Kaposvártól Veszprémig - Az ombudsman vizsgálatai a börtönökben

2010.01.21. Jogi Fórum / OBH

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2009 márciusában előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálatokat kezdett a büntetés-végrehajtási intézetekben, miután a kaposvári börtönben – akkor még tisztázatlan körülmények között – meghalt egy fogvatartott. A Katonai Ügyészség most vádat emelt tíz börtönőrrel szemben.

A fogvatartottak alapvető szabadságjogai, így emberi méltóságuk, az élethez és az emberséges bánásmódhoz való jogaik érvényesülését nem érintheti sem az előzetes letartóztatás, sem a szabadságvesztés büntetés. A demokratikus jogelvek és jogállamiság megköveteli, hogy a fogvatartás végrehajtása humánus, oktató-nevelő, a társadalomba visszavezető jellegű legyen – mutatott rá a vizsgálat megindításakor Szabó Máté.

A kaposvári rabhalál ügyében saját hatáskörében az ombudsman is vizsgálódott és leszögezte, hogy – a jogállami ellenőrzés részeként – a lehető leghatározottabban fel kell lépni a fogvatartottak és a büntetés-végrehajtási személyzet egyes csoportjai körében terjedő erőszakal szemben. A biztos felhívására többen is panaszkodtak a fogvatartás során elszenvedett bánásmódra. Kevesen számoltak be fizikai bántalmazásról, és ezekben az esetekben legtöbbször vizsgálat, felelősségre vonás, vagy büntető eljárás is indult.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ezekután személyesen látogatott el több büntetés-végrehajtási intézetbe.

Szirmabesenyőn - az egy évvel korábban folytatott ombudsmani ellenőrzést követően - pozitív változás következett be a fiatalkorúak fogvatartási körülményeiben. A Venyige utcai intézetben tapasztaltak ügyében az ombudsman azért emelt szót, mert hiába vannak a jogszabályi előírások, ha azokat maga az állam nem tartja be, és az előzetesházak bezárásával a hatályos jogszabályi előírásokat sértő, elviselhetetlen zsúfoltságot, fogvatartási és munkakörülményeket idéz elő. A Csillagbörtönben Szabó Máté kiemelkedő szakmai színvonalú munkát tapasztalt, de rámutatott arra is, hogy az elítéltek elhelyezési körülményeinek és a dolgozók munkafeltételeinek javítására több milliárd forintos beruházásra lenne szükség. A veszprémi börtön túltelített. Az országban ugyanis mindössze három korszerű, európai szintű büntetés-végrehajtási intézet épült (Veszprém, Tiszalök, Szombathely), és más intézetekből szállítanak ide rabokat. Hogy el tudják őket helyezni, a négyfős cellákban, ma hatan-nyolcan töltik büntetésüket. Fennáll annak a komoly veszélye, hogy ha a helyzet nem változik, a meglévő dolgozói létszámmal nem látható el megfelelő szinten a nevelői munka. Az ombudsman a Szombathelyi Országos Bv. Intézetben találta először úgy, hogy átgondoltabbak, emberibbek az elítéltek és a dolgozók körülményei.

A helyszíni vizsgálatokon az elítéltek sehol sem panaszkodtak a személyzet fizikai erőszakára. Ennek ellenére az ombudsman 2007 óta többször felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy az ENSZ kínzással és megalázó bánásmóddal szembeni egyezményének opcionális kiegészítése független ellenőrző mechanizmust írna elő, amelyben – több Uniós tagállam gyakorlatának megfelelően – az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is szerepet kaphatna. A Külügyminisztérium elvi egyetértését fejezte ki, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azonban nem adott világos választ.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN