Új minisztériumok, új közigazgatási struktúra

2010.06. 7. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

2010. május 29-én megalakult a Magyar Köztársaság új kormánya. A minisztériumok felsorolásáról az Alkotmány 34. §-a értelmében külön törvény - a 2010. évi XLII. számú - rendelkezik.

Minisztériumok

A Bajnai-kormány 12 minisztériumával szemben 2010. május 29-étől 8 minisztériuma van hazánknak: Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Vidékfejlesztési Minisztérium. A Kormányban két miniszterelnök-helyettest találunk: egy tárca nélküli minisztert (Semjén Zsoltot) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztert (Navracsics Tibort).

Az új struktúra célja az egyszerűsítés, a minisztériumok számának csökkentése, a közigazgatás és a politika szétválasztása (a közigazgatási államtitkári és a helyettes-államtitkári funkció elkülönítésével), valamint a közigazgatásban dolgozók számára új, vonzó életpálya felvázolása.

A törvény a kialakult gyakorlatnak megfelelően rendezi a megszűnő, illetve az átszervezett minisztérium által ellátott feladatköröknek az új minisztériumi struktúrába való beillesztése kérdését, amely egyben a minisztériumok közötti jogutódlás alapját is jelenti.

A Belügyminisztériumhoz tartoznak ezentúl az áldozatsegítéssel, a bűncselekmények megelőzésével, a büntetés-végrehajtással, a határrendészettel, az idegenrendészettel és menekültüggyel, a közlekedésrendészettel, a közterület-felügyelet szabályozásával, a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével, a külföldre utazás szabályozásával, a rendészettel, a szabálysértési szabályozással, a közbiztonsággal, az élet- és vagyonbiztonság védelmével kapcsolatos – a korábbi Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz tartozó - feladatok. Pintér Sándor belügyminiszter felel a polgári hírszerzési tevékenység kivételével a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításával, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ irányításáért való felelősséggel kapcsolatos feladatokért is. Az egykori Önkormányzati Minisztériumtól a helyi önkormányzatokért és a katasztrófák elleni védekezésért való felelősséggel kapcsolatos feladatok vándorolnak a tárcához.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartoznak az állampolgársági ügyek, az anyakönyvi ügyek, az igazságügy, a kárpótlás, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a közigazgatás fejlesztésért való felelősségével kapcsolatos – a korábbi IRM-től örökölt-feladatok. A kormányzati tevékenység összehangolásával, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzet-politikáért, továbbá az e-közigazgatásért való felelősséggel, a miniszterelnöki döntésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok a Miniszterelnöki Hivataltól kerültek a tárcához. Navracsics Tibor miniszter felel az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjával kapcsolatos – a korábbi Oktatási és Kulturális Minisztériumnál ellátott – feladatokért. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért, a köziratok kezelésének szakmai irányításáért, a választójogi és népszavazási szabályozásért, a választások és népszavazások lebonyolításáért, továbbá a közigazgatás-szervezésért való felelősséggel kapcsolatos – a korábbi Önkormányzati Minisztériumtól átszállott – feladatokért, a korábbi Szociális és Munkaügyi Minisztérium által ellátott egyenlő bánásmód biztosításáért, a romák társadalmi integrációjáért, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelősséggel kapcsolatos feladatokért, a társadalompolitika összehangolásáért és a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokért is ez a tárca felel.

A Külügyminisztériumhoz kerülnek a polgári hírszerzési tevékenység irányításával kapcsolatos feladatok.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fogja össze a korábbi Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó feladatokat, valamint az oktatásért, a tudománypolitikai koordinációért, a kultúráért, a sportpolitikáért való felelősséggel kapcsolatos feladatokat. Réthelyi Miklós miniszter felel továbbá a szociális és nyugdíjpolitikával, a családpolitikával, a kábítószer-megelőzéssel és kábítószerügyi koordinációs feladatokért, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a gyermek- és ifjúságpolitikával, a fogyatékosok esélyegyenlőségének előmozdításáért való felelősségével kapcsolatos feladatokért is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a korábbi Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium feladatait veszi át, valamint felel az audiovizuális politikáért, az informatikáért és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért. Fellegi Tamás miniszter látja el az elektronikus hírközlésért való felelősséggel, a fejlesztéspolitikáért, annak szabályozásáért és ellenőrzéséért, a területfejlesztésért való felelősséggel, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért és az állami vagyon felügyeletéért való felelősséggel kapcsolatos feladatokat is.

A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülnek – a korábbi Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól - a gazdaságpolitikáért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a külgazdaságért, a kutatás-fejlesztéssel és technológiai innovációért való felelősséggel kapcsolatos feladatok. A turizmusért, illetve idegenforgalomért, a vendéglátásért, a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelősséggel kapcsolatos – a korábbi Önkormányzati Minisztérium által ellátott - feladatokért, valamint az államháztartással, az adópolitikával, a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásával, a számviteli szabályozással, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásával, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal, a nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási, az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásával kapcsolatos – a néhai Pénzügyminisztériumhoz tartozott – feladatokért, továbbá a foglalkoztatáspolitikával, a szakképzéssel és felnőttképzéssel, a fogyasztóvédelemmel és a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos feladatokért is Matolcsy György miniszter felel.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a korábbi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladatait látja el.

Új központi államigazgatási szerv a Miniszterelnökség, amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból kiválással jön létre. Segíti a miniszterelnök tevékenységét és közreműködik a kormányzati politika kialakításában. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár (Varga Mihály) segíti a miniszterelnök tevékenységét, közreműködik a kormányzati politika kialakításában és ellátja a miniszterelnök által rábízott feladatokat, a miniszterelnököt azonban nem helyettesítheti. A Miniszterelnökség főosztályokra és osztályokra tagozódik.

Jogutódlás

A törvény rendezi a minisztériumok jogutódlásának kérdését is: a jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében jogutódnak kell tekinteni a Miniszterelnöki Hivatal esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium esetén a Belügyminisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium esetén a Nemzetgazdasági Minisztériumot, az Oktatási ás Kulturális Minisztérium esetén a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, az Önkormányzati Minisztérium esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, a Pénzügyminisztérium esetén a Nemzetgazdasági Minisztériumot, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esetén a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot.

Átadás-átvétel

A törvény garanciális új szabályként részletesen tárgyalja a miniszterelnök, a miniszter és a nem miniszter irányítása alá tartozó központi államigazgatási szerv - az autonóm államigazgatási szervek kivételével – vezetője, mint átadó tisztségének megszűnése esetére irányadó eljárást. Átvevő a törvényben meghatározott általános jogutódnak minősülő szerv kinevezett vezetője, illetve annak helyettese, valamint azok meghatalmazottai. Az átvevő dönt az átadás-átvétel pontos helyéről, időpontjáról, továbbá az átvevőn kívüli jelenlévőkről, az átadás-átvételről készített jegyzőkönyv hitelesítésének módjáról, egyes részletek zárt kezeléséről, illetve titkosításáról. A jegyzőkönyvben az átadó teljes körű személyi felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok, valamint az információtechnológiai infrastruktúra, rendszerek és adatvagyon valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért – a törvény mellékletét képező - teljességi nyilatkozat megtételével.

További közigazgatási újítások

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény - preambuluma szerint - a kormányzati szervezetrendszer működésének hatékonyabbá tételét célozza. Az eddigi szabályozással szemben az állami vezetőket politikai és szakmai vezetőkre osztja. Politikai vezetők a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár. Szakmai vezetők a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár. Lényeges változás, hogy a szakállamtitkári posztot a törvény megszünteti.

Újdonság továbbá, hogy külön fejezetben találjuk a politikai vezetőkre vonatkozó közös szabályokat, melyek szigorúbbak, mint a szakmai vezetőkre vonatkozó szabályok (korábban az állami vezetők összességére vonatkoztak ezen szabályok). Beépült a törvény szövegébe azon gyakorlat, mely szerint, ha a politikai vezető megbízatása megszűnik, e megbízatására utaló megnevezést használhatja a továbbiakban is (feltéve, hogy megbízatása nem választójogának elvesztése vagy összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnt meg).

Transzparens szabály, hogy a politikai vezető illetményére, a részére kifizetett jutalomra és célprémiumra, az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető országgyűlési képviselői javadalmazására, illetve egyéb juttatásokra vonatkozó adatokat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján közzé kell tenni.

Szintén újdonság, hogy a kormánybiztos mellett megjelenik a miniszterelnöki biztosi poszt is. A kormánybiztos a Kormány, a miniszterelnöki biztos a miniszterelnök feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.

A visszaállított közigazgatási államtitkári posztot betöltő személy a minisztérium hivatali szervezetének szakmai vezetője. A közigazgatási államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztériumi köztisztviselők felett. A minisztériumban csak egy közigazgatási államtitkár működhet, tekintetében a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

A közigazgatási államtitkárt a helyettes államtitkár helyettesíti. A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A helyettes államtitkár tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

Fenti törvények az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg léptek hatályba.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT