Április 1-én hatályba lép az új antikorrupciós törvény - Módszerek itthon és külföldön - Nálunk jutalom jár a bejelentőnek

2010.03. 4. Jogi Fórum

Magyarország új antikorrupciós törvénye, a 2009. évi CLXIII tv. a tisztességes eljárás védelméről 2010 április 1-én lép hatályba. Ennek kapcsán az enwc nemzetközi jogi tanácsadó csoport kitekintést készített, a világ más országianak hasonló szabályozásait bemutatva.

Jutalom csak nálunk jár

A korrupciós eseteket bejelentő személyt az új törvény alapján kiszabott bírság 10%-nak megfelelő díjazás illeti meg, tehát jutalomban részesül, de csak akkor, ha bebizonyosodik a korrupció, és ha az illetékes hatóságok ezt megelőzően nem értesültek más forrásból a bejelentő által közölt tényekről. A bejelentő személy díjazására vonatkozó rendelkezések legalábbis a korrupció elleni harcban egyedinek számítanak, más országokban csak a bejelentő védelmére vonatkoznak szabályok, és természetesen sok országban van lehetőség egyes szökésben lévő bűnözők elfogását kitűzött jutalommal elősegíteni, amely ezen esetekben serkenti a bejelentő kedvet.

Mindemellett az EU szabályozásának köszönhetően az EU-tagállamokban - így Magyarországon is - léteznek törvények a jogi személyek felelősségre vonásáról. Magyarországon a jogszabály, amelynek értelmében a jogi személyek ellen is lehet büntetőjogi intézkedéseket foganatosítani korrupciós bűncselekmények elkövetése esetén, már 2001 óta létezik, tehát semmiképpen nem nevezhető újnak, azonban a gyakorlatban eddig nem játszott jelentős szerepet.

Elterjedt módszerek

Az új magyar törvényi megoldások és az európaszerte elterjedt szankciók mellett léteznek alternatív megoldások a világ különböző országaiban, amelyeket sikerrel alkalmaznak.

Ilyen például a korrupció-érzékelési listán (Corruption Perception Index, CPI) 2009-ben első helyen álló Új- Zéland, amely ugyan nem rendelkezik egy kifejezetten antikorrupciós ügyekre létesített hivatallal, létezik viszont számos különböző szerv, amely a korrupció elleni harc egy-egy elemére fókuszál. Néhány ezek közül az antikorrupciós elvek és értékek érvényesítésén dolgozik, más a törvények és szabályok végrehajtásáért felel.

Az Európai Unió új tagállamai közül a 2009-es adatok szerint a Transparency International listáján Észtország áll a legjobb (a 27-ik) helyen a korrupció elleni harcban. Észtország korrupcióellenes stratégiát dolgozott ki 2008-2012- es évekre, amely a korábbi 2004-2008-as program, az „Honest State” (Becsületes Állam) tapasztalataira épül. A jelenlegi stratégia feladata az anti-korrupciós bizottság hatáskörének kitágítása és megerősítése.

Pakisztán, hasonlóan az eredeti – azonban feltételezhetően mégsem az eltervezett formában megvalósuló - magyar elgondoláshoz, kialakított egy Nemzeti Felelősségi Hivatalt (National Accountability Bureau), melynek stratégiája részletesen kidolgozott, feladatai a nyomozás, felderítés, a társadalom tudatosságának növelése a korrupció felderítése érdekében.

Németországban az éves jelentések segítenek

Németországban a korrupció gyűjtőnév alá tartozó bűncselekményeket (hasonlóan a magyar büntetőjogi kategóriákhoz) a Büntető Törvénykönyv (Strafgesetzbuch) tartalmazza, a felelősségre vonás és a büntetőeljárás ennek alapján történik. A bűncselekmény bejelentőjét nem jutalmazzák, erre nincs is szükség, hiszen a német emberek többsége tudatában van annak, hogy a korrupció minden egyes embertől pénzt von el, így a bejelentési készség is nagyobb. Mindemellett létezik egy non-profit szervezet is, az ún. Adófizetők Szövetsége (Bund der Steuerzahler), amely minden évben jelentést tesz közzé arról, hogy a közszférában milyen módon költik el az adó-eurókat. Ez a kiadvány minden évben szigorúan bírál minden olyan állami szervet, így önkormányzati egységeket is, amely indokolatlanul sok pénzt költ bármely árura vagy szolgáltatásra. Az Adófizetők Szövetsége is lakossági bejelentések és észrevételek alapján vizsgál meg minden gyanús esetet. A hazánkénál jóval magasabb bejelentési kedvnek köszönhetően a korrupciós esetek felfedésének lehetősége is sokkal szélesebb.

„Véleményünk szerint az új törvénynek megfelelő konzekvens alkalmazás mellett mindenképpen van esélye arra, hogy Magyarországon növelje a közélet tisztaságát és csökkentse a korrupciót.” – fogalmaz Ladi Tímea, az enwc nemzetközi jogi tanácsadó csoport Európai közösségi jogásza. "Viszont, hogy a gyakorlatban az új törvény végrehajtásáért felelős hivatalnokok megfelelő hatékonysággal tudják-e kiszűrni az esetleges volt munkáltatók ellen bosszúból tett hamis bejelentéseket a megalapozottaktól, valamint, hogy egyáltalán növelni fogja-e a kilátásba helyezett jutalom a magyar polgárok jelenleg sajnos nagyon alacsony bejelentési hatékonyságát, kizárólag az új jogszabály alkalmazása fogja eldönteni.” – véli a szakember.

Kapcsolódó cikk:

Módosult a közbeszerzési törvény - Nem lesz közérdekvédelmi hivatal, de lesz bejelentővédelem

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KORRUPCIÓ