Akár egy évi illetményét is megkaphatja a köztisztviselő a felmentésekor, viszont nem jár neki végkielégítés, ha a felmentés közlésekor már nyugdíjjogosult – egyebek mellett ezeket a szabályokat tartalmazza a köztisztviselői törvény.

A minisztériumok és más közigazgatási szervezetek tervezett összevonásával, illetve megszüntetésével – várhatóan – sok köztisztviselő munkahelye szűnik meg. Őket felmentéssel lehet elbocsátani, ez viszont végkielégítéssel jár.

A végkielégítés három évi közszolgálati jogviszony után jár, mégpedig egy hónapnyi illetménynek megfelelő összeg. A szolgálati idő emelkedésével a végkielégítés is növekszik, például 10 év után már 4 havi, míg 20 évnél éri el a 8 havi csúcsot. Viszont ez további 4 hónappal növekedhet, ha a közszolgálati jogviszony akkor szűnik meg, ha az illetőnek már 5 évnél kevesebb ideje van az öregségi – illetve a korkedvezményes öregségi – nyugdíjra. Így lehet a végkielégítés akár egy évnyi illetmény is. Viszont aki már betöltötte a nyugdíjra jogosultsági életkort, annak nem jár végkielégítés.

A közszolgálati jogviszonynál a korábbi szolgálati időket – a közszférában megszakítás nélkül, akár több munkahelyen eltöltött időket – egybe kell számítani. Sőt aki 1992. július 1-je előtti – szintén megszakítás nélküli – munkaviszonyt tud igazolni, az az idő is beszámít a szolgálati időbe. Így a 20 év viszonylag könnyen elérhető. Ugyanakkor nem jár végkielégítés a gyakornokoknak.

A közszférának van egy sajátos szelete, ez pedig a politikai tanácsadóké. Ők egy-egy minisztérium köztisztviselőinek a nyolc százalékát tehetik ki, és ők azok, akik kiválasztásánál a bizalmi elv dominált. Formálisan ők is köztisztviselők, de a jogviszonyuk csak az adott kormány megbízatásig – vagyis határozott ideig – tart. Ugyanakkor az alkalmazásukhoz elegendő a felsőfokú végzettség, nem kell szakvizsgát tenniük, és az egyéb köztisztviselő feltételek sem alkalmazandók rájuk. Nekik két havi illetményüknek megfelelő végkielégítés jár, feltéve, hogy a tanácsadói jogviszonyuk legalább két évig fennállt.

Más a helyzet a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál, amelyeknél szintén várható változás. Múlt év óta ezek vezető tisztségviselőit és a felügyelőbizottsági tagokat megillető végkielégítést – és a felmondási idő tartamát – közzé kell tenni. Itt a végkielégítést a Munka Törvénykönyve, illetve a kollektív szerződés határozza meg, de ha nincs kollektív szerződés, akkor a munka törvénykönyve az irányadó. Ez pedig 3 év – az adott munkaadónál eltöltött – munkaviszony után 1 havi, majd fokozatosan emelkedve 25 év után 6 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést ír elő.