Nyilvántartási problémák az elhunytak szerveinek oktatási-tudományos felhasználásában

2010.04.22. Jogi Fórum / Országgyűlési Biztos Hivatala

Elhunyt személy szerveinek vagy szöveteinek átültetésére, szervek, szövetek oktatási, kutatási vagy egyéb gyógyító célú eltávolítására csak akkor van lehetőség, ha az ellen az elhunyt életében nem tiltakozott – tartalmazza az egészségügyi törvény. Csakhogy míg a szervátültetések esetében a tiltakozó nyilatkozatokról van, az oktatási-kutatási területen nincs központi nyilvántartás. Az ombudsman szerint ez a hiány veszélyezteti az egyén önrendelkezéshez való jogát.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy panasz kivizsgálása során áttekintette az emberi szervek és szövetek halál utáni felhasználására vonatkozó jogi szabályozást és gyakorlatot, ezután mutatott rá az ellentmondásra. A jogszabályok rendelkeznek arról, milyen formában tehető meg szerv- vagy szövetátültetés elleni tiltakozó nyilatkozat, ami a nyilvántartásból gyorsan előkereshető. Az oktatási, kutatási, valamint egyéb gyógyító célú felhasználás esetében azonban nincs lehetőség arra, hogy országos nyilvántartás rögzítse a lehetséges érintettek nyilatkozatát.

Szabó Máté az egészségügyi minisztertől kért tájékoztatást. Azt a választ kapta, hogy a transzplantációs célú szervkivételhez jelentős érdek fűződik, ezért a jogalkotó indokoltnak tartotta az egységes, elektronikus nyilvántartási rendszer létrehozását. Boncolás esetén erre nincs lehetőség, nyilvántartás sem létezik. A halottvizsgálatot végző orvos meggyőződik arról, hogy az elhunyt személyes iratai között nincs-e tiltakozó nyilatkozat, illetve a hozzátartozó be tud-e mutatni olyan dokumentumot, amely az elhunyt tiltakozását tartalmazza. A miniszter szerint ez biztosítja az önrendelkezési jog érvényesülését.

Az ombudsman szerint azonban az önrendelkezési jog olyan jelentős szerepet tölt be az alapjogi rendszerben, hogy annak tiszteletben tartása és védelme különleges intézkedéseket kíván. Az érintett magánál tartott tiltakozó nyilatkozata könnyen elveszhet, megsemmisülhet. A boncolás során történő szövet- és szervkivétel elleni tiltakozás érvényesülése túlságosan esetlegessé válik azáltal, hogy pusztán az elhunytnál, illetve a hozzátartozóknál lévő iratokra hagyatkoznak, és nem áll rendelkezésre külön nyilvántartás.

A biztos ezért kezdeményezte az egészségügyi miniszternél, hogy jogszabály módosítás révén tegye lehetővé, hogy a boncolás során történő szövet- és szervkivétel elleni tiltakozás az Országos Transzplantációs Nyilvántartáshoz hasonló módon rögzíthető legyen.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
EGÉSZSÉGÜGY
OMBUDSMAN