„Három csapás” szakmai szemmel - Kerekasztal-beszélgetés a Btk. szigorításról

2010.07. 2. Jogi Fórum / dr. Fábián Erika

Éles bírálatok érték a Btk. módosítást a Magyar Kriminológiai Társaság júniusi ülésén. A szakma jeles képviselőinek részvételével zajlott tudományos előadáson a Büntető Törvénykönyv új szabályai kerültek górcső alá.

A törvénymódosításban megjelenő új szemléletű büntetőpolitikára reagálva fejtették ki álláspontjukat a jogtudomány képviselői az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Magyar Kriminológiai Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen. Az előadás meghívott vendége volt Dr. Gáva Krisztián a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes-államtitkára, Dr. Futó Barnabás ügyvéd, illetve Dr. Tóth Mihály tanszékvezető egyetemi tanár és Dr. Borbíró Andrea az Országos Kriminológiai Intézet tudományos segédmunkatársa.

Dr. Finszter Géza levezető elnök megnyitó beszédét követően Dr. Gáva Krisztián ismertette annak a törvénymódosításnak a jogalkotási környezetét, melynek nyomán a Büntető Törvénykönyv több ponton válik szigorúbbá. A jogszabály visszaállítja a középmértékes büntetést, bevezeti a „három csapást” és azon túl, hogy a kommunizmus bűneit nyilvánosan tagadókat is büntetni rendeli, a pedagógusok ellen elkövetett erőszakos cselekményeket is szigorúbban szankcionálja majd. A helyettes-államtitkár elmondta, hogy a középmérték nem hoz létre büntetéskiszabási kényszerrendszert és nem zárja ki azt, hogy az egyes körülményeket a bíróság továbbra is belátása szerint értékelje. Megjelenik ugyanakkor a törvényben az a jogalkotói elvárás, hogy a tételkeret lehetőségeinek kihasználásáról adjon indoklást a bíró. Elmondásában kitért arra, hogy a módosítás hátterében egy igen jelentős társadalmi elvárás fogalmazódott meg, mely azt az igényt támasztotta a jogalkotóval szemben, hogy súlyosabb szankciót vonjanak maguk után a kirívóan erőszakos bűncselekmények. A jogszabály a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos cselekmény.

Dr. Tóth Mihály professzor hozzászólásában a jogszabály több hibájára is rámutatott. Súlyos fogyatékosságként értékelte, hogy a törvény nélkülözi a kellően alapos jogi-szakmai előkészítettséget, és nincsen tekintettel azokra a kodifikációs technikákra, eljárásokra, melyek a büntető jogszabály módosításánál elengedhetetlenek. A középmérték kapcsán kifejtette, hogy annak bevezetése nem okoz kárt a büntető jogalkalmazásban, ugyanakkor feleslegesnek tartja azt a jogszabályi előírást, mely a szabadságvesztés kiszabása esetén a bírók figyelmét „kötelezően elvonja” a feltételes szabadságra bocsátás és a végrehajtás felfüggesztésének lehetőségéről. A halmazati büntetés vonatkozásában elmondta, hogy a módosított szabályok alapján fennáll annak a veszélye, hogy kisebb súlyú bűncselekményekből álló halmazatot életfogytig tartó szabadságvesztéssel kell majd büntetni, míg más, igen veszélyes tényállás megvalósulása – például több emberen elkövetett minősített emberölés - nem kerül a szigorított rendelkezés hatálya alá.

Dr. Tóth Mihály a "három csapásról" úgy vélekedett, hogy mind a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, mind  annak bírói mérlegelést nem tűrően alkalmazandó volta alkotmányossági aggályokat vethet fel. Ezen kívül nem szerencsés az erőszakos többszörös visszaesőkkal szemben a legsúlyosabb következmények alkalmazása akkor, amikor az erőszakos különös visszaesők - tehát a már második alkalommal súlyos erőszakos bűncselekményt elkövetők -  differenciált felelősségre vonása megoldatlan. Így ugyanis előfordulhat, hogy valaki "egyszerű" visszaesőből nyomban erőszakos többszörös visszaesővé válik, míg ha már a második alkalommal is  érezné tette tényleges súlyát, talán a "harmadik csapásra" sor sem kerülne. Nem találta kifogásolhatónak ugyanakkor a kommunista bűnök tagadásának büntetését, de véleménye szerint e diktatúrák dicsőítése is büntetendő elemként jelenhetett volna meg a tényállásban. A rendelkezés alkalmazhatóságát mégis aggályosnak találta a tekintetben, hogy a jogszabály konjunktív feltételként – „és” kötőszó használatával – előírja más emberiség elleni cselekmények tényének tagadását is.

A pedagógusokat érintő fokozottabb büntetőjogi védelem kapcsán Dr. Gáva Krisztián arról beszélt, hogy a közelmúltban a pedagógusokat ért atrocitások és a felfokozott közhangulat indokolta a szigorítást. Dr. Tóth Mihály erről úgy vélekedik, hogy a bírónak ma is értékelnie kell az ilyen helyzetek súlyosságát, és nem tartja helyesnek az aktuális közhangulatnak megfelelő törvénymódosítást.

Dr. Futó Barnabás álláspontja szerint a gyakorlat dönti majd el a Btk. módosítás igazi hatását. Önmagában a középmérték nem fogja visszaszorítani a bűnözést, ahhoz az igazságügyi és bűnüldöző szervek munkájának összehangolása is elengedhetetlenül szükséges. Hozzátette, hogy a középmérték - amely nem mellesleg az alkotmánybírósági próbát is kiállta - valószínűleg egységesebbé teszi majd a hazai büntetéskiszabás gyakorlatát.

Dr. Borbíró Andrea kriminálpolitikai megközelítésből értékelte a bevezetésre kerülő új szabályok tartalmát. Kiemelte, hogy a bűnözési adatok nem támasztják alá a törvénymódosítás indokoltságát, ehelyett a jogalkotó egy felfokozott társadalmi elvárásra reagál. Úgy gondolja, hogy a jogalkotó ezzel a szemlélettel könnyen elszakadhat attól a valós problémától, amelynek kezelésére ténylegesen hivatott, miközben a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos lakossági bizalom tényleges javítása a szigorítástól önmagában nem várható. Hangsúlyozta azt is, hogy a módosítás alapjául szolgáló elrettentő szemlélet a kutatások szerint a kriminálpolitika legkevésbé hatékony eszköze a bűnözés alakításában.

A rendezvény meghívott előadóinak véleménykifejtését a hallgatóság soraiban helyet foglaló tapasztalt ügyvédek, bírák és más szakértők – köztük kriminológusok, szociológusok - is színesítették hozzászólásaikkal. A legtöbben éles szakmai kritikával illették a Btk. új rendelkezéseit, és rámutattak a jogszabálynak azon hibáira, melyek a büntető jogtudomány képviselőinek segítségével és tapasztalatokon nyugvó bölcsességével kiküszöbölhetőek lettek volna.

Kapcsolódó cikkek:

Három csapás, középmért, a tanárok fokozottabb védelme - Aláírta az államfő a Btk.-módosítást→

"Három csapás", "középmértékes büntetés", a tanárok fokozottabb védelme - Elfogadta a Ház a Büntető Törvénykönyv szigorítását→

'Középmérték', ' három csapás', pedagógusok fokozott védelme - Tóth Mihály: A Btk-szigorítás elfogadható és szakszerűtlen elemeket is tartalmaz→

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG