A szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes korlátozások személy- és vagyonvédelmi területen - A Bizottság fellép Magyarországgal szemben

2010.01.29. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt bocsát ki a Magyar Köztársaság részére, mivel a magyar szabályozás a más EGT-tagállamban letelepedett, de ideiglenesen Magyarországon tevékenykedni kívánó személy- és vagyonvédelmi szolgáltatóknak előírja a következő két kötelezettséget: egyfelől a magyar szakmai kamaránál történő nyilvántartásba vételt, másfelől a magyar hatóságok előzetes engedélyének megszerzését.

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy felszólítást intéz az Egyesült Királysághoz a piaci visszaélésekről szóló irányelv Gibraltári végrehajtása tekintetében; Magyarországhoz a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok tekintetében; Szlovéniához pedig a 2009. évi, betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv végrehajtása tekintetében. A felszólítások „indokolással ellátott vélemény" formáját öltik, amely az EUMSz. 258. cikke szerinti jogsértési eljárás második lépcsője. Ha a Bizottság két hónapon belül nem kap kielégítő választ, az ügyeket az Európai Bíróság elé utalhatja.

Egyesült Királyság – piaci visszaélésről szóló irányelv (Gibraltár)

A Bizottság úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt bocsát ki az Egyesült Királyság részére, mivel az a Gibraltáron hatályos jog tekintetében nem megfelelően ültette át a piaci visszaélésről (így különösen a bennfentes kereskedelemről és az árfolyam-manipulációról) szóló 2003/6/EK irányelv 12. és 14. cikkét. A 2005. au gusztus 2-i, Gibraltárra vonatkozó rendelet nem ruházza fel az illetékes szabályozó hatóságot az irányelv által megkövetelt vizsgálati hatáskörrel és a szankciókiszabás jogával.

Egész pontosan, az illetékes hatóság csak a szabályozási hatáskörébe tartozó személyek számára írhatja elő az irányelvvel ellentétes tevékenységek beszüntetését, nem pedig minden személy számára. Sőt, a piaci visszaéléssel kapcsolatos közigazgatási szankciókat is csak hivatásos szereplőkkel szemben lehet kiszabni.

Magyarország – a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes korlátozások a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatások területén

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt bocsát ki a Magyar Köztársaság részére, mivel a magyar szabályozá s a más EGT-tagállamban letelepedett, de ideiglenesen Magyarországon tevékenykedni kívánó személy- és vagyonvédelmi szolgáltatóknak előírja a következő két kötelezettséget: egyfelől a magyar szakmai kamaránál történő nyilvántartásba vételt, másfelől a magyar hatóságok előzetes engedélyének megszerzését. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy e két kötelezettség a Szerződésben biztosított alapvető szolgáltatásnyújtási szabadság korlátját képezi (EUMSz. 56. cikk).

Magyarország az első felszólító levélre adott válaszában már elismerte, hogy a szóban forgó esetben megsértette az EUMSz. 56. cikkét, de még nem végezte el a szükséges jogszabályi módosításokat.

Szlovénia – betétbiztosítási rendszer

A Bizottság intézkedést kezdeményezett Szlovéniával szemben, mivel az nem adott tájékoztatást a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvet módosító 2009/14/EK irányelv átültetéséről. A változtatások, amelyeket 2009. június 30-ig kellett megtenni, a betétesek védelmét növelik a bankok csődje esetén. Lényeges elem, hogy 20 000 euróról 50 000 euróra nőtt az a minimumösszeg, amelyet a rendszernek betétesenként és bankonként fedeznie kell. Emellett eltörölték a biztosítási önrész (a veszteségből a betétesek által viselendő, százalékos teher) kötelezettségét. Mivel a Bizottság nem kapott tájékoztatást Szlovéniától, indokolással ellátott véleményt bocsátott ki.

A tagállamokat érintő jogsértési eljárások legfrissebb információi az alábbi internetcímen találhatók:

http://ec.europa.eu/community_law/index_hu.htm
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ