Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Ügyvédek és egyházi személyek élnek az önkéntes átvilágítás lehetőségével

2001.10. 2. Magyar Hírlap

Az elektronikus médiumok átvilágítása a befejezéséhez közeledik, a munka hetven százalékát már maguk mögött tudhatják az átvilágítóbírák. A vezető tisztségviselőket, főszerkesztőket, szerkesztőket, rovatvezetőket is beleértve összesen 1900 személy átvilágítása megtörtént - tájékoztatta lapunkat dr. Pintér Mária, a testület soros elnöke.

Az elektronikus média nagy részét már átvilágították, s az érintettek jó része már értesítést kapott arról, hogy található-e róla adat a nyilvántartásban. Ahol nem bukkantak adatra, ott egyszerűbb az eljárás, csak az illető kérésére tartanak tárgyalást. De több ilyen kérelem is akadt. Ezzel szemben, ha bármilyen adat felmerül arra nézve, hogy a törvény első szakasza szerinti tevékenységet folytatott (magyarán: ügynök vagy karhatalmista volt) az átvilágított személy, szabályos eljárást, tárgyalást kell tartani - közölte a Magyar Hírlappal dr. Pintér Mária, az átvilágítóbírák testületének soros elnöke. MH értesülések szerint az elektronikus médiumoknál az esetek két százalékában jeleztek "találatot" az illetékes bizottságok. Ez három lehetőséget takarhat: az érintett személy neve szerepel a BM volt III/III-as főcsoportfőnökségének nyilvántartásában, a konkrét ügynöki tevékenységre is adat található (vannak jelentései), a harmadik eshetőség: tervbe vették beszervezését és ezzel a céllal megfigyelték. Mindhárom bizottság úgy döntött: a médiumok esetében elsősorban a vezetők nyilatkozatait figyelembe véve húzzák meg az átvilágítandók személyi körét. A legtöbb médium együttműködően állt a kérdéshez, a személyes adatokat megküldték és a törvény hatálya alá eső személyek munkaköri leírását átadták néhány kisebb kereskedelmi rádió szerkesztőségének kivételével. Ez utóbbi esetekben felmerült: bírság kiszabásával hassanak a vezető tisztségviselőkre, de az államigazgatási eljárás keretében kiszabható "nevetségesen alacsony", legfeljebb ezerforintos szankció kényszerítő erejében maguk az átvilágítóbírák is kételkednek. Az adatszolgáltatást megtagadókat azonban szükség esetén beidézhetik, indokolt esetben "előállíthatják".

Az írott sajtó átvilágítása még csak az előkészítés fázisában tart. A szaktárcától a testület előbb egy nyolcezres listát kapott a sajtóorgánumokról, majd 2000-re szűkült a lista. Végül 700 lap neve maradt fenn a rostán. Ténylegesen akkor kérnek adatokat, ha vélelmezhető, hogy "a politikai közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak" e sajtóorgánumok. Pintér Mária a Magyar Hírlapnak elmondta: a lehetőséggel élve eddig 60 személy kérte önkéntesen az átvilágítását. Korábban az egyházi személyek, utóbbi napokban elsősorban az ügyvédek körében élénkült az érdeklődés az önkéntes átvilágítás iránt. A Magyar Ügyvédi Kamara nyáron elfogadott választási szabályzata ugyanis a fontosabb választott tisztségek esetében már előfeltételül szabja az átvilágítást. Kamarai elnök, főtitkár, titkár, fegyelmi megbízott, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, főtitkára is csak az lehet, aki kérte átvilágítását. A sajtó "átvilágítása" után az állami költségvetési támogatásra jogosult pártok megyei és országos elnökségének tagjait is ellenőrizni kell. Ezt követik a hivatásos bírák és ügyészek. De soron kívül átvilágítják az újonnan kinevezett kormánytisztviselőket is.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG
EGYHÁZ