Habár a “tokaji fordítás” és a “tokaji máslás” ellenkeznek a borkészítés egyik általános közösségi alapelvével, hazánk csatlakozása után a közösségi joganyag is el fogja ismerni a tokaji borok egyes speciális előállítási technológiáját.
A borkészítés évszázados technológiáiról van szó. A fordítás során a már egyszer kipréselt aszúszemekhez adnak tokaji bort, az áztatott aszúszemeket kipréselik, s így jön létre a tokaji fordítás. A máslás esetében az aszúborok seprőjéhez adnak tokaji bort, s az ezt követő erjedés után keletkezik a tokaji máslásnak nevezett termék.
Mivel a tokaji máslás és fordítás során egyaránt a tokaji aszú előállítása során felhasznált aszúszemek újbóli felhasználására kerül sor, ezek az eljárások elvileg ütköznek a miniszteri tanács 822/87. és 2046/89. számú rendeletével. E két rendelet előírja a borkészítés során keletkező melléktermékek megsemmisítésének kötelezettségét. Ezek célja, hogy a minőségi borok EU-beli termelőit megóvja a silány, melléktermékek felhasználásával készült, sokszor bornak nevezett, de ezt a titulust valójában meg nem érdemlő termékek konkurenciájától. A máslás és a fordítás révén a magyar bortörvény által “kiemelkedő minőségűnek” elismert termékek jönnek létre.
A csatlakozást követően az említett két közösségi rendeletet kell alkalmazni hazánkban is, s ez alól ad felmentést a két technológia esetére (szigorúan a tokaji borvidék vonatkozásában) a most megtett bizottsági javaslat után várható unió beleegyezés.
