Az egységes szabadalmi bíráskodási rendszer ügye az EuB előtt - Összeegyeztethető-e a nemzetközi megállapodás az uniós joggal?

2010.05.19. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az egységes szabadalmi bíráskodási rendszer ügyében a tegnapi napon tartott tárgyalást az Európai Bíróság. Érdekesség, hogy az ügyben nem kevesebb, mint 20 EU-tagállam, valamint az Európai Parlament, a Bizottság és az eljárást megindító Tanács terjesztett elő írásbeli észrevételeket.

Az EK-Szerződés (illetve jelenleg már az EU működéséről szóló szerződés) lehetőséget ad az Európai Uniónak arra, hogy megállapodást kössön más nemzetközi szervezetekkel, illetve olyan állammal vagy államokkal, amelyek nem vesznek részt az európai integrációban. Az említett szerződések azt is előírják, hogy az EU bármely tagállama, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kikérhetik az Európai Bíróság véleményét a tervezett megállapodásnak az Uniót alapító szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről. Ha a Bíróság véleménye kedvezőtlen, a tervezett megállapodás csak akkor léphet hatályba, ha azt módosítják vagy az alapító szerződéseket felülvizsgálják.

Az 1973. október 5-én Münchenben aláírt, európai szabadalomról szóló egyezmény (a továbbiakban: ESZE) egy olyan szerződés, amelynek jelenleg harminchat állam, köztük az Európai Unió valamennyi tagállama a tagja. Az említett egyezmény az európai szabadalmaknak az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által történő megadásának egységes eljárásáról rendelkezik. Bár az ezen oltalmi jog megadásával kapcsolatos eljárás egységes, az európai szabadalom a jogosult által megjelölt államok belső jogának hatálya alá tartozó, nemzeti szabadalmak kötegéből áll.

2000-ben az EU tárgyalásokat kezdeményezett a jövőbeni közösségi (a Lisszaboni Szerződést követően értsd: uniós) szabadalmakkal kapcsolatban. 2000 nyarán a Bizottság letétbe helyezett egy, a közösségi szabadalomról szóló rendeletjavaslatot, amely a Közösség (EU) ESZE-hez való csatlakozását, a Közösség egész területére érvényes egységes ipari oltalmat és ezen oltalom ESZH által történő megadását irányozta elő. A Bizottság elképzelése szerint az oltalomnak egységes és önálló jellege lenne, amely az Európai Unió egész területén azonos joghatásokkal járna, és azt csak e terület vonatkozásában lehetne megadni, átruházni, megsemmisíteni vagy kiterjeszteni. Az ESZE rendelkezései lennének alkalmazandók a közösségi szabadalomra, amennyiben a közösségi szabadalomról szóló uniós rendelet nem rendelkezik különös szabályokról.

A Tanácson belüli előkészítő munkálatok keretében elkészült a tagállamok, az Európai Unió és az ESZH harmadik (nem uniós) országai között megkötendő nemzetközi megállapodás tervezete, amely létrehozná az európai és közösségi szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákra illetékes bíróságot. Ez a bíróság az Európai és Közösségi Szabadalmi Bíróság (SZB) lenne, amely egy elsőfokú – központi, helyi és regionális egységekből felépülő – bíróságból és egy fellebbviteli bíróságból állna. A létrehozandó új bíróság (az EU tagállamainak nemzeti bíróságaihoz hasonlóan) az uniós jog érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatos kérdéseket terjeszthetne az Európai Bíróság elé.

A Tanács annak megállapítása végett nyújtott be vélemény iránti kérelmet az Európai Bírósághoz, hogy az egységes szabadalmi bíráskodási rendszer létrehozásáról szóló tervezett megállapodás összeegyeztethető-e az uniós joggal.

Az ilyen ügyeket a Bíróság teljes ülésen, azaz valamennyi bíró részvételével tárgyalja.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
SZABADALOM
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA