döntött, hogy a gyorsabb előrehaladás végett ezentúl nem csomagban kezeli majd a különböző irányelv-tervezeteket. Az új megközelítés első gyümölcse, hogy a kormányok megállapodásra jutottak a „csomag” talán legkevésbé ellentmondásos eleméről, ami a tagállamok hatóságainak szorosabb együttműködését irányozza elő az adók behajtásának terén.

Egyelőre nehéz megjósolni, hogyan fog működni a különválasztási taktika a négy fennmaradó jogszabályi javaslat esetében, amelyek szorosabban összefüggenek egymással. A megállapodás kerékkötője Ausztria és Luxemburg, az a két uniós tagállam, amelynek a jelek szerint a jövedelemeltitkolást szolgáló kiskapuk bezárásával a legtöbb lenne a veszítenivalója. A bankjaikban elhelyezett betétek külföldi tulajdonosainak kilétét titkoló két uniós tagállam (eredetileg Belgiummal együtt) a megtakarítási adóról szóló irányelv 2003-as elfogadásakor kiharcolta, hogy a többi uniós tagállamtól eltérően információcsere helyett kezdetben 15 százalékos, 2011-re már 35 százalékos forrásadót vethet ki más uniós tagállamok állampolgárainak bankjaiban lévő megtakarításaiból származó jövedelmekre, egészen addig, amíg az EU hasonló megállapodást nem köt öt nem uniós országgal (Svájccal, Liechtensteinnel, Andorrával, Monacóval és San Marinóval), továbbá tíz brit és holland fennhatóság alá eső adóparadicsommal. Ezt követően azonban a két ország hatóságainak is automatikusan információt kellene szolgáltatniuk a többi tagállamnak azok állampolgárainak bankjaikban lévő megtakarításairól, hogy azok ne bújjanak ki az adózás alól.

Ausztria és Luxemburg azonban egy ideje új feltételeket kezdett támasztani, nem csak a megtakarítási adó módosítására szóló irányelv elfogadását gátolva, de megakadályozva a Liechtensteinnel már kitárgyalt csalásellenes egyezmény uniós jóváhagyását, továbbá uniós mandátum elfogadását a Bizottság számára a másik négy országgal a liechtensteinivel megegyező megállapodás kitárgyalására. Az osztrákok és a luxemburgiak konkrétan két kérdésben kötik az ebet a karóhoz. Először is ellenzik azt, hogy miközben az átmeneti időszak lejárásával nekik automatikus információcserére kellene átállniuk, addig az említett öt országgal tárgyalt, illetve tárgyalandó mandátum csak külön kérésre történő információcseréről rendelkezik. A két uniós tagállam attól tart, hogy egy ilyen aszimmetrikus megoldás versenyhátrányba hozná őket Svájccal szemben. A 2003-as irányelvben azonban nincs olyan kitétel, ami azonos rendszert írna elő az unión kívüli és a belüli tagállamok esetében.

A két ország azzal is érvel, hogy az információcsere semmivel sem hatékonyabb a forrásadónál, ám Kovács László, az EU adóügyi biztosa arra figyelmeztetett, hogy a 2003-as megállapodást csak egyhangú döntéssel lehet megváltoztatni, amire nincs esély. Kovács újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a két országnak nincs oka a pánikra, hiszen még évekig is eltarthat (szerinte legalább 2015-ig), amíg az EU elfogadja és kitárgyalja az említett országokkal a külön egyezményeket és azokat mindenhol ratifikálják.

Ausztria és Luxemburg számára alighanem a csomag adminisztratív együttműködés javításáról szóló része a legaggályosabb, hiszen az gyakorlatilag törvényen kívül helyezné a banktitkot, leszögezve, hogy a banktitok mögé bújva egyetlen uniós tagállam hatóságai sem tagadhatják meg információk nyújtását egy másik tagország hatóságainak.

Kovács László – aki biztosi minőségében utolsó pénzügyminiszteri tanácsülésén vett részt – ennek ellenére úgy vélekedett, hogy éppen a tagállamok adminisztratív együttműködésének fokozásáról szóló irányelvről lehet a következő áttörés (talán még a spanyol elnökség idején), aztán az egyes unión kívüli országokkal is dűlőre juthatnak, mielőtt utolsó körben a megtakarítási adóról szóló irányelv is módosításra kerül.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ADÓZÁS
EURÓPAI UNIÓ