Juliane Kokott főtanácsnoknak a C-205/09. sz. Eredics ügyben kihirdetett indítványa szerint az uniós tagállamok nem kötelesek arra, hogy lehetővé tegyék a közvetítői eljárás alkalmazását akkor, ha a bűncselekmény sértettje jogi személy.
Egy uniós támogatások nem megfelelő felhasználása miatt indított büntetőügyben fordult a Szombathelyi Városi Bíróság az Európai Bírósághoz. A magyar bíróság arra vár választ, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét célzó közvetítői eljárás (amelyet a sértett jogállásáról szóló tanácsi kerethatározatnak megfelelően a magyar büntetőeljárási törvény (Be.) is alkalmazni enged bizonyos bűncselekményeknél) alkalmazását kötelesek-e a tagállamok lehetővé tenni akkor is, ha a bűncselekmény sértettje jogi személy.
Emellett azt is tudni szeretné a magyar bíróság, hogy összhangban van-e az említett kerethatározattal a Be. azon rendelkezése, amelynek értelmében a jelen ügy tárgyát is képező, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekmény esetén nincs helye közvetítői eljárásnak, míg az e cselekménnyel több tényállási jellemzőjében is megegyező csalás esetén alkalmazható ez az eljárás. Amennyiben ugyanis a jelen ügyben leírt elkövetési magatartás (jogtalan haszonszerzési céllal más pénzének elvonása) sértettje végső soron nem az Európai Közösségek, hanem egy magyar személy lenne, úgy csalásról beszélhetnénk, amely bűncselekménynél az elkövető eredményes közvetítői eljárás estén adott esetben nem büntethető.
Juliane Kokott főtanácsnok szerint a „sértett” kerethatározat szerinti fogalma kizárólag a természetes személyeket foglalja magában. Mivel azonban a kerethatározat csak a természetes személyek jogállását érintő intézkedések harmonizálását célozza, ezért a tagállamoknak jogukban áll – de ez az uniós jog alapján nem kötelességük – a nemzeti jogukban a „sértett” fogalmát kiterjeszteni a jogi személyekre is. Ennek megfelelően a tagállamok arra sem kötelesek, hogy lehetővé tegyék a közvetítői eljárás alkalmazását akkor, ha a bűncselekmény sértettje jogi személy.
A főtanácsnok végül megállapítja, hogy mivel az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekmény sértettje nem lehet természetes személy, ezért a magyar jogalkotó jogszerűen dönthetett úgy, hogy e bűncselekménynél nem teszi lehetővé a közvetítői eljárás alkalmazását.
